A malbecügyben már hivatkozott sok professzoros csütörtöki ivászat másik sztárja magyar termék volt, méghozzá Szászi Endre 2009-es badacsonyi kéknyelűje. Régóta ácsingóztam már erre a borra – mondjuk azóta, hogy a tavaszi budapesti balatonozáson a mezőny legjobbjának minősítettem –, beszerzési forrást azonban nem találtam a közelemben. Erre most V. Prof vele állított be N. Profhoz, azzal, hogy egy zuglói virágboltban vásárolta, a Miskolci és az Istvánffy utca sarkán, kb. 1600 forintért. Meghökkentem, hogy ennyibe kerül mindössze. Annál inkább, hogy megint bebizonyosodott, elképesztően jó darab. Nemrégiben a tekintélyes konkurenciánál arról bontakozott ki vita, helyénvaló-e agyba-főbe dicsérni és a csúcsok csúcsán elhelyezni a termelőt. Az ilyen kérdések korrekt megválaszolásához hosszabb átfutásra van szükség, de annyit különösebb kockázat nélkül állíthatok: gyarapszik a kifogástalan Szászi-borok mezőnye. Szerintem ez a kéknyelű újabb lépcsőfokot jelent. A sokak által etalonnak tekintett Kabócás olaszrizlingben – amelynek magam is kedveltem több évjáratát – még éreztem valami rusztikus tenyeres-talpasságot, ez a 2009-es viszont nem kevés eleganciát is felmutat. Szalmasárga szín, remek illat, mézzel, mineralitással, a kéknyelű virágosságával. Frappáns, ropogós ízek, acélos, áttetszően kristálytiszta szerkezet, egyszerre karakteres és csiszolt savak, üde lecsengés. Testben inkább közepes, nem hömpölyög, vibrál. Közeli rokonok Váli Péter néhány hónappal ezelőtt dettó alaposan megdicsért kéknyelűjével, bár emez mintha komplexebb lenne. 7 pont. A virágüzletet pedig érdemes megkeresni. Igaz, hogy K. Prof utóbb felvásárolta a kéknyelűkészletet, de a szinte teljes Szászi Endre-szortiment ebben a pillanatban is a kedves vásárlók rendelkezésére áll.