Augusztus elején nem csináltam összesítést, július majdnem fele szabadsággal telt, gondoltam, egybegyúrok két hónapot. Ezt a nagyon gyorsan eltelt, szeszélyes nyarat elsősorban finom száraz fehérborok fémjelezték, nézem a bejegyzéseket, és egyik-másik példány emléke nyomán összefut a nyál a számban. Tízes toplistát is össze lehetne raknom a remek hét- és nyolcpontosokból, külföldiek viaskodhatnának magyarokkal, és fordítva. A legtetőre némi tűnődés után három németet helyeznék, Peter Lauer Stirn rizlingje és a Weinhof Herrenberg két 2008-asa éppúgy nyolcast kapott, mint az időszak legjobb hazaija, Balassa István Betsek furmintja. Ez négy, jöhetnek a hétpontosok egyre-másra, Szentesi József nadapi rizlingjétől Szászi Endre kilences kéknyelűjén, a Tokaj Nobilis sárgamuskotályán, a horvát Matosevic malvazijáján és Johann Geil rheinhesseni spätleséjén át a bécsi Plachutta étterem ház bora veltelinijéig. Megvan a tíz. Ez a szakasz sem volt egyoldalú, estek jól vörösök is: Günzer Tamás válogatása a legjobb pinot mostanában, a Chateau Lagrezette malbecje is adott élményt bőséggel, Tóth István pedig pláne odacsapott a végén. Az édesek kicsit árnyékban voltak megint, több olyat kellene próbálnom, mint Demeter Zoltán birtokbora. Besztbájilag rendkívül ígéretesnek tűnt a helyzet ebben a hatvan napban. Franz Weninger fehérburgundiját szívesen fogyasztanám rendszeresen, a Hilltop olaszrizlingjét, Font Sándor vagy a Gedeon Birtok kövidinkáját nemkülönben, Bolyki János Indián Nyárjáról nem is beszélve, utóbbi kimondottan jó eséllyel pályázik az év végi top 20-ba. Mi volt még? A közelebbi pincék felfedezése jegyében meglátogattam a Törleyt és az Etyeki Kúriát, utaztam messzebbre is, továbbá leteszteltem a remek Drop Shopot. Itt az ősz, jön a pörgés, kövessenek!