A tokaji lösz arcai címmel szerveznek kóstolót szeptember 7-ére a tokaji lösz borászai és borászatai – ezt tegnap tudtam meg egy vinoportos mailből. Kapóra jött, épp írni akartam két Balassa István-borról, amelyek közül a címszereplő – hogy, hogy nem – löszről származik. Ami még a programot illeti, egyebek mellett ezt közleményezték róla: "A Tokaji Lösz Arcai egy újonnan létrejött összefogás, amelynek célja, hogy tudatosítsa a Tokaji borvidék tekintetében korábban elhanyagolt talajtípus jelentőségét a fogyasztókban." A konkrétumok: az eseményre a jelzett napon 16 és 19 óra közt kerül sor a Magyar Borok Házában, a várbeli Szentháromság téren, belépők korlátozott számban lesznek elérhetők, mindösszesen 2500 forintért, célszerű kapkodni. A Hétszőlőt vagy a Vinoportot kell keresni további információkért. Az ő boraik lesznek terítéken: Balassa István, Demeter Zoltán, Dorogi Testvérek, Gizella Pince, Hétszőlő, Kikelet, Paulay Borház, ifj. Szepsy, Tokaj Kereskedőház (Szarvas), Zöld Birtok. Még egy érdekességet észrevételeztem ez ügyben. A bevezető minielőadások egyikét Alkonyi László, a tokajwine.net szakírója tartja. Új volt ez nekem, rákerestem, a honlapot építik, rövidesen jönnek. Gondolom, nemzetközi karakterű, hiánypótlónak sejthető vállalkozás készülődik, drukkolok erősen. Néhány héttel ezelőtt lemaradtam egy Balassa–Gizella-bemutatóról, a kolléga beszámolója alapján is volt okom búslakodni emiatt. A mulasztást igyekszem jóvátenni, részben már sikerült, a napokban aztán két Balassát is csapra vertem. Kiderülhetett korábban, nagyra becsülöm a termelő munkásságát, szeretem telt, tartalmas, gazdag furmintjait, hárslevelűit. Emiatt nyilván a várakozásaim is átlag felettiek mindig, a nyolcasok után magától értetődően klasszisteljesítményekre számítok. Ha innen nézem, a reveláció ezúttal elmaradt, a Szent Tamás és a Thurzó sem hengerelt le annyira, amennyire elődeik. Noha szép borok mindketten. Előbbi markánsabb, férfiasabb, ásványosabb, mint amit a Balassáktól megszoktam, illatban már-már zordan furmintos. Komoly test, arányos szerkezet, gömbölyű korty igyekszik meggyőzni aztán, és jönnek a gyümölcsös zamatok is végül. Utóbbi sok tekintetben más. Köves-összetett, talán túlérett szőlőre utaló illata valóban Somlót idézi, legjobb formájában, szájban szélesen hömpölyög, jelentősnek sejthető maradékcukor keresi benne a helyét. Szó nincs róla, hogy felborulna, formátumos és élvezetes így is, de kicsit több savval több lendület lenne benne. Azt is tapasztaltam korábban, hogy a Balassák szeretik, ha múlik az idő, bizonyára feljebb mennek ezek is. Ha így történik, roppant magasan lesznek. Hiszen minden, az előzmények miatt előkeveredett kritikus árnyalat ellenére már most 6 és 7 pont közé tenném mindkettőt.