HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Karner Tavaszföld Kékfrankos 2008

2011.09.06. 19:00 AG 2.0

Megmondtam előre, nem fogom sokáig őrizgetni-pihentetni a szombaton beszerzett bort, így is lett, hétfőn kibontottam, hadd ne mondjam meg, hányadik házassági évfordulóm alkalmából. Itt jegyzem meg, amit a sokadalmas bejegyzésben elmulasztottam: 2007-es és 2009-es Karner-sillert is kóstoltam Szentendrén, egyik jobb volt, mint a másik, nem hiszem, hogy sok rozéféleség – csak nem sértés a kifejezés ez esetben – van Magyarországon, amely hatpontos teljesítményt nyújt négyévesen. Ha nem keverek össze semmit, a 2008-as Tavaszföld is sillernek készült, csakhogy közbejöttek nüanszok, aztán lett belőle, ami lett. Karner Gábornak két dűlőben vannak szőlei Szücsi határában, elvben a Vitézföld tud többet, nagyobb becsben is tartják, az ottani nyolcezres tőkeszámmal és alacsony kordonos művelésmóddal szemben a Tavaszföldön ernyő van, és háromezer tő hektáronként. Elhivatott hozzáállás mellett ez persze inkább gazdaságossági, mintsem minőségi hátrányokhoz vezethet. Már első nekifutásra úgy tűnt, a 2008-as Tavaszföldnek ott a helye Magyarország legszebb pinot noirjai mellett – mármint, amelyek történetesen nem Burgundia és a világ legfontosabb kékszőlőjéből készültek. Ezen a ponton Horváth Ráspi József 2004-es zweigeltjére és a 2HA Szőlőbirtok 2007-es Tabunellójára utalnék elsősorban. Viszonylag világos rubinszín, tükrös csillogással. Az anyag sűrű, elegáns ablakokat rajzol a pohár falára. Illatban mély gyümölcsösség, füst, avar, fűszerek. Gazdagság és elegancia, a nemzetközi klasszisok szintjéről indulunk. Komoly test, okos savak, összetett zamatok, koncentráció. A 16-os alkohol azért befűt. Nem válik tőle nehézkessé a bor, ám harmóniában veszít keveset. Másnapra valahogy kigömbölyödik, kiegyensúlyozottabbá válik. A szesz miatt érdemes szobahőmérséklet alá menni. Hogy az erős 7 pontot visszakézből megérdemli, az így sem kérdés.

64 komment

Címkék: kékfrankos hétpontos mátra 2008 karner tavaszföld

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

"A szesz miatt érdemes szobahőmérséklet alá menni."

nem fölé? nagy kedvenc amúgy nekem is, igaz, a vitézföld is. :)
tudja vki hol lehet kapni és hozzávetőleg mennyiért?
@szenvedély S.:
itt, ennyiért:
http://terroirclub.hu/index.php?data[mid]=3&data[id]=397
@AG 2.0: hát ez nem sikerült, de ha kopizod, stimmelni fog
Szabad megjegyeznem, hogy nem tartom túl helyes iránynak ezeket a szaporodó ötezer pénz körüli mátrai borokat, annak ellenére, hogy tökéletesen tisztában vagyok, mitől és miért drágábbak. Egyszerűen fogyasztói szemszögből nézve. Lehet, hogy ezzel lehet (csak) túlélni, de megint kizárólag az amúgy is szűk rétegekhez szólni, karácsonyi vagy luxustermékké szűkíteni a bor funkcióját, szerintem hosszú távon nem áldásos. Épp mostanában voltam rangos osztrák borfesztiválon, ez konkrétan komoly TBÁ-k árkategóriája, pedig ott fizetőképesebb a vevő és jobban is be van futtatva a termék. Továbbá, hogy az érzelmekre és a gyenge pontokra is hassak, ezek után ugye még baráti körben se cikizitek a Bock és tsai művek árképzését?
Az én szemszögemből nézve bizony többet tesz a magyar borkultúráért egy heti szinten magvalósuló korrekt folyórizling borivó ellátója. Mindezt tényleg a legnagyobb jószándékkal, a konkrét bor ismerete és kritikája nélkül mondom, persze szívesen meghallgatnám és próbálnám megérteni a másik fél/felek álláspontját.
@zoli: igen, sajnos az én fájdalomküszöböm is 3000 ft-nál húzódik. :/
@Parci: "A szesz miatt érdemes szobahőmérséklet alá menni."

ezt meg benéztem, nem tudom milyen alapon, de én egy "nem" szót is beleolvastam a mondatba, ezért értetlenkedtem, hogy miért nem érdemes alá menni. pedig szín józan voltam, becsszó! :)
@zoli: ha valamit nem értenék, én felhívnám ezügyben Karner Gábort.
amúgy tapasztalataim szerint egy komoly osztrák TBA bőven 25-30 euro felett kezdődik.
@shiraz: nem fogom, ahogyan a villányi dinókat se hívogatom fel, talán akad vki aki ezügyben érintett és tudna magyarázatot adni a jelenségre/árképzésre, például te is, mint az a linkből kiderül.
A másik dologra: éppen itt mosolyog rám egy Harald Zierer 2005-ös rotgipfler TBA, az illető volt év borásza Ausztriában, a boron nemzetközi borverseny aranyérme (kategóriagyőztes is volt, ha jól értettem), nem mintha ez különesebben érdekelne, mindenesetre 19 euró volt és egyben a borfesztivál egyik legdrágább bora...
@zoli: Én úgy tudom, hogy a délpannon sztárborászok a legtöbb kritikát nem a prémium árazású prémium boraikért kapják, hanem az árukhoz képest gyengébb alapboraikért.

Most néztem, hogy a TC kínálatában van Karner Gábor bora 2 ezer forintos tartományban is. Érdemes lenne azokat is megkóstolni és az után megbeszélni, hogy korrekt-e a termékpiramis avagy sem.

Én amúgy a Losonci Bálinttal beszélgettem egyszer erről az árazás kérdésről és engem meggyőzött arról, hogy a Mátrának is szüksége van "csúcs" borokra "csúcs" árazással. Ahogy látom itt 4785Ft kapott vastag hét pontot.

Tulajdonképpen én is látok rációt egy olyasmi árképzésben, hogy:
1000 - 1500 - 4 pont
1000 - 2000Ft - 5 pont
2000 - 3000Ft - 6 pont,
3000 - 5000Ft - 7 pont
5000 - felett - 8-10 pont

Nyilván ezek a határok amolyan hasra-ütés jellegűek :) De szerintem érted, hogy miről szól a dolog.

Jó vétel meg az amikor mondjuk 2000 forintért 7 pontos és nyafogás akkor van ha 5000 forintért csak 5 pontos élményt kapsz.
Kicsit OFF, de azért elgondolkodtam azon, hogy vajon miért nem bontakozik ki vita, vagy bármiféle eszmecsere az utóbbi időben megjelent, pár Kunságról származó tétel jegyzete alatt? Érdekelne a véleményetek...nehéz a túllépés?
@BZoltan: Nem tudom, hogy van-e a termelőnek termékpiramisa és azon belül hol helyezkedik el. Gondolom a nálam is "átlagabb" fogyasztó még annyira se, nem is várható el. Csak azon gondolkodtam el, hogy vmiféle ideológia vagy éppen egy ócska évjárat okozta számolható kiesés az, amit ilyenkor beépítenek a borárba vagy ez most tényleg egy bombakékfrankos, a fajta honi új mérföldköve, tájékozódási pontja? Az ár és a bor megnevezése közti összefüggés nem áll össze. Amennyiben ez a tétel különleges elbánást, kiemelt figyelmet és törődést kapott szőlőben, pincében és még a csillagok állása is kedvezett neki, azt vmilyen formában jó lenne, ha jeleznék a fogyasztó felé. Tehát ha mégsem árképzési, akkor kommunikációs problémával állok szemben. Aztán továbbgondoltam az ügyet azzal, hogy nem ez az első eset és egyszerűen kiváncsi voltam a miértekre...
@lackó: Részint idetartozik, amire sztem utalni próbálsz és vhol én is erre próbáltam kilyukadni. A fogyasztó (egyelőre és tisztelet minden kivételnek) ritkán van tisztában a termelési modellekkel vagy egyáltalán a bor jelentésével, funkciójával. Vhol biztosan rossz a kommunikáció fogyasztó és termelő között, néha a teljesen indokolatlan dolgokat is le- vagy benyelik, máskor nagyon nehezen szakítanak (ha egyáltalán) rossz beidegződésekkel.
Nem igazán közeledik a bor a magyar emberekhez, vmiért semmi nem jut el semmi abból szélesebb rétegekhez, ami gondolom triviális minden ideírogató számára. További következtetéseket nem is igazán merek levonni.
@zoli: "Amennyiben ez a tétel különleges elbánást, kiemelt figyelmet és törődést kapott szőlőben, pincében és még a csillagok állása is kedvezett neki"

azt hiszem, nagyjából ez a helyzet, amit igyekeztem is érzékeltetni a posztban, sajnálom, ha nem sikerült. úgy gondolom, ez a bor az ország legérdekesebb kékfrankosai közé tartozik, nem túl gyakran adok 7 pontot kf-eknek, hirtelen ráspi, konyári, takler jut csak eszembe. piramis megint csak van, a bejegyzésben is említem a sillereket, ezenkívül karner kétezer alatti kf-eket is készít

közben persze ezt is értem, és egyet is értek vele:
"Továbbá, hogy az érzelmekre és a gyenge pontokra is hassak, ezek után ugye még baráti körben se cikizitek a Bock és tsai művek árképzését?"
@AG 2.0: így nyilván más a leányzó fekvése, bezavart, hogy nem a jobbiknak tartott dűlő átkosi térállással, illetve, hogy alapvetően sillernek szánták.
A problémám továbbra is az, hogy ezt a "különlegességet" vmilyen formában kommunikálni kellene.
@zoli: Szertném jelezni, hogy a mátrai borok kiemelkedően nagy része 1000 Ft alatt kel el. Amit és amennyit a Tőkések csinálnak az kb. jellemezhető a "csepp a tengerben" kifejezéssel (mennyiségileg).
Olcsóbb mátrait lehet inni: Borpalota, Nagyréde (Szőlőskert utód), Danubiana, Szőke, Ludányi és még soktucat kistermelő aki pincénél ad folyóbort (csak rédén tudok vagy hármat...)
@Daeril: én nem örülnék neki, és nagyon remélem, hogy nem is így van, hogy a Tőkések egy kaszt lenne, akiket csak kiválasztottak/tehetősek kóstolhatnak meg, s egy esetlegesen gyengébben sikerült tételt is elad a Tőkés-lét.
@lackó: Annak én sem örülnék, de itt az lett megemlítve, hogy szaporodnak az 5K-s "mátrai" borok és ez nem jó.
Erre jegyeztem meg, hogy ez a kategória kb. nem is létezett (jó egy két fecskéről tudok) és pár éve kezd megjelenni elhanyagolható palackszámban néhány termelőnél (Tőkések, NAG, Szőke). Szerintem ez jó. Mondjuk mátrai vagyok lehet azért...
@zoli:
tudtommal Te magad is bortermelő vagy és nem csak fogyasztó ahogyan írtad, tehát több fogalmad kellene legyen az árképzésről. egy bor árát elsődlegesen a bor előállítója határozza meg. utána a kereskedelmi út ilyen vagy olyan formája, amíg a nedű eljut a borivó asztalára még van hatással a végső árra.
"Az ár és a bor megnevezése közti összefüggés nem áll össze."
ezt nem értem pontosan. a fajta nem érdemel ilyen árat? nézd, ez a bor Karner Gábor termékpiramisának csúcsa a Vitézföld Kékfrankos mellett. Szerintem ér ennyit.
"nem tartom túl helyes iránynak ezeket a szaporodó ötezer pénz körüli mátrai borokat, annak ellenére, hogy tökéletesen tisztában vagyok, mitől és miért drágábbak"
ezt is írod, ebből az tűnik ki mintha értenéd az árat. hacsak nem azzal van gondod hogy "mátrai". erről azt gondolom, higy a Kárpát-medence hegyvidéki területeinek nagy része alkalmas kiemelkedő, autentikus borok alapanyagául szolgáló szőlő termelésére. persze más és más lesz minden vidék terméke.
"Nem igazán közeledik a bor a magyar emberekhez, vmiért semmi nem jut el semmi abból szélesebb rétegekhez"
ebben egyetértek, ennek sok oka van. első és legfontosabb, hogy a végsőkig kizsigerelt kis gyarmatországunk lakóinak nincsen elég vásárlóereje. ennyi. romániában, meg szlovákiában sincs az emberek nagy részének.
az érdekes, hogy a fejlett modern gyarmatosító országokban mint Fro, Németo, Anglia vagy USA sincs az emberek többségének igénye olyan borokra mint a Tavaszföld 2008. a tudatos vásárlói szint pedig ott jóval magasabb. a vásárlóerőről nem is beszélve.
Karner Gábor sem azt a feladatot vette magára, hogy mindenkinek készítsen bort. Ő megy előre a maga által kijelölt úton, kérlelhetetlenül és folyamatosan fejlődve. A tevékenysége, a borai tiszteletet érdemelnek.
És nem lesz soha gazdag ebből. És megtérülést sem számol :)
UI: Harald Zierer nem tartozik az osztrák bortermelés élvonalába. Én komoly TBA-kat írtam. A sógoroknál amúgy több "évbortermelője" cím van, pl a Falstaff által adott azért jóval értékesebb lenne mint a Vinaria-é, amit Harald kapott 2002-ben.
üdvözlettel
@zoli:
egy apró kiigazítás: nem szánták sillernek.
@AG 2.0:
jut eszembe, gratulálok a házassági évfordulódhoz!
@Daeril: az 1000 Ft alatti és az 4-5 körülieken kívül -szerencsére- azért számos ígéret van :)
@zoli: Én ránéztem a TC weboldalára és szerintem teljesen egyértelmű, hogy Karner Gábornak van egy belépő alapbora, a "nagyapám bora" sorozata és a dűlős borok. Címkézésben, a kereskedő leírásában, árazásában teljesen látható a termékpiramis.

Szerintem a tágabb termőhelynél (Mátra) szűkebb eredetmegjelölés (dűlő) magasabb minőségi kategóriát jelent. Vagyis kimondottan érthető a termelő kommunikációja.
@lackó: A piramisos árképzésnek az egyik hátulütője, hogy ha van egy tétel amit a termelő ki akar emelni és e szerint is árazza be akkor az alacsonyabb kategória borait többen amolyan kármentőnek fogják látni.

Ez egy érdekes dilemma. Van mondjuk egy szőlőfajtából egy nagyobb táblám egy helyen és 4-5 kisebb teraszom elszórva a birtok ültetvényrendszerében. Külön is szüretelem, külön hordókban nevelem ezeket a borokat. Egyrészt kényszerből, mert nem tudom egyszerre leszüretelni az egészet és mert nincsen annyi és olyan erjesztő/érlelő hordóm, másrészt tudatosan, mert érdekel, hogy mit tudnak a különböző területeim. Évről évre ez vagy az a terasz ad jobb minőséget, néha meg a nagy tábla hozza a tutit.

Most akkor mit csináljak. Legyen egy alapbor és egy válogatás? Az alapbor mondjuk 2000 palackkal 2500 polci áron és a válogatás 500 palackja 4500 forintért? Így mondjuk lesz egy-egy külön-külön jó ár/érték arányú alapborom és válogatásom. Vagy egalizáljam be az egészet és legyen 2500 palack 2900 forintos borom ugyancsak jó ár/érték arányon.

Ha differenciálok, akkor stabilat tudom tartani az alapbor minőségét és az évjárathatástól függően növelem vagy csökkentem a válogatás mennyiségét. Ez plusz játéktered ad, plusz a piac szereti a stabil stílust és minőséget mindkét kategóriában.
Ugyanakkor ha egalizálok akkor tudok egy márkát építeni és kicsivel olcsóbban minden X. évben bitang jó vételként tudok egy jobb bort a fogyasztók elé adni. De még az átlagos évben is korrekt árazású, korrekt bort adok. Ráadásul kizárom annak a kockázatát, hogy az alapbort kármentőnek gondolja bárki.

Na, ebben hozzon golyóálló döntést aki tud :) Mindkét modell mellett szól sok érv és mindkettőnek vannak hátulütői is.
@shiraz: "egy apró kiigazítás: nem szánták sillernek."

utánaérdeklődtem, de igen. bár a szánták kifejezésen bizonyára lehet vitatkozni

"jut eszembe, gratulálok a házassági évfordulódhoz!"

köszönöm!
@shiraz: Nem néztem utána valóban, félrevezethettek a háttérinfók, mindenestre alapanyag önköltségi részének, kereskedői százalékok ismeretében se tartom jó döntésnek ezt az árazást. Lehet megsértődni, Mátra, fajta tekintetében se, hiába rejtőzik sztem is mindkettőben hatalmas potenciál.
Viszont szerintem nem a mi vásárlóerőnk hiánya az elsőszámú akadálya annak, hogy a bor visszatérjen a hétköznapjainkba, hanem az alapvető igényeknek.
Éppen azért, mert nincsenek tisztában vele az emberek, hogy kis utánajárással és minimális kutatómunkával az ország bármelyik részén lehet cirka 30km-es körzetben tisztességes bort találni, de ugyanezt elmondhatnám akár a hentes- vagy pékáruról is, mindezt a hiperes megfelelőjének nem sokkal magasabb áráért. Ez számolódik fel jóideje, de szerencsére részben meg is újul, újrateremtődik. Viszont az se szerencsés, ha erre a kis szegmensre úgy tekint a nagy többség, mint meg nem fizethető, kiváltságosaknak kijáró luxusra. Én hiszek annyira az emberekben, hogy a rossz szokásaik és beidegződéseik ellenére is meg tudják különböztetni a szart a jótól, csak találkozniuk kellene a jóval. Erre minden lehetőséget meg kell adni.
Amúgy vicces, hogy Harald Zierer szted nem komoly tényező, éppen ugyanazon prejudikáció mentén, ami által egy osztrák vagy más külföldi ugyanúgy legyinthetne éppen Karner Gáborra, hogy az meg kicsoda? De mondhattam volna Bieglert is, aki volt már Falstaff Beste Weingüter vagy Top Winzer mittudoménhol, ugyanabban az árfekvésben mozog, csak előbbinek jobban ízlettek a borai.
@AG 2.0: utoljára hétvégén mesélte ezt karner gábor. mármint, hogy eredetileg sillernek szánta, aztán így alakult. :) persze ez mit sem von le a bor érdemeiből.
Mostanában egyre többször hallom azt "kézműves" borászatoknál, hogy, hát azért van ennyi cukor/azért ilyen a szín/azért ez, az, azért az, mert így alakult. Ne már...
@lackó: Miért ne már? Kifejtenéd, hogy pontosan mire gondolsz?
@lackó: Várj segítek egy támponttal:

Leszüretelem a szőlőt 21 mustfokkal. Ennek ugye van 230g cukortartalma. Ennyi cukornak 13.59vv% az alkoholpotenciálja. A forrás megáll 12.6vv% alkoholtartalomnál. Marad 16.7g cukor a borban. De az is lehet, hogy elmegy az erjedés szépen 13vv%-ig és marad 10g cukor. Meg az is lehet, hogy kierjed a teljes alkoholpotenciálra. Vagyis ha nem avatkozom bele az erjedésbe, akkor vagy száraz, vagy félszáraz de akár félédes kategóriájú is a bor. Mit mondjak erre, ha nem azt, hogy így alakult? 19-22 mustfok tartományban majd 40 gramm cukor vagyis 2,3vv% alkohol különbség fér bele.
Volt már olyan, hogy egy nap alatt a szüret közben majdnem egy teljes fokot cukrosodott a szőlő.

Pontosan mit is kellene csinálnom? Mit rontok el?
@BZoltan: a stabilitásra. Nem kell feltétlen mindig a végletekben gondolkodni.
@lackó: Nem értelek. Milyen stabilitásra gondolsz? Az, hogy nem indul be egy bor az pince/palackozás technológia és higiénia.
Kicsit bővebben: ne kelljen már folyamatosan azzal foglalkoznom és bajlódnom, hogy nem stabilak a borok, újraindulnak/kiválásosak/nézdmáebbemegvalamiizéúszkálos...ez nem jó a borásznak, nem jó nekem és a fogyasztónak sem. Úgy gondolom, hogy az általam ismert és nagyra tartott borászok jó részének van arról sejtése, hogy milyen stílusú borokkal szeretne foglalkozni, ettől benne van még a természetesség/kézművesség (bár mostanában már leszokok erről, annyira elcsépelt lett), nem kell techno borokat készíteni.
@lackó: Két külön dologról van itt szó.

Az egyik a bor analitikai paraméterei, színe, szaga, íze, amelyek a beavatkozásmentes technológia esetében egy bizonyos tartományon belül kiszámíthatatlanok.

A másik a bor stabilitása. Ennek semmi, de semmi köze nincsen az előbbiekhez sem pedig a kézművességhez.

A maradékcukor/alkohol/szín egy ésszerű tartományon belül olyan amilyennek a gép dobja.

A stabilitás, palackállóság, szállíthatóság nem ilyen.

Ha egy palackozott bor erjedni kezd, vagy mindenféle szutyok kiválik a borból az derítési, szűrési, palackozási probléma.
@BZoltan: a választ nem én találtam ki, ahogy a problémát sem. Értem és tudom miről beszélsz, de itt össze vannak mosva a dolgok. Sajnos.
@lackó: Dehát te ezt írtad:

"..egyre többször hallom azt "kézműves" borászatoknál, hogy, hát azért van ennyi cukor/azért ilyen a szín/azért ez, az, azért az, mert így alakult. Ne már..."
@BZoltan: nem szeretném tovább ragozni.
@lackó: Rendben. Én csak tisztázni akartam, hogy annak amire te írtad, hogy "ne már" semmi köze nincs a stabilitáshoz és ezek a dolgok (pl. maradékcukor) bizony részben esetlegesek.
@BZoltan: rendben, úgy gondolom, hogy utána viszont kifejtettem, mire gondolok.
@lackó: európa fejlettebb borkultúrával rendelekző országaiban már elfogadott dolog enyhe kiválás esetleg opálosság az artisan boroknál. többen fel is tüntetik a magyarázatot a hátcimkéken. a szűrés nélkül sokszor kénmentesen készülő borokat orange wine-nak hívják
vicces a dolog, mert vörösborokban sokkal több üledék szokott lenni, csak a polgár azt nem veszi észre, a fehérnél meg farkast kiált.
nem állítom, hogy krokodiloknak kell úszni a palackban, de könyörgöm tájékoztassuk a zembereket, hogy mi miért van, okoz-e illat és ízelváltozást stb..
@shiraz: az enyhével nekem sincs bajom :)...még a tájékoztatással sincs feltétlen problémám, de van eset, hogy harap a krokodili...
@lackó: ajaj, akkor el kell ugrani előle :)
@lackó: Ne haragudj, de az első hozzászólásodban konkrétan a maradékcukorról és színről írtál. Erre nanemároztál. Aztán meg írták a stabilitásról. Ez két külön dolog. Épp te mostad össze ezt a két egymástól teljesen független dolgot, aztán méltatlankodtál, hogy össze vannak mosva a dolgot. A legjobb borbaráti szándékkal mondom, hogy én nem értem, hogy most akkor mi van. Ha zavarnak az instabil kiválásos borok, akkor írjál és ne a maradékcukorról.

A szín, maradékcukor, alkoholfok, ízek, aromák a beavatkozásmentes technológiával készült borok esetében sokkal jobban ki vannak téve az évjárathatásnak. Ennek semmi köze nincs a stabilitáshoz.
@lackó: Tudom, hogy nem jó. A korrekt válasz az lenne, hogy igen Zoli, igazad van. Van olyan, hogy egy bor azért olyan amilyen mert úgy alakult. Ezt hívják évjárathatásnak. Demár és nem nemár.

Néha elszomorodom, hogy értelmes és a magyar bort szerető jó emberek milyen kevés figyelmet szentelnek arra, hogy mit mondanak és írnak. Mennyire nem foglalkoznak azzal, hogy milyen következményekkel járnak a szavak :(

... és ezzel most egy jó időre elbúcsúzom a blog.hu kommentfolyamától.
@BZoltan: Ne szomorkodj, inkább igyál :D
Ez egy nagyon érdekes problémakör és jó, hogy szoba került sztem. Lacko szerintem arra próbált utalni, hogy huzamosabb időt palackban töltő, egyes kézműves boroknál (bizony a legjobbaknal is) megjelenik a palack alján kiválás (hadd ne kelljen példákat mondani, legyen annyi elég, hogy somlón és Tokajban is előfordul ilyesmi). Miközben tudom azt, hogy ezek a boraszok maximális odafigyeléssel viseltetnek boraik iránt egesz a palackozasig. Persze, ahogy shiraz is mondta, ez a kereskedő feladata, hogy kommunikálja, hogy ez nem ront semmit a bor elvezhetosegen... Aki pedig kóstolt mar huzamosabb ideig tarolt, de kiváló bort, az tisztában van vele, néha a palack alján üledekkel kell számolni (dekantalas, leontes stb). Lacko sztem nem a kézműves onerzetekbe kívánt belegazolni, csupán ezt a szükséges rossz arnyoldalt kívánta megjegyezni. De bocs,hogy belekibickedek.
@demisec: de ez NEM a kézművesség ismérve, hanem, ahogy BZoltán írta, szűrési/derítési/palackozási kérdés! hogy egészen konkrét legyek: Takács Lajos szűretlen borainál azért úszkál mindenféle fehér krokodil a palackban, mert nem szűrte le a bort palackozáskor.

de Lajos tudta, hogy nagyobb a kockázata, csinált egy ilyen szériát is kis mennyiségben. azt nem tudom, hogy mennyire kommunikálta, lehet, hogy valaki elégedetlen ezzel, ugyanakkor eleve csak a pincénél lehetett megvenni a bort, nem véletlenül. volt 2008-as szűretlen furmintom is tőle, ott is volt kiválás, míg ugyanennek a bornak a szűrt verziójából egyik palackomban sincs ilyesmi most sem (megnéztem most).
@Parci: igen, bocs, erre nem tértem ki fent (hiba, de ma reggel már arra ébredtem, hogy ezt valóban kifelejtettem este:))) Elődlegesen szűrés vagyis szűretlenség kérdése ez persze...amivel a végeredményben ugyebár nyerünk (íz és aromaanyagok terén). Így teljes, kössz a kiigazítást.
@demisec: amúgy nekem is jópár tételem megborult sajnos, így én magamban arra jutottam ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy ha veszek ilyen bort, nem tartogatom, mert kockázatos. abban meg megint BZolival értek egyet, hogy globalice forgalmazni rizikósabb, mint amennyit ízben/aromákban nyerhet vele az ember.

egy szó mint száz, jól van az úgy, hogy Lajos a pincénél árul ilyet, csak meg kell inni gyorsan. :)
@Parci: @demisec: nem szeretek végletekben gondolkodni, persze, hogy elmondtam, mire gondolok. A problémám kezdetektől fogva a stabilitás volt, ill. nem szeretem, amikor ilyen probléma esetén a termelő a kézművességre, vagy a technológiára fogja a bor hibáját. Így már talán érthető mindenki számára, többedszer is megfogalmazva.
Ja és messze nem akarok én egyik borász önérzetébe sem gázolni, csak én ezt problémának érzem, amiről nem ártana beszélni, pont azért nem szeretem mostanában ezt a szót használni, mert mintha páran mögé bújnának és mentségként használnák az esetleges technológiai hiba miatt.
@lackó: olyan bort vettél, amiről nem tudtad, hogy szűretlen és/vagy derítetlen és/vagy feltehetően kevésbé stabil?

nem hiba, ha egy termelő ilyen bort készít (sőt), addig minden oké, amíg ezt tudja róla a kereskedő és a fogyasztó is. ez lehet az egyedüli probléma szerintem, a bor léte biztos nem.

(a technológiai hiba részt nem értem, ez egy döntés némi rizikóval, nem hiba a természeténél fogva)
@Parci: az a krokodilos kiválás, ami 1-2 borban úszkál, azt gondolom, mégiscsak valamilyen technológiai hiba lehet, ahogy az újraindulás is...erre értettem, hogy gond van a stabilitással. Persze, hogy nem hiba, de a krokodilokat nehéz megmagyarázni egy fogyasztónak -sajnos van, hogy befolyásolja az ízét is...azt mondom, hogy nem szabad az ilyen hibát a kézművességgel magyarázni, nem hiszem, hogy ezeknél a hibáknál erről van szó.
Kedves Mindenki!
Némely dolgokban megszólítva éreztem magam, ezért írok. "Sillernek szánták"- a 2008-as tavaszi metszéskor komoly korlátozásba fogtam ezen a területen, korábban erre nem volt módom. Mindig erről a területről készítettem a silleremet, így ebben az évben is így indultam neki. Még amikor láttam szüret előtti mérésekkor, hogy nagyon komoly az alapanyag, akkor is azt gondoltam, nézzük meg, ebből mit hoz ki egy siller készítési mód (nálam a siller nem melléktermék). Szüret után a must és az erjedő újbor kóstolása felülírta a"sillernek szánták" elképzelést, ugyanis olyan karaktere volt, mely egyértelművé tette: ez nem siller. Innentől kezdve vörösborként pihent a pincémben. Több, mint egy év hordó, több, mint egy év tartály. Azért is most került piacra, mert például egy esztendőt vártam arra, hogy a maradék cukor lemenjen 13-ról 7,5 g/l-re, ott megállt. Így alakult, mert a spontán folyamatokra szoktam bízni a dolgokat, még olyan áron is, hogy emiatt a lehetséges bevétel plusz egy évet várat magára...
60dkg volt egy tőkén, ez igen erősen befolyásolja a minőséget és az árat is.(50éves tőkék)
A 2008-as Tavaszföld egy egyszeri bor, ugyanis eddig is és ezután is a Birtok Kékfrankost és a Sillert készítem innét. A dűlős Tavaszföldi Kékfrankost eztán bízzuk barátaimra a Nagyhársas Pincére (Egedi Péter, Udvardi Szabolcs).
Kézművesség röviden: a metszéstől a címkézésig gyakorlatilag mindent magam végzek, személyes bor. Bővebben: gondolkodásmód és életforma. Semmiképpen nem marketingfogás. Bolond lennék ennyit küszködni a marketing kedvéért. Nálam a kézművesség elválaszthatatlan a természetes bor fogalmától, mely egyedi és másolhatatlan. Feltéve, hogy jó a termőhely és alacsony a terhelés.
Minden álmunk és munkánk benne van a palackokban, valamint ráírom a nevem, telefonszámom. Mindig elmondom, ha csalódást okozna a borom, megtalálnak...ennél többet nem tudok ajánlani.
Köszönöm nektek és egészségetekre!
Üdv: Karner Gábor
Még valami! Azért szoktam mondani, hogy sillernek szántam, hogy érthető legyen, miért csak két napot volt héjon.
@TMKBK: és azt gondolom, hogy ez így korrekt is, csak épp most került elő a téma, vagy kerítettem elő. Egyetértek, hogy a kézművesség nem szabad, hogy marketingfogás legyen, ahogy kibúvó sem lehet.
@TMKBK: azt hiszem, innentől minden kérdés megválaszolva. :)
@demisec: a probléma szerintem ott van, hogy számosan kóstoltak már olyan, kiválásokat tartalmazó (kézműves és nem kézműves) bort, ami a kiválás ténye mellett konkrétan szétesett. Így aztán a különféle, homogenitást megcsúfoló izéket (a skála roppant széles a faszányosan úszkáló apró szötyiktől a borkősavig vagy éppen kivált színanyagig) azonosítják a nem megfelelő minőséggel.
@TMKBK: Köszi, hogy hozzászoltál. Tehát ez egyszeri és különleges alkalom, így mindjárt más. Természetesen nem a konkrét borral és elkövetőjével akadt problémám, csak azt hittem ez valami tendencia és nagy-tőkések akartok lenni...
Sok sikert az idei szürethez: Szabó Zoltán
@zoli: Az egyszerisége a bornak a dűlőre és a készítési módra vonatkozik, amúgy a Vitézföldet szánom "zászlósbornak", ami továbbra is ezen az árszinten fog mozogni, az évjáratoktól függően. A "nagy-tőkésségről" meg az jut eszembe, amit Bussay Laci mondott, hogy "Gábor, te még 20 év múlva is ezzel az öreg Toyotával fogsz jönni hozzám"...Azért is kerül ennyibe, mert úgy érzem, tudnak is ennyit ezek a borok.
Egészen halkan jegyzem meg, hogy az általatok borra kifizetett összegek a magyar borkultúra feltámasztását segítik, ugyanis ezekből a pénzekből általában hordó, tartály, föld terület, vagy akár telepítés lesz.A luxuskörülmények roppant távol állnak tőlünk,és ez így van a Tőkések másik két tagjánál is.
Hidd el,hogy ilyen kis területen,ilyen módszerekkel nem készíthetjük a mindennapok 600 Ft-os borát.
Köszönöm a jókívánságot a szürethez,ránk fér igazán...
Ha kedved van, szívesen látunk a pincénél.
Üdv
@TMKBK: nagyon jó döntés volt a skanzeni nap Parcival. Örülök, hogy találkoztunk, sok sikert, és készítsd az ünnepek borait. Fontos, mint a hétköznapokéi is.
@TMKBK: Az eltökélt termelőktől nem sajnálok én semmit, éppen azért kardoskodok amellett, hogy óvatosan árazzátok, hogy minél több emberhez eljuthasson a bor, ami öregbítheti a termőhely, termelője és a fajta nimbuszát. Majd talán egy idealizált jövőben végképp okafogyottá válik az én aggodalmaskodásom (amikor már nem egyedül az ár számít, amikor már nem kell reklámokkal szájbarágni, hogy a magyar árut preferáljuk és az is magától értetődő lesz a többség számára, hogy a mostani formájában semmilyen élelmiszert ne vásároljon a szupermarketből, stb). A 600ft és a Tavaszföld között közel tízszeres az árkülönbség...de a korábban említettek tudatában részemről ügy lezárva.
Remélem egyszer élhetek a lehetőséggel.