HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

F. X. Pichler és Leo Alzinger

2009.06.22. 08:00 AG 2.0

Nem is tudom, hogy a németek vagy az osztrákok, tettem fel a kérdést a minap, és a válasz megérkezett. Két olyan rajnai rizlinghez volt szerencsém szombat este, amelyeknél  jobb fehérborokat tényleg nem igazán tudok elképzelni. Wachau iránti rajongásom nem újkeletű, F. X. Pichler munkásságát is évek óta nagyra becsülöm, de az külön érdekes, hogy mondjuk félévente egyszer biztosan beesik valami bor, amelynek hála bővülhet-módosulhat az aktuális topkedvencek listája. Az elmúlt hónapokban – amikor a Művelt Alkoholistára már nem, ide még nem írtam meg legszebb élményeimet – Franz Prager kapaszkodott fel nálam a csúcsok csúcsára némely rizlingjeivel és veltelinijeivel, most meg az unterloibeni Weingut Alzinger robbantott.

Wachauról, Ausztria legjobb és a világ egyik legjobb fehérboros borvidékéről nem mesélek most sokat, akit érdekelnek a részletek, azok ide kattintva kiváló ismeretterjesztő írást olvashatnak, amelyből az is kiderül, mi az, hogy Smaragd meg Federspiel. Maradjunk annyiban, a 2000-es évek elején sikerült először belekóstolnom a jóba, és azóta viszonyítási alap. Ha száraz fehérről van szó, akkor általában mindent Wachauhoz és a rajnai rizlinghez mérek, és ez így van rendjén, nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy bármiért is lelkesedni, ami magyar, csak úgy szabad, ha mindent megteszünk azért, hogy megismerjük a kontextust. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Wachau legyőzhetetlen – igaz, 10 pontot eddig tőlem csak egy Hirtzberger kapott szárazban –, igenis vannak boraink, amelyek felveszik a versenyt ügyesen.

Weingut Alzinger Steinertal Riesling Smaragd 2006

Idősebb és ifjabb Leo Alzinger borászata az új csillagok közé tartozik, tíz évvel ezelőtt kis túlzással még sehol sem voltak. Aztán belehúztak nagyon, Tom Stevenson 2008-as Wine Reportja már a 10 legjobb osztrák közé sorolja a pincéjüket, Robert Parker és a Wine Spectator is szórja a 94-96 pontot a boraikra, jószerével minden megméretésen top 3-as valamelyik tételük, egyszóval, ott vannak a spiccen, lehet, hogy már nem is a Pichler–Hirtzberger–Knoll-féle élvonal mögötti felzárkózók között kell keresni a helyüket, hanem a nagyok mellett inkább. Bizonyára a Steinertal a legjobb dűlőjük, az ott termett rizlingekért kapják a legtöbb elismerést, a 2007-esnek pl. 96-ost osztott a Wine Advocate. A 2006-os ugyanott 93-ra volt jó, az sem kevés.

Na tehát, ezt az Alzinger Steinertal Riesling Smaragd 2006-ot majdhogynem véletlenül kóstoltuk meg, egy-két másik darab után a 2000-es Pichler Kellerberget bontotta ki értő vendéglátónk, de megállapítottuk, mindenkinek jobb lesz, ha a koros és zord versenyző pihen és szellőzik keveset. Milyen jó, hogy így történt. A hároméves Alzinger halvány aranyszínben pompázott, majd hihetetlen illatbombával támadott. Kissé másként, mint a gyakran kőkemény wachauiak. Nem a szigorú mineralitás dominált benne, hanem a barackos gyümölcsösség, persze megtámogatva mindennel, ami csak elképzelhető. Nagy, de elegáns, áttetszően tiszta, vibráló, selymes korty következett, zamathegyekkel, finom szénsavassággal. Végtelenül kifinomult bor, tökéletes harmóniában, a legideálisabb korban. Azért nem 10-es, mert koncentrációban többet is el tudok képzelni. Vagyis 9 pont, plusz teljes elragadtatás.

F. X. Pichler Dürsteiner Kellerberg Riesling Smaragd 2000

Franz Xaver Pichler a borvidék abszolút ikonja, a legtekintélyesebb és a legdrágább termelő közel és távol. Jó néhányszor írtam már róla – például itt, itt és itt –, ünnep, ha a borával találkozom. Az meg végképp nagy pillanat, ha korosabb tételével hoz össze a jó szerencse és/vagy a barátaim nagylelkűsége. Érett bort kóstolni bizonyos értelemben kihívás – nem biztos, hogy van annyi tapasztalatunk, hogy ezek minden rezdülésére fogadókészek legyünk. Magyarán, meg kell tanulni ezt is, de mivel ritkábban van esély a gyakorlatozásra, nem olyan egyszerű fejlődni, előrejutni.

A Kellerberg egészen pompás dűlő, F. X. innét származó aktuális évjáratú rizlingjét nemes egyszerűséggel a das Flaggschiff der Österreichischen Rieslinge – úgy is, mint zászlóshajó – szókapcsolattal illeti a Wein und Co honlapja, és 70 euróért kínálja a 2008-ast. De maradjunk a 2000-esnél. Egészen meghökkentően fiatalos szín, még zöldes reflexek is bevillannak. Illata egynemű: határozott érettség, kicsit füstösen, kicsit mézesen, kicsit ásványosan, a fáradás halvány jele sem fedezhető fel. Szájban izgalmas igazán. Nagy formátumú, telt, koncentrált, kilométer hosszú, és itt már a gyümölcsök is megmutatják magukat. Folyamatosan nyílik, játszik, de nekem az a vibrálás, ami miatt annyira szeretem a rajnait, hiányzik belőle. Mondom, hogy öregvonalon kellene még leckéket vennem bőven. 8 pont.

Ezek a borok természetesen nem olcsók, Smaragd 20 euró alatt nemigen van, F. X. Pichler pláne roppant drága. Mindazonáltal az eggyel lentebbi kategória – miszerint a Federspiel – már 10 euró környékén elérhető, és egyszerűen lehetetlen mellényúlni. És ha jól belegondolunk, az milyen izgalmas, hogy a világ legjobb borvidékei közül kettő itt van a szomszédban. Tokajig két órát kell autózni, Wachauig három és felet, határ már nincs. Gondoljátok meg, borbarátok.

Szólj hozzá!

Címkék: 2006 ausztria 2000 wachau nyolcpontos rajnai rizling kilencpontos fx pichler alzinger

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.