HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Cos d'Estournel 2000–2008

2009.09.14. 08:00 AG 2.0

A bordeaux-i 2me Cru Cos d'Estournel és a tokaji Hétszőlő közös tulajdonba került – erről a maga idejében én is beszámoltam újságcikkszerűen. A fejlemény érdekes magyar vonatkozása, hogy a híres St. Estephe-i birtokot Dominique Arangoits vezeti, aki a dettó hegyaljai Disznókőnél jutott el a gyakornokoskodástól a vezérigazgatóságig. Még egy nüansz, bár ez inkább csak számomra fontos: meghatározó élményem volt a 90-es évek második felében egy 90-es évek első feléből származó Cos d'Estournel. Amerikából jött a palack, V. Profnak köszönhetően, elragadtatottan iszogattuk. Azóta minden évben megnézem, mennyibe kerül az aktuális Cos-évjárat, de még nem vetemedtem arra, hogy vásároljak belőle mondjuk Bécsben. Újabban nem is kellene messzire menni, de hát nem aprópénzt kéne fizetni érte. A lényeg: kitörő örömmel fogadtam a meghívást a Két Grand Cru találkozása című bemutatóra, amelyen a szoros viszonyba került borászatok kilenc évjáratát lehetett végigkóstolni. A beszámoló első része a Cos d'Estournelé, a második a Hétszőlőé lesz.

A Cos d'Estournel a második kategóriába került a 19. század közepén levezényelt besoroláskor, a négy Premier Cru Classé mögött tartják számon tehát. A 2me-ek között a legnagyobb presztízsűek egyike, azt mondják, nem sokan készítenek elegánsabb borokat Medocban. Mindez áraikban is visszatükröződik, amelyek általában 100 euró körül járnak üvegenként, olykor e lélektani határ alatt, máskor fölötte. A Cos sajátossága, hogy St. Estephe-hez képest magas a merlot aránya a hatvanhét hektárnyi területen, több mint harminc százalékot tesz ki az inkább Pomerolra és St. Emilionra jellemző szőlőfajta. Ezért a borok is kevésbé kemények, mint másokéi errefelé, amelyekben inkább dominál a cabernet sauvignon.

Manapság roppant mód szokatlan, pedig ez lenne a normális: a Cos d'Estournel kilenc bemutatott évjárata közül egyben sem ment az alkohol 14 százalék fölé. A legszeszesebb a 2005-ös volt 13,85-tel, a 2001-es és a 2000-es a 13-at sem érte el. Bordeuax-ban még némelyek kitartanak, tudják, ahhoz, hogy a vörösbor finom, elegáns, érett és tekintélyes legyen, nem kell töppeszteni a szőlőt. Egykor a Vega Sicilia és érdekeltségei kapcsán örvendeztem annak, hogy az okosan elkészített, nem a pillanatnak szánt koros vörösborok milyen fiatalosan tiszták bírnak lenni. A Cos d'Estournel után hasonló a következtetésem.

A 2008-as még hordóban van, 2010 júniusában töltik majd. Illatban gazdag, tanninja harapós, savai intenzívek, pedig csak 5,4 a hivatalos adat. Ezzel együtt is összetett és ígéretes. A 2007-es három hónapja palackban pihen, sokkal közelebb van a készhez, mélyebb, likőrös és diós kicsit, a fa sok, a csupán 3,9-es sav egyáltalán nem kevés. Nehéz évjárat volt amúgy. A 2006-os már-már fogyasztható, illata érett, tanninja vad, Arangoits szerint harciasságával a 15-20 évvel ezelőtti Medocokra emlékeztet.

A 2005-ös minden idők legdrágább bordeaux-i évjáratának gyümölcse. Sűrű illat, egyszerre tűnik tipikusan medocinak és különösen mediterránnak, nagy test, gyümölcsös lecsengés, ez a bor már készen van, és nem kell semmi hókuszpókusz az értelmezéséhez. Provizorikus 8 pont, jegyeztem fel magamnak. Keskenyebb, de érettebb – írtam a 2004-esről –, legalábbis a bor, mert a szőlő nem volt az, finom vegetális árnyalat is játszik, nem zölden, hanem leveszöldségesen, húsosan. A 2003-ashoz szeptember 13-án már szüretelték a szőlőt, ennél korábban sosem tettek ilyet. Késői szüretes, kávés-mazsolás árnyalatok orrban, likőr, ánizs, gazdagság.

A 2002-es keményebb, szerény termésből készült jelentős bor, aszalt gyümölcsös érettséggel, eleganciával, gyümölcsös utóízzel. A 2001-est találtam a legnagyobbnak. Hatalmas illlat, gyümölcsökkel, fűszerekkel, csipetnyi animalitással. Ízében a minden más mellett ásványosság is, lecsengése hosszan finom-száraz, 9 pont visszakézből. 2000-ben is betört a mediterráneum Medocba, érett-hatalmas illat, kompexitás. Megdöbbentően fiatal, állapítottam meg a kilencéves borról.

A legizgalmasabb az egészben az volt, hogy láthattuk, miből mi lesz. Tapasztalhattuk, hogyan érik egy klasszis bordeaux-i, milyen egy-, három-, hat-, kilencévesen. Felmérhettük, milyen az, amikor tényleg különbség van az évjáratok között. Valami ilyesmi  vörös farok kívánkozik a végére: divatok jönnek-mennek, Bordeaux marad.

2 komment

Címkék: bordeaux hétszőlő medoc cos destournel st. estephe

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Azta, nem rossz buli, ezt a sort én is szívesen végigkóstolnám :)