Az első részben hat merlot-val ismerkedhettünk meg, hat másik értékelése következik a másodikban is. Bevezetésképp elejtett merlot-méltató szavaimat nem ismétlem meg, tessenek visszalapozni igény szerint. Egy fontos részletre azonban kitérek, noha nem mondok vele újat. Nemcsak a nagyvilágban, Magyarországon is szezonjuk van a monstruózus alkoholoknak. A tizenkettőből tizenkettőben ha nem is külön életet élt a bornak ez a módfelett fontos alkotóeleme, de a kelleténél mindenképp jobban mutatta magát. Volt, ahol lépést tudtak vele az egyebek, volt, ahol nem. Írtam már róla, általában szesztoleráns vagyok, azt tartom, magas fokok mellett is elérhető a harmónia. Mégis úgy gondolom: a 15 és a 16 nem a jövőbe vezető út fontos állomása, hanem csak kitérő, kanyar, ahonnét előbb-utóbb úgyis vissza fog fordulni a borászkodás. Senki sem vagyok, hogy tanácsot adjak, de visszafogottan muszáj megjegyeznem: itt az idő, el kell indulni az elegancia felé. Más kérdés: ugrás után három 8 pontos borról is szó lesz, és egyikük sem halkszavúságáról híres.

Bock Merlot 2007. Vissza a Mediterráneumba – először osztrák közreműködéssel jártunk ott. Érett mélység, aszalt gyümölcsök az előtérben, animalitás a háttérben. Inkább koncentrált, mint komplex. Az első a sorban, amelyben lépést tartanak a szesszel az egyéb alkotóelemek. Bővelkedik cserekben. 6 pont.

Montes Alpha Merlot 2006. Mély szín, édes illat. Finom és sűrű, gyümölcsös és fás, mintegy mellesleg gyógynövényes is. Újvilági, a szebbek közül. Valamire rettenetesen emlékeztetett, amit nem is régen kóstoltam, de hiába törtem a fejemet percekig, nem jöttem rá, hogy erre. Itt és most – azaz ott és akkor – nem érte el párja színvonalát. Társaságunk tagjai közül többen rajongtak érte, én csak 6 pontot adtam.

Gere Solus 2007. Sűrű és hatalmas, a legszebb, legmélyebb szín és a leggazdagabb illat. Erdei gyümölcsök, aszalt szilva, bőr, rétegzettség. Szájban nagy, cserei okosak, savai elegendőek, hossza kivételes. Meghökkentően fiatal és energikus, időre van szüksége, de jelen állapotában is élvezetes. Többet tudott ebben a kontextusban, mint akár a borfesztiválon, akár a Kopár-bemutatón. 8 pont, első hely.

Konyári Sessio 2006. Rosszul járt a Solus után. Hopp, ez elég üres, állapítottam meg. Percek múltán előkeverednek a gyümölcsösen érett finomságok. Mások ki bírták kóstolni az eleganciát, velem nem tudott mit kezdeni a blockbuster után. Kóstoltam máskor, szólóban, jobban tetszett, most be kellett érnie 5 ponttal.

Takler Primarius Merlot 2006. Megint egy óriás. Mélyen gyümölcsös és érett. Komplex, a szesz erőlködik, de mivel roppant mód tartalmas a bor, nem vergődik sokra. Túlérett, töppedt karakterek játszanak benne, a tannin határozott, de nem bántó. Jó lesz ez, állapítottam meg több mint egy éve. Még nem annyira krémesen elsöprő, mint a 2003-as fénykorában, de jó úton halad, 8 pont, harmadik hely.

Salentein Primus Merlot 2003. Sokkal visszafogottabb, ki kell forgatni a tartalmakat. Ahogy mozog, úgy mutat többet és többet. Elegáns, grandiózus, sűrű. Sok-sok érett gyümölcs. Krémes, mint egy osztályon felüli Amarone. Ánizsos lecsengés, friss a végén. Primarius 2003, kockáztattam meg a tippet. Nem jött be. 8 pont.