A gyöngyöstarjáni Németh Attila fontos termelő, a mátraaljai borászkodás jelentős alakjává nőtte ki magát ügyesen ő. Sokan nem tudják, az ország második legnagyobb borvidéke terül el Gyöngyös közelében, hivatalosan több mint 7800 hektáron, éspedig azért nem tudják, mert kevés a húzónév arrafelé. A kezdetek kezdetén Szőke Mátyás robbant be az élmezőnybe, sokáig roppant megbízhatónak számított a Szőlőskert Rt., ám aztán egy ideig nem jöttek meggyőző újak, a régiek meg kikeveredtek a fősodorból. Az utóbbi időben mintha a kézműveskedés melegágya lenne a Mátra, Németh Attila volt az úttörő, alkot a nyomában a többi tőkés társ, Losonci Bálint, Karner Gábor, Szecskő Tamás. Kicsik egytől egyig, de nevük jól cseng a köménymagos fülekben. Ehhez elsősorban jó borok kellenek. Németh Attila rendelkezik ilyenekkel. Ha máshol nem, a borfesztiválon mindig végigkóstolom a szortimentet, az ő standjánál szoktam megállni először, útba esik jövet-menet. Aztán van, ami tetszik, van, ami annál is jobban, van, ami nem annyira. Szeptemberben az aktuális fehér Concubina lett toplistás, már akkor éreztem, a syrah-val is érdemes mélyebben megismerkednem. Az Alkeszen volt a minap kisebb vita arról, lehet-e jó syrah-t készíteni Magyarországon, nem értettem, miért ne lehetne. A 2006-os Barnatanya az ékes bizonyítékok közé tartozik. Németh Attila azt mondja, érthető, jól iható vörösöket szeretne készíteni. Csillogó rubinszín, intenzív illat, nemcsak az orrot, már-már a teret is betölti finom gyümölcsösségével, enyhe borsosságával-fűszerességével. Közepes test, élénkség, vibrálás, könnyedség, lendület, tisztaság, a 14-es alkohol eltűnik, a savérzét árnyalattal élénkebb a kelleténél, de bőven nem savanyít. Lecsengése ízesen fűszeres. Gömbölyű 6 pont, árértékben is helyén van.