HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Heimann Franciscus 2007

2009.12.09. 08:00 AG 2.0

Azt már többször mondtam, hogy szerintem a Heimann família viszi a Szekszárdi borvidék legizgalmasabb pincéinek egyikét. Nem a kitaposott ösvényeket tapossák tovább, keresnek és kutatnak is, több izgalmas fajtát telepítettek, a viognier fehérben már rég piacon van, eljött az idő, hogy a sagrantinót is bemutassák a kedves fogyasztóknak, előbb-utóbb érkezik a tannat. A sagrantino első körben nem szólóban, hanem cabernet franc-nal házasítva került palackba, egyfajta stílusgyakorlat tehát ez a Franciscus néven elérhető bor is. A sagrantino Umbriából származik, a szakirodalom állítja, erőteljes, cseresznyés ízű bort ad, attól tartok, még nem ittam ilyet, hacsak a Heimann-pincében tavaly ősszel abszolvált hordókóstolást nem számítjuk. A Franciscusban kétharmadnyi a talján szőlő borának aránya, a maradék a jól bevált franc. Ára nem horribilis, de ennyi pénzért azért helyénvaló mutatnia valamit. Mélyvörös szín, a feketétől távol, rubintos villanásokkal, gyönyörű. Első illata finom és rendezett, aszalt meggyes, éppcsak fűszeres, elegánsan hordós, végtelenül tiszta. Később messziről csonthéjas árnyalatok is felütik fejüket. Szájban elég nagy, de nem nyomasztóan az, koncentrált és erőteljes, a 15-ös alkohol eltűnik benne. Savai életteliek, tanninja fiatal, lecsengése száraz. A részletek nem vibrálnak úgy, ahogyan szeretném, talán pihennie kell keveset. Ami a legjobb benne, az a hibátlan elegancia, nem is annyira színvonalában, inkább karakterében hozza a mediterrán kifinomultságot. Valamiért ez a portugál jutott eszembe róla. Egyelőre harcolnia kell a 7 pontért, de szép jövőt remélek neki.

32 komment

Címkék: szekszárd hétpontos heimann 2007 franciscus sagrantino

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Majd 6 rugó. Miért nem mondják egyből azt, hogy nem akarják eladni? :)
Több kereskedőtől, hallottam, hogy ilyen áron az elmúlt időszakban nem nagyon lehet bort eladni. Állítólag 3-4000 környékén megáll a nóta.
Ha jól láttam a neten akkor az Altano Douro Reserva úgy 4k huf-ért megnyerhető. Vagy tévednék?
@BZoltan: nekem nem csak az elmúlt időszakban állt meg 3-4000 környékén a a nóta, bár vallom, egy bort annyiért lehet eladni, amennyiért megveszik. Nem azért mert nem engedhettem volna meg (mikor hogy), de van egy lélektani határ, amikor azt kérdezem, akkor hogy van? Egy határ fölött már csak a kiválasztottaknak jár ez? (Sajnos egyébként így van ez a nagy nemzeti illatunkkal, a pálinkával is...elérhető a hétköznapi ember számára???).

Amúgy a borra kíváncsi vagyok, mindentől függetlenül.
@lackó: Nemrég voltam egy igen elismert és a gasztroelit körökben is megsüvegelt budapesti étteremben és láttam a borlapon egy igen jó bort, de valami arcpirítóan büntető drágán. Meg is kérdeztem a pohárnok mestert, hogy mennyire rendelik azt a bort. Mondta, hogy egy kartonnal vettek ők is nagyon drágán és még egy palackot sem bontottak meg, de ez nem baj, mert sem a termelőnek, sem a kereskedőnek, sem az étteremnek ez nem fontos... a fontos gondolom az, hogy egy presztízsétteremben ott van egy presztízsbor.

Azt már csak én gondolom hozzá, hogy akkor nyilván egy 6000 forintos bor mellett a 2-3000 forintos borok már szinte olcsónak tűnnek és szerintem ezzel meg is találtuk ennek az árazási politikának az okát.

Egyszer beszélgettem egy a francia borokban otthon levő külföldi kereskedővel és ő mondta, hogy a prémium árazású bordeaux-i presztízsborok egy jelentős rászét kínai, szingapúri és más ázsiai vérgazdag üzletember issza meg rendszerint narancslével felhígítva, mert úgy már ízlik is nekik...
@BZoltan: mar nem emlekszem hol voltunk (F v AU), de par honap utan kiderult sok olyan etterem van ahova viheted a bort amit vacsorahoz fogyasztanal. Ha nem vittel vehettel es kesz. Elsore fura volt, de igy nyoma sem volt a "rip-off" erzesnek amit egyes ettermekben erzek. Mert egyet ertek lackoval - a borasz megszabhatja az arat, en pedig eldontom, hogy megveszem vagy sem. Sajnos itt nem parszazas kulonbsegekrol beszelunk hanem a borok esetenkent irrealisan arazottak - foleg annak fenyeben, hogy rendszeresen veszem oket.
Mivel ez altalanos az ettermek tobbsegeben gondolom "tudomanyos" oka van amirol egy szakmabeli felvilagosithatna. Tovabba azert sem ertem, mert az ettermi borfogyasztas osztonzese szerintem fontos resze a borfogyasztas nepszerusitesenek.
Fontos lenne a borfogyasztás népszerűsítése, de addig amíg 3 dl ásványvizet is 300 ftért adnak a legtöbb helyen addig nem biztos hogy érdekében áll a vendéglősnek a bort erőltetni. Na meg ugye a null-tolerancia... Aki ivott már bort, az tudja hogy 1-2 pohártól ebéd mellé vagy vacsorához nem sok baja van az embernek. De ez már egész más víz...
Kóstoltam már Arnaldo Caprai-tól Sagrantino di Montefalco secco-t és az bizony aromira tetszett... kíváncsi lennék, hogy ha összevetném a Heimannal akkor mennyire tudna az utóbbi felnőni hozzá. Elvégre mégis csak Montefalco az otthona.
@BZoltan: egy dolog az elmúlt időszak (szerencsére javul az alsó szegmens a vörösboroknál, válság is van stb.), és egy másik, hogy: azt azért nem gondolhatod komolyan, hogy 6000 ft fölött nem lehet / ne lehessen bort eladni..?

(nekem egyébként pont ez a határ, úgy értem, ennél drágábban egyszer vettem egy akciós solus-t. de például 6000 ft-ért rendeltem elő egy kiskarton malatinszky szűretlen cf 2007-est... tehát el lehet adni bort ennyiért, igaz, jóval kisebb mennyiségben. ámde, ha mondjuk eleve kis mennyiséged van belőle termelőnként, ráadásul a szortiment tetejére pozicionáltad, miért adnád olcsóbban?)
@Parci: Zolit megelőzve, talán azért, hogy ne csak bizonyos kiváltságosok, vagy rétegek élvezete legyen a bor...
@lackó: szerintem ez nagyon-nagyon messzire vezet. maga az alapgondolat kicsit - fogjuk rá, hogy jó értelemben vett - marxista, de azért picit is körülnézve a mai világban, hát...

...vannak drága autók, telkek, nyaralók, utazások, van drága kenyér is, sütemény, hús.

gondolom azért a bélszínt, mint húst nem tiltanád be. se egy normális sonkát, mint felvágottat.

a drágaság relatív. ráadásul ki mondta, hogy naponta kell inni 6000 ft-os bort? ne lehessen ünnepnapokon se? aszúesszencia azért lehet drágább?
@Parci: Nem az a lényeg, hogy én mit gondolok. Több budapesti borkereskedéssel foglalkozó ismerősöm és üzleti partnerem mondta azt, hogy a 3-4000 feletti borok forgalma gyakorlatilag megállt az elmúlt év során. Nincs okom feltételezni, hogy nem mondanak igazat.

Nyilván ha egy néhány száz palackos tételről van szó amit a termelő ráér akár tíz éven át árulni akkor megéri polcon tartani. Főleg akkor ha a bor funkciója ki nem mondottan az és csakis az,hogy a kevésbé drága borokat relatíve olcsónak éreztesse és azok forgalmát javítsa. Régi kereskedői tapasztalat, hogy ugyanabból a terméktípusból a legolcsóbbat és a legdrágábbat kevésbé viszik, így érdemes gyakorlatilag kamuból polcon tartani keveset mindkettőből, hogy a valóban eladásra szánt termék pörögjön rendesen.
@Parci: A kérdésedre, hogy miért adná olcsóbban a válasz egyszerű.

Adott egy termék amire nagyobb a kereslet mint amennyit ki tud/akar szolgálni a termelő. A kereslet leszűkítésére a legelterjedtebb módszer a megfelelő árazás, vagyis addig szűrjük a még fizetőképes keresletet ameddig az pont lefedi a kínálatot. A másik módszer (én például ennek a híve vagyok) az az,hogy célzottan csak olyan vevőknek kínálja a termelő a borát akiknek tényleg szánja. Egy bort ugye el lehet adni egy gyors kereskedőknek aki semmi idő alatt kipörgeti a tétel és el lehet adni egy meghatározott szakembernek aki annak az értő fogyasztónak teszi le a bort az asztalára aki tényleg értékelni fogja a bort. A kérdés, hogy mit akar a termelő, pénz vagy valami mást.
Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem mindenkinek és nem minden esetben a gyors megtérülés és a profitmaximalizálás az legfontosabb.
@Parci: @BZoltan: @lackó:

hát ez is roppant izgalmas kérdés. bevallom, én egyáltalán nem tudom értelmezni a túlárazás kifejezést tartalmilag. nem mondhatni, hogy eszetlen szuperliberális lennék, és azt gondolnám, hogy a piac mindent megold. de ezt a kérdést mégiscsak. ha egy bor túl drága az értékéhez képest, nem veszik meg az emberek, a termelő nyakán marad, később kénytelen lesz engedni, végső soron becsődöl. nekünk, fogyasztóknak sajnálkozni amiatt, hogy szegény majd nem tud eladni -- finoman szólva is faramuci megközelítés. legyen ez a termelő és a kereskedő gondja. a másik fontos momentum: természetesen én sem vásárolok hat-, tíz- vagy húszezer forintos borokat naponta. ilyen borokra kóstolókon, bemutatókon, fesztiválokon érdemes vadászni, vagy esetleg összedobni az árát baráti körben.
@AG 2.0: így van, ezért vannak a fesztiválok, ezért van a baráti társaság :)

@Parci: ha ezért marxista vagyok, azt szívesen vállalom :). Igen, úgy gondolom, hogy a bor mindenkié.
"A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót."
@lackó: Én egyszerűen azt mondnám, hogy amennyire drágán nem kunszt jó bort venni, ugyanúgy nem kunszt drágán jó bort termelni sem. Jó áron jó bort csinálni, na az a fegyvertény!
@BZoltan:
"Jó áron jó bort csinálni, na az a fegyvertény!"

hát ezzel aztán a lehető legmaximálisabban értek egyet
@AG 2.0: Szerintem is nagyon izgalmas kérdés ez a túlárazás. Előrebocsájtom, hogy gazdaságilag nem értek hozzá, csak laikus magánvélemény, amit írok. Amit leírtál, elég meggyőzően hangzott elsőre, de azért pár kételyem van.
Egyrészt, annyi hátránya van annak, ha a kínálat-keresletre bízzuk, hogy szabályozza az árakat, hogy nekünk, fogyasztóknak szépen ki kell várni ennek a szabályozásai folyamatnak a lecsengését, mielőtt 'emberibb' áron hozzájutunk a jó borokhoz.

Másodsorban, mivel ezek a borok csak egy részét képezik a portfólnak, nem biztos, hogy ha a fenti értelemben 'túlárazottak', akkor a borász el fog jutni odáig, hogy olcsóbban adja őket, hiszen a portfólió más darabjai szépen eltarthatják.
Harmadrészt pedig egy egyszer felárazott termék leárazása mindig nehezebb, mert ezzel mintha azt ismerné el, hogy 'nem megy ez, muszáj olcsóbban adni', vagy hogy 'nem is olyan jó ez' - egyik sem éppen az az üzenet, ami a borászok szeretnének, ez pedig az akár a piaci realitásnak megfelelő árcsökkentés ellen hathat, gondolom.
Szóval egyszerűbb lenne az életünk, ha nem kéne ezt a piacra bíznunk, bár alapvetően azért biztosan működik az a mechanizmus, amit leírtál.

A fesztiválok és baráti borkóstolók perszemegoldást jelenthetnek valamennyire, a csúcs(abb)borok árazásától függetlenül
Na ez tényleg izgalmas téma :)Viszonylag gyakran kóstolok magyar és külföldi borokat és jelenleg kb. így látom a helyzetet: Fehér fronton szerintem nincs komoly probléma. Világszínvonalú borokat lehet elérni 3E Ft alatt, amivel együtt lehet élni, nagyon is. Vörös fronton viszont szerintem gáz van. Szinte minden borász úgy érzi, hogy az iható borait 5E Ft köré kell árazni, de gyakran a tragikus kísérleti eredmény (ld. pinot noir próbálkozások)sem tartja vissza őket ettől az árpolitikától. A 2-3 ezres tartományt a legtöbb borász magára hagyta (tisztelet a kivételnek) és ha mégis sikerül néha iható bort produkálni ilyen áron, akkor a következő évben már valamilyen drágább házasításba avanzsál a nedű. Manapság 4-5 E Ft-nak megfelelő összegért csúcs vörösborokért lehet hozzájutni külföldön (pl. az ausztrál kis pincészetek csúcs borai Európába menekülnek a magas helyi adók elől) és ezek vak kóstolókon rendre le is verik magyar társaikat, gyakran a 10 E Ft-os ligát is. Amikor ezek a borok (pl. az Új-Zélandi Pinot versenyzők) érdemben megjelennek kis hazánkban, akkor sok borász újragondolhatja majd az árképzését. Sajnos lehet, hogy akkor már késő lesz.
@vinos:

"az ausztrál kis pincészetek csúcs borai Európába menekülnek a magas helyi adók elől) és ezek vak kóstolókon rendre le is verik magyar társaikat"

Tudnál részleteket mondani léci? Teljesen rá vagyok kattanva az ausztrálokra, nagyon érdekelne ez a dolog...
@Octopus: Én leginkább angliai helyeken szoktam vadászni, pl. winedirect. Ha egy kartont összeraksz, akkor még szállítási költséggel (légi) is megéri, ami nem túl hízelgő a hazai üzletek árképzési politikája szempontjából...
Emlékeim szerint többször körbejártuk az árazás témáját. A vége az volt, hogy nem értjük a magyarországi kereskedők, vendéglátósok árképzési stratégiáját. És persze a borászokét sem mindig.
Nekem az volt a "legszebb eset", amikor egy vendéglátós haverom arról elmélkedett, hogy Bécsben minden ugyanannyiba kerül vagy olcsóbb, mint Pesten és közel 100%-ban fehér az ügymenet. Nálunk meg hát, jó indulatból legyen szürke. Azaz ott adóval is megéri....
A Heimann szortiment, a BT árait nézve eléggé libikóka jellegű: vagy 2000 Ft, illetve 6000 Ft környéki árak vannak.
@loading: Azért Heimannéknál pont vannak nagyon jó borok a 2000 körüli kategóriában. Ilyenből kéne több.
@vinos: azt már kinéztem magamnak, de most épp találtam még jobbat: Noel Young Wines. Igazi csemegék is akadnak, elvileg már úton is van a rendelésem. Mondjuk azért nem olcsók azok a borok, 15 font alattit nem rendeltem...

Viszont tényleg jobban megéri onnan rendelni, egyes hazai üzletek (főleg az újvilágiakat beszállitók) árképzési politikája néha felháboritó...
@marvin__42: Pontosan ezt írtam: a mezőny "kettészakadt". Vagy a 2000 Ft-os kategóriát támadják (+/-) vagy a 6000-eset. A korábban jelzett 3-4000 Ft-os nem gyakori. Legalábbis most.
@lackó: "ha ezért marxista vagyok, azt szívesen vállalom :). Igen, úgy gondolom, hogy a bor mindenkié."

nem, ezért maximum demagógnak mondanálak :-P

viccet félretéve, nem tudom világosabban leírni, mint hogy: az, hogy mi drága, relatív. hidd el, hogy ha 2000 ft volna a csúcsbor, akkor is rengeteg embert kizárnál a fogyasztásából. ha 500 ft, még akkor is. épp ezért értelmetlen a 6000 ft-nál meghúzott abszolút határ. ráadásul én erre és csak erre reagáltam: szeretnék időnként brunellót kóstolni, akkor is, ha kicsit drágább. ritkán, ünnepekkor. és nem szeretném, ha BZoltán hatalomra kerülése után :) eltűnnének ezek a borok a polcokról.

azt nem mondtam, hogy ne örülnék neki, ha 3000 ft lenne a 97-es gorelli riserva :D, se azt, h menő dolog a drága bor stb. sőt, még azt sem mondtam, hogy nem tartom drágának a magyar borokat sok esetben.

"Jó áron jó bort csinálni, na az a fegyvertény!"

ámen. és szerencsére most talán elindult valami a hazai "borpiacon", végre fordul kicsit az évek óta tartó "x ezer ft alatt nincs normális vörösbor" trend. bontok is vesztergombi 2006-os kékfrankost, kezd beérni! :-)
@vinos:
újzélandi pinot ügyben azért konkrétumokra kiváncsi lennék
@shiraz: Angliában csodálatos Új-Zélandi pinot-hoz lehet hozzájutni, sajnos itthon csak a második, harmadik vonal jelenik meg jelentősen túlárazva.
Néhány klasszis: Felton Road (főleg a 2007-es évjárat), Pegasus Bay Prima Donna 2006, Ata Rangi 2007. Ezek a hazai pinot próbálkozásokhoz képest más dimenzióban mozognak- igaz nem olcsón (25-30 font). Tény viszont, hogy néhányan itthon is ennyiért mérik a portékájukat. Az Új-Zélandi választék elképesztő, érdemes barangolni pl. itt www.caros.co.nz/.
Sajnos csak Angliába szállítanak, nem túl olcsón, de még úgy is megéri, ugyanis nagyon komoly borok vannak 4 E alatt.
@Octopus: Köszi a tippet, megnézem. Ha valami szépet találtál, akkor esetleg jelezd. Sajnos itthon csak a nagy pincészetek jelennek meg, igaz azok is k. drágán.
@vinos: azért a Penfolds RWT hirtelen átszabta az ausztrál véleményemet, vagyis inkább helyrepasszintotta a kirakó hiányzó darabkáját.
Persze ezt sem olcsó csak úgy levenni a polcról, de egy jobb akcióban megéri. Sőt, talán még anélkül is, na, nagy az a bor. Pont.
@Szomjas Gödény: hát arra az rwt-re én is befizettem volna :)
Én a napokban töltöttem egy kóstoláson a Coopers Creek Sauvignon blanc-t és Pinot Noirt , az első it Kanadában $17, a második $23, és nagyon finomak voltak, Új Zélandból. Ha ilyen finomakat tudok inni ilyen árakon akkor patriotizmus ide vagy oda, én nagyivben elkerülöm az otthoni iszonyatosan túlárazott nedűket, igyák meg azok akik csnálták.....