HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Konyári Páva 2006

2010.01.05. 08:00 AG 2.0

Azt, hogy a Balaton déli partján is készülhet minimum olyan színvonalú vörösbor, mint Villányban, Szekszárdon, Egerben és Sopronban, mindenekelőtt Konyári Jánosnak és Dánielnek köszönhetően tudjuk. Apa és fia a már sokszor felemlegetett vörös Sigillum Loliensével, annak is a 2000-es évjáratával vált ismertté a szélesebb közönség körében. Az egyesek szerint véget ért, mások szerint ellenben tizenkét hónapig még aktuális évtizedben aztán ügyesen megkapaszkodtak az ország legjobb borászatai között. Szortimentjük folyamatosan tisztul, egyszersmind újabb és újabb presztízstermékekkel egészül ki. A csúcsok csúcsára a 2006-os évjárattól az üdítő módon nem latin fantázianevet kapott Páva kívánkozik. A bordeaux-i összetételű vörös házasításhoz a Kishegy legjobb parcelláin szüretelték a cabernet sauvignont, a cabernet franc-t és a csipetnyi merlot-t, a bort 13 hónapig érlelték fahordóban, néhány hónap híján két éve palackban tartózkodik. 2008 végén kóstoltam egy hosszú sorban, a mezőny legjobbjának találtam, két korty alapján kiosztottam neki a kilencest. Azóta sokan dicsérték, kevesen bírálták, utóbbiak pl. zöld tannint emlegettek, amit a korábbi és az újabb próba alapján sem tudok értelmezni. Mély szín, sűrű illatok, meleg, mediterrán-újvilági karakter. Erdei gyümölcsök, csokoládé, hömpölygés. Kezdetben némi tejesség, ami idővel szerencsésen eltűnik. Szájban széles, betölt minden szegletet, cserei gazdagok és érettek, kicsit talán édesek. Utóíze hosszú és tiszta. Egyben van, akárhonnan nézem. Komplex és rétegzett, de nem telít el, úgy nagy, hogy nem kell tőle megijedni. Mégis: ahhoz, hogy többórás ismerkedés után is kiérdemelje az idol minősítést, több dimenzióra lenne szüksége. A 8 pontot és a karácsony-szilveszter környékének legjobb vöröse címet így is megkapja.

22 komment

Címkék: balaton 2006 nyolcpontos konyári

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vegyes véleményeket hallottam erről a borról, de a Várban kóstolva nekem is nagyon tetszett! Kár, hogy nem olcsó (vagy hogy én nem vagyok gazdagabb :); persze nem állitom, hogy feltétlenül túl van árazva...
Érdekes viszont, hogy mennyire rímel az egri CF-ek témájára az alkoholistán

alkoholista.blog.hu/2010/01/05/unnepek_kozt

ez a zöldesség-hatás.

Ennél a bornál is belefutottam, hogy elsőre gyönyörű volt, másik alkalommal meg zöldnek éreztem, ami elég megmagyarázhatatlannak tűnt a szememben. Ez a helyzet a fenti cikken a szerzőknél és nálam is, csak egri tételekkel - hosszabb szellőzéssel ott is hibátlan volt a bor.

De a Pávával már mástól is hallottam ezt a sztorit, sőt, talán még valaki Konyári Danira is hivatkozott, hogy ő is állt már a jelenség előtt értetlenül... (Elnézést tőle, ha mégsem így volt.)

Nem tudja valaki, hogy mi ez a "zöldnek érzem nyitás után, de kiszellőzik"-hatás?

Esetleg egy erre járó borász tudja, mire gondolok? (Merthogy ez nem egy tipikusan szellőztetendő jegynek tűnik.)
Ja, és eljátszottuk ezt a minap az Ikon merlot-val is, többrendben, ráadásul.

Szóval szellőztetni muszáj :)
A "zöldség" leginkább akkor ugrik ki amikor harmonikus bor(ok) mellett kóstolok egy ilyen versenyzőt. Az oxigénnel való találkozás tompítja ezt az ízt, de azért nagyon zavaró tud maradni. Sajnos a 2007-es Attila-t is zavaróan zöldnek találtam.
@Szomjas Gödény: @vinos:

a pávát ezúttal egy 2004-es burgaud cote rotie mellett kóstoltuk, illetve ittuk, akkor pedig, amikor először feldicsértem, hosszú 2006-os magyar sorból emelkedett ki. semmifajta zöldességet nem éreztem benne. ahogyan az attilában sem, igaz, annak a mélyelemzése még hátra van, legalábbis remélem :)

nem kötözködésiből, de nem lehet, hogy olykor a bor nyerseségét összekeverjük az alapanyag nyerseségével? én általában próbálok különbséget tenni a nyers és a zöld tannin között, és néha azt merem gondolni, hogy ez sikerül. mást ne mondjak, egy 2001-es barolóban akár most is irdatlanul sok lehet a cser, de másképp szárít, mint az, amelyikről tudod, hogy sosem fog integrálódni. másik példa: a mostanában keveset emlegetett vesztergombi ferenc boraiban fiatal korukban rettenetesen soknak tűnt a tannin, aztán három-négy év múlva rendszerint sokkal szebbek voltak ezek a borok

és persze az is lehet, hogy mást értünk zöldességen. olyan is volt már, hogy valaki azt a leveszöldséges-húsos árnyalatot titulálta annak, amit én nagyon szeretek, és semmi esetre sem hoznék összefüggésbe az éretlenséggel
@AG 2.0: Nehéz kérdés, barátokkal is vitatkozunk rajta, de én semmiképpen sem a fiatal borok rendezetlenségére gondolok, nem is a vegetalitás néven szereplő, gyakran pozitív jelzőként említett, vagy ásványosságnak titulált jegyekre (ez nekem is leveszöldségként jelentkezik), ezeket én is szeretem.

Van egy olyan fajta "zöldesség"-érzet, ami éretlenséget sugall számomra, és ezt többször együtt érezzük más kóstolókkal is. De kezd az a képem kialakulni, hogy ez mégsem éretlenséget jelent, legalábbis nem minden esetben, mert a bort szellőzéssel / némi rákényszerített oxidációval kiheveri.

Néha a hűvösebb klímájú, vagy hűvösebb évjáratok vörösborokban, pl. CS-kben szokott ez szembejönni, ott nem is vonjuk kétségbe, hogy valszeg kevés volt a meleg a szőlőnek.
Nem olyan erős, mint a paprikás-füves kifejezett éretlenség, de hasonlóban játszik. Talán olyan könnyedebb árokparti - gazos hangulata van, de nem kellemes.

Remélem így világosabb. Meg ha valaki tudja a megfejtést, ne habozzon közölni!
csak vörösökről beszélve: zöld(esség) alatt én éretlenséget értek, ez a nem teljesen érett alapanyagból kell származzon, kapor, gaz (speciel leggyakrabban erre asszociálok, nyár elején lekaszált gaz szaga) vagy más hasonló növényi illat, hűvös klímákról származó borokban gyakori (persze meleg klímáról is lehet éretlen szőlőt szüretelni, az is zöld lesz), Eger legfőképp, balatoni vörösnél sem ritka, külföldiben Loire völgyi cab francok hírhedten (dolgoznak rajta: Project Cabernet Franc, lásd pl www.wineanorak.com/projectcabernetfranc.htm), burgundiban és észak-rhoni syrahkban is előrodul egy kevés. Ha csak egy pici érezhető a borban, akkor szvsz nem különösebben zavaró - kivéve, mikor azt hallani, hogy ez ásványosság!, és ahogy érik a bor, át szokott alakulni (szelidülni) gyógynövényes-fűszeres jegyekké. Nyilván hosszú szellőztetés/enyhe oxidáció hasonlóan javithat rajta fiatal borban.
Hasonló zöldesség/éretlenség érezhető pl a házi sárgabaracklekvárban, mikor éretlenebb barackból készült (biztos mindenki ismeri, a nem napsütötte oldala keményebb és enyhén zöld a baracknak, enni sem a legjobb, de a kész lekváron is átjön az éretlen aroma, akármennyi cukrot tettek bele, nem segít)
Szvsz nyersesség pedig érettségtől független, a bor állapota, egy komoly vörösbor túl fiatalon mindig nyers lesz
@Octopus: Gondolom most nekem írtad a megfejtést, mert a Páva nem került szóba :)

Azt esetleg meg tudod mondani, hogy miért tud egy ilyen jegy kiszellőzni? Mert ha éretlen gyümölcsből jönne, akkor azt gondolom, hogy nem tudna. Vagy lehet, hogy másból is származik ilyen "zöldes" jegy, ami viszont nem éretlenség, és kiszellőzhet?
@Szomjas Gödény: ez nem hiszem, hogy ki tud szellőzni, csak ahogy irtam, enyhe oxidáció elnyomhatja. Nem tudományos tény, csak saját tapasztalat...

Én másfajta zöld szagról, ami kiszellőzhetne - pl valami borhibáról vagy ilyesmiről - nem tudok, de nem vagyok maszter of wine, hogy mindent tudjak :)
@Octopus:
Káááár, káááár.
Sötét Holló

De mindenesetre köszi!
@Szomjas Gödény: egyrészt vannak fajták, amik paprikás-zöldes illatokat produkálnak, amikor éretlen az alapanyag. Ilyen a CabSav. Ha ez előjön, akkor ahhoz tényleg elég éretlen szőlő kell. A fenolos érettséget nem elért szőlőnél a tapasztalataim szerint keserű a cser benne (meg nyilván szárít is), mégpedig a nyelv hátsó részén lehet ilyesmiket érezni.
@Szomjas Gödény: a válasz erre viszonylag egyszerű, bár én kémiai magyarázatot nem tudok adni. Abból lehet kiindulni, hogy a hordóban mi történik a borral: a mikrooxidációnak köszönhetően szépen-lassan kerekednek a nyers/kemény csersavak és gondolom más paraméterek is (sav). Amikor levegőztetsz, akkor brutál mennyiségű oxigénnek teszed ki a bort, ami hasonló effektet csinál. No persze, egy ideig, hiszen a hosszú kitettség meg oxidálhatja a bort. Ilyenkor meg már hiába vannak kerek tanninjaid, fújhatod. :)
@akov: ja, de nem minden tanninon javít a szellőzés, a szárító, rossz tannin pl ugyanolyan marad szvsz...

A paprika egy érdekes sztori, elég bonyolult kérdés, ajánlom mindenkinek ezt az cikket, elég komoly:

www.practicalwinery.com/marapr06p13.htm

Nem tudja valaki, idehaza engedélyezett-e a thermovinification (nem tudom hogy van magyarul) nevű módszer? A Rhone völgyében tudtommal elterjedt, Egerben pl hasznos lehetne, talán segitene az éretlen karakteren vörösboroknál...
@Octopus: ja, a szárító tannin az gondolom nem csökken, vagy ha csökken is, nem érzékelhető számottevően.

A cikk valóban érdekes. Tényleg bonyolult a kérdés, de zömmel az éretlenséggel van kapcsolatban. A thermovinification ezek szerint egyszerű, rövid ideig tartó melegítés 60-80C-ra. Ez azért elég brutál, majdnem forralt bor. :)
@akov: és milyen érdekes, hogy pl a fürtritkitás nem igazán segit, pedig azt várná az ember, hogy biztos sokat lendit a megmaradt fürtök érésén, de úgy tűnik, paprikásság ellen nem jó...

Kiváncsi lennék, a thermovinification-től a bor gyümölcsössége nem lesz-e főtt jellegű, de ha nem árt, akkor miért ne lehetne kipróbálni?
@Octopus: Szerintem a fürtritkításnál messze hatékonyabb megoldás az eleve alcsony hozamra való metszés. Persze ez sem triviálisan üdvözítő módszer. A honlapunkon leírtam erről a kérdésről bővebben a véleményem amivel persze nem kell egyet érteni :)
@BZoltan: még nem olvastam sajna, igyekszem mihamarabb bepótolni

Még egy kicsit rabolnám itt a helyet, kiemelnék egy idézetet az amcsi cikkből; a túlzottan alacsony tőketerhelés/hozam sem tűnik üdvözítő módszernek (bár ez továbbra is a paprikásságra vonatkozik, de lehet általánosságban is igaz):

"Winegrowers need to focus on how to manipulate methoxypyrazines to the preferred level in the vineyard. Vine balance is key to this. Vines that are undercropped produce wines with high levels of green pepper attributes, as do vines that are overly vigorous and cropped too heavily."
Köszi a válaszokat - én inkább bizonyos illatjegyek előtt álltam talányosan, és az lepett meg, hogy ezek ki tudnak szellőzni...

@Octopus: köszi, talán ez a metoxipirazénos-téma vezeti a gondolataimat leginkább valamilyen irányba, bár egyelőre fogalmam sincs, hogy mi a csuda is az... Bár kicsit furán hangzik, hogy ha nem pont éppen annyi a gyümölcs, amennyi kell a tőkén, akkor ilyen jegyeket produkál a bor.
Tegnap délután nálunk is felszállott a páva.
A fentiekben leírt következtetéshez nem tudok hozzászolni mert nincs ilyesfajta érdeklődésem. A mi Páva palackunk technikailag rendben volt de GY is ugyanazt mondta mint én hogy kellemes egy küvé de túlárazott és nem lesz állóképessége, nem lesz "nagy visszatérés" 10 év múlva és nem lesz jobb jelenlegi állapotánál. (Ha tévedtünk valaki majd írja meg)
Úgy éreztem hogy volt valami "olcsóság" az édességében, számomra csak az első pohár tűnt csábítónak de mivel üzleti megbeszélés kelléke volt, csak én figyeltem rá a végén de nem volt már eléggé "izgalmas". Semmiféle késztetést nem éreztem arra hogy 11.000 forintot előrántva rohanjak egy másik palackot vásárolni. AG 8 pontjával úgy értenék egyet ha max 5 ezer forint lenne az ára. A kilenc pont pedig úgy jöhetett össze hogy az egy korty az egy csók de a nőt ebből még nem ismerjük igazán.
@Kóstolómester: Na végre valaki a nőkhöz hasonlítgatja a borokat, ez egy szimpatikus műfaj :)

(Alföldi Merlot utalásai is jók Sinatrával és Feuchtwangerrel, csak az ódon zenében és a filozófiában mára már lustább vagyok megmozdulni, így nehezebben bontom ki a mondanivalóit).