Beszélünk a borról, sokat, naponta és gyakrabban, de arról szinte soha nem esik szó, hogy ez egy alkoholos ital, aminek nemcsak illata és íze van, hanem hatása is. Akkortájt, amikor az Alkesz indult, volt egy-két ötlet – azon belül, hogy másképpen, szabadabban, frissebben kéne írni, mint ahogy bevett –, miszerint a mámorról sem helyes megfeledkezni, anélkül kicsit képmutatás az egész. A hatásnak, igaz, nemigen van minősége, mert nem a minőségtől függ, hanem a mennyiségtől, így a felvetésnek annál több következménye nem lett, mint hogy egyszer-kétszer kiderült, az alkoholista is ember. De azon mégis alaposan el kell gondolkodnom, hogy ma már inkább az élményért iszom-e a bort, és a hatás vajon csak járulékos következmény-e tényleg. Hiszen minden szakmai öntudat – ezt az előbbit lehetőség szerint értelmezzék ironikusan – ellenére gyakran előfordul, hogy amikor fáradtan-kiszipolyozottan hazatérek, az első pohárnak épp az esztétikája érdekel kevésbé. Kifli hozzászólóval – évekig tartó ellenségeskedés után kiderült, nem vagyunk képtelenek kommunikálni egymással – társalogtunk arról a minap virtuálisan, szeszfüggők-e vagyunk, ha minden másodnap muszáj meginnunk egy üveggel. Mert az világos lett hamar, hogy az igényszintünk hasonló. Nem, dehogy vagyunk, érveltem, amíg minden második napot gond nélkül ki bírjuk hagyni, addig nagy baj nincs. Tizensok éve működik ez, a helyzet érdemben nem romlik, hátha lehet tartani a tempót mindhalálig – mert a szisztémát felborító egészségügyi vészhelyzeteket mégse fessünk a falra. A borfüggés különben is más. Azt mások kérdezték szívélyesen – úgy rémlik, kommentben is nemrég –, hogy bírom a napi egy bejegyzéssel járó tempót. Hát egyfelől úgy, hogy mivel a posztok jellemzően egy-egy tételről szólnak, többemberes borozások több napra adnak muníciót. Másfelől pedig kötöttem kompromisszumot: az utóbbi időben gyakran köpök itthon is. Nincs mese, néha muszáj, ez a helyzet. Persze az is fix, van, aminek minden cseppje kincs. Két hirtelen példa az utóbbi időből: a 2007-es Légli Landordból vagy a 2008-es Demeter Zoltán Birtokborból semennyi sem ment pocsékba. Elfogytak cakkpakk, ahogy normális népek közt szokás. Ilyenkor megvan aztán a mámor is. A megfelelő minőségnek köszönhető mértékben. Elég ennyi, másfél üveg még elmegy, kettő sok lenne. Belegondolni is ijesztő, hogy húszévesen három liter savanyú házibor volt a napi rekordom. Ami még mindig messze volt Ady Endre fénykorának ötliteres penzumától. Na de: a címbeli kérdések közül az első kettőre rég tudjuk a választ a félreértett Bélától, akinek a mélyelemzésével, lehet, örökre adós maradok. Szóval, egy törvény van: bármikor, bárhol, bárhogyan. A harmadikra meg mondjon valami igazat az olvasó. Is. Ha akar.
Mikor igyak, mikor ne? Na és mennyit?
2010.04.19. 08:00 AG 2.0
19 komment
Címkék: gondolatmenetek
 
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kifli 2010.04.19. 10:08:25
RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.04.19. 10:33:51
Aztán hétvégén lementem Dörgicsére, hoztam haza bort magamnak. Elképesztően kívántam már, ki voltam éhezve rendesen. Szombaton este megittam fél litert, akkor a fejmbe szállt. Nagyon jól esett. Vasárnap ebédnél kezdtem a poharazást, estére aznap is elfogyott egy fél liter. Ez így elnyújtva egyáltalán nem ártott meg.
a Hamvas Béla által írt "idillolaj" igaz lehet. Szerintem a jó bor valahogy beindítja az embert, és ha olyan bort iszik, amitől másnap reggel a szőlővirág illatát érzi az orrában, a nőt is jobban kívánja. (Ne röhögjetek ki: ez empirikus tapasztalat!) Talán nem véletlenül a Somlói a nászéjszajkák bora - Hamvas szerint abban van a legtöbb "idillolaj".
Benikuty 2010.04.19. 16:11:40
mossberg operator 2010.04.19. 16:35:58
Benikuty 2010.04.19. 16:46:02
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.04.19. 17:07:12
A szesz hatását tekintve nem mindegy, hogy agysebész az aki be akar verni két palack bort egy nap vagy szellemi szabadúszó aki kiválóan (sőt még jobban) tud dologozni ha nap közben elszürcsöl néhány liter bort.
Az én személyes tapasztalatom az, hogy fél-egy liter bort simán fel tudok dolgozni, ha az egyenletesen van elosztva a nap során és szabad levegőn végzek fizikai munkát. De egy ültő helyemben egy fárasztó nap után egy palack bor már kellemes tudatmódosulást okoz :)
kifli 2010.04.19. 17:44:31
fiatalborivo 2010.04.19. 21:25:12
kifli 2010.04.19. 21:29:15
tunderninja 2010.04.19. 21:35:34
Szerintem a mai világban az ásványvízen és a jó boron kívül nincsen egészségesebb.
drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.04.20. 08:25:55
valópapa 2010.04.20. 08:28:14
kékfrakkos 2010.04.20. 08:33:18
tunderninja 2010.04.20. 09:02:22
Valópapa:mondjuk elosztva 3részletben még nem próbáltam a pálinkát,mondjuk reggel az érdekes lehet:)Főleg éhgyomorra:)
shiraz 2010.04.20. 11:48:23
üveges szódát javaslom, jobb helyzetben (értsd földrajzilag forrásközeli helyen) élőknek a forrásvíz javallott.
üdv
valópapa 2010.04.20. 15:31:15
t f 1 (törölt) 2010.04.20. 20:25:02
és amikor jólesik
és akivel jólesik........
fiatalborivo 2010.04.21. 00:26:42
felvetés 2010.04.21. 12:59:25