HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

A Weinbachtól a Smith-Haut-Lafitte-ig

2010.04.24. 08:00 AG 2.0

Soktermelős-sétálós borbemutatókon jó ideje nem jegyzetelek. Szerintem nincs értelme. Ilyenkor nem célom, hogy fél kortyokból konkrét borokat ítéljek meg, inkább benyomásokat gyűjtök, és mindig kikerekedik valami a végére. A bécsi Welt Wein Festivalon négy évvel ezelőtt jártam először, hatalmas élmény volt, kimagasló, 9 pont környéki és még erősebb borok hosszú sorával. Két éve sem hagytam ki az eseményt, akkor is voltak nagyon-nagyon komoly dolgok. Most csütörtökön sem történt másként, annak ellenére, hogy a felhozatal talán egy árnyalattal kevésbé volt osztályon felüli ahhoz képest, amit az előző alkalmakkor megszokhattam. Persze bőven volt mit kóstolni így is, húsz birtokig meg sem álltunk, kihasználtuk a rendelkezésünkre álló négy óra minden egyes percét. Ami érdekes: közel sem telt meg a ház, békésen elfértünk a Coburg-palotában. Két bejegyzés születik minderről, vasárnap külön lesz majd szó Burgundiáról – az ilyen alkalmakat nem utolsó sorban azért szeretem, mert olyan dolgokba is belepróbálhatok, amikre egyébként nem igazán lenne módom, elsősorban anyagiak miatt. A sokszínűségre hajtottunk, megálltunk németek és osztrákok, elzásziak és szlovénok, dél-afrikaiak és svájciak mellett. És a legtöbb helyen azt állapíthattuk meg, a borok hibátlanok, elegánsak, kifinomultak, egyik-másik még módfelett izgalmas is. A 10 pont közelébe ezúttal nem jutottunk, másfelől viszont érdektelen és unalmas dolgokkal sem találkoztunk. Fehérben talán az elzászi Domaine Weinbach és a Sancerre-ben és Pouilly-ben működő Pascal Jolivet kínálta a legszebb sort, előbbi pinot gris-je végre választ adott a kérdésre, miért tartják olyan sokan fantasztikusnak a szürkebarátot. A Dr Loosennél azt jutott eszünkbe, ennyire ízesek-zamatosak csak a német rizlingek lehetnek, Egon Müllernél meglepetésre a szlovákiai Chateau Bela 2008-as szárazára csodálkoztunk rá. A wachaui Alzinger fiatal smaragdjait keménynek éreztük, a stájer Polz sauvignon blanc-jai közül a 2007-es fenemód bejött. A szlovén Movia 2000-es Veliko Belójának az illatát véltük elsöprőnek, a legszebb fehér címét pedig a graves-i Smith-Haut-Lafitte tétele vívta ki, amely 90 százalékban sauvignon blanc-ból készült, ki nem találtuk volna, ha nem mondják. Vörösökről nehéz beszélni úgy, hogy a pinot noirok máskorra maradnak, úgyhogy most csak annyit, a svájci Thierry Constantin cornalinjének és a dél-tiroli Franz Haas merlot-jának a könnyedsége varázsolt, a burgenlandi Weingut Moricnál kiderült, nem minden kékfrankos savhangsúlyos, majd a Laibachnál azt is megtudtuk, legalább a csúcsborok nem feltétlenül kátrányosak Dél-Afrikában. Bordeaux-hoz zárás előtt jutottunk el, a Cos d'Estournel és a Chateau Palmer sem okozott csalódást, a toplista élére azonban nem ők kerültek, hanem már említett Smith-Haut-Lafitte. Folytatása következik. Nemcsak úgy értve, hogy holnap, de úgy is, hogy a 2012-es festet sem szabad kihagyni. El kell menni az ilyenekre, emberek. Bőven megéri.

10 komment

Címkék: jolivet laibach palmer alzinger movia moric cos destournel welt wein festival weinbach dr loosen egon müller chateau bela polz smit haut lafitte thierry constantin franz haas

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"Weingut Moricnál kiderült, nem minden kékfrankos savhangsúlyos", hovatovább, a fajta bora minden további nélkül lehet markánsan tanninos is.
"...a legszebb fehér címét pedig a graves-i Smith-Haut-Lafitte tétele vívta ki, amely 90 százalékban sauvignon blanc-ból készült, ki nem találtuk volna, ha nem mondják."

Eszem ágamban sem volt téged AG valaha is az otthonomban fogadni de most MEGVÁLTOZOTT a helyzet.

Amit mélységesen untam az elmúlt 20 évben Magyarországon hogy NEM TALÁLTAM SZINTE SENKIT aki megértette volna a fehér bordói nagyságát!
Még a borklubban sincsenek elegen ehhez, kivéve Dávid és Kovács komát akik velem együtt évek óta MEGRÖGZÖTT rajongók a magas árak ellenére is.

Szóval:

Pavillon Blanc du Chateau Margaux-100% Sauvignon Blanc újfahordós érleléssel az ELSŐ SZÁMÚ helyen.
Kb 20 ezer ft.

Domaine de Chevalier Blanc-számomra második Graves-ból. Köves, ásványos, majdnem somlói a vulkáni tüzes jegyek nélkül. Vagy 70 euró de szavamra megéri.

Rendben AG...hozd a Smith-Haut-Lafitte-t aztán csapunk egy fehér bordói estet...
Ha rákérdezhetek, melyik évjáratot kóstoltad, a 2007-t?
@Kóstolómester: Igen, a 2007-et.
De a palack vége nálam van :)
Hehe.
@Kóstolómester: úgy emlékszem, 2007-es volt, de hogy minek a vége van gödénynél, nem tudom. lenyúlt volna az asztalról egy fél palackkal? vagy áttöltötte volna egy teodórás kisüvegbe a maradékot?
@AG 2.0: Jól látod, a szombati zárónap végén a palackokkal a kezükben kétségbeesetten kimenekülő osztrákok látványa engem is megihletett, és választottam egy szimpatikus, magára hagyott palackot az itthonmaradottak kedvéért, így került hezzám egy Szmisszótlafitt fehér 07 feliratú palack, tisztelt esküdtszék :)

Ha AG 2.0 kedvéért nem szedtek elő semmi extrát a pult alól, akkor a 2007-esre gyanakodnék, ez az évjárat volt az asztalon kóstoltatva.

Köpők és kisüvegek otthon maradtak, sajnos...
@Szomjas Gödény: ide megéri elmenni. Kissé borsos a belépő, de le lehet fogyasztani - khmmm - lopni. :)
Én sokkal gyengébben nyomom, a tavaly tavaszi Szentesi kóstoló végén emeltem csak el egy palack Köpcös sauvignont, de már gyúrok a franciákra. Az a baj egyedül, hogy alig vagyok tájékozott, el kéne vinnem magammal Kóstimestit tanácsadónak, nehogy rossz évjáratba nyúljak. Bele...
@Hepci: a másik topikban RAMBO-val már chartába tömörültünk (francia borokhoz nem értő, de kíváncsi bunkók :D), csatlakozz, összejövünk négyen, felkészülünk egy év alatt, és jövőre kétszer olyan jókat kóstolunk, mint a borbloggerek! :D
@Parci: szerintem én annyira se értek a francia borokhoz, mint Ti ketten. Ha jól emlékszem, még soha nem ittam francia fehérbort, vöröset is csak egyszer-kétszer, valami rémes bozsolét.
Rambo nem valószínű, hogy pont velem akarna tömörülni, mert súlyosan lehülyéztem az Alkeszblogon egy környezetvédelmi témájú vitában (bős-nagymarosi erőmű). Rettentő nehéz természetű sheggfej vagyok, Rambo, BZoltan és Kóstimesti irányában is végsőkig vékonyítottam a barátság fonalát. :)
jolivet számunkra is hasított, bár nekem a sauvignonjuk volt lenyügöző
burgundiban meg egyetértünk
@Hepci: akkó külön fülkében leszel a vonaton!!! :)