HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Az utolérhetetlen Burgundia

2010.04.25. 08:00 AG 2.0

Rengeteg bor elfogyott azóta, hogy 2006 januárjában megírtam a Bevezetés a pinot noirba c. szöveget. Olyan állításokat tettem akkor, amelyek nem állták ki az idő próbáját. Pontosabban már akkor sem stimmeltek, ám ezt nem tudtam. Ahhoz, hogy tévedéseim lelepleződjenek – mármint magam előtt –, mindenekelőtt jobban meg kellett ismernem Burgundiát. Pontosabban, azt a Burgundiát, amellyel a sarki közértben sehogy sem találkozhatunk, és amelyért akkora pénzeket kell fizetni, amelyekkel nem rendelkezem, sőt legjobb barátaim sem tudnak kisegíteni. Burgundi csúcsborokat nem vesz az ember a vasárnapi ebédhez, hacsak nem milliomos. A világ legjobb borvidékének termékei – mi úgy tudjuk, Tokaj mellett az – arra valók, hogy nagyszabású rendezvényeken kapaszkodjon beléjük, aki teheti. A meghatározó és mindent megváltoztató élményt a négy évvel ezelőtti Welt Wein Festivalnak köszönhetem, a Comte de Vogüé után legszívesebben visszamenőleg átírtam volna a fent linkelt szöveget. Mást ne mondjak, kiderült például, hogy a pinot noir mégsem olyan, mintha fehér lenne. Eleganciájában, kifinomultságában igen, de bizony nagyon is lehet tanninja és színe is. Azóta másképp nézek a magyar pinot-kra, de másképpen reagálok a szép vörösbor, de nem pinot típusú megközelítésekre is. Azóta nem epret-málnát és virágosságot keresek a fajta boraiban, hanem struktúrát, tartást, gazdagságot. Itthon ritkán találom meg ezeket. A vöröseknél maradva azt sejtem, cabernet-kből, merlot-ból, talán syrah-ból is elkészültek a hazai referenciaborok, pinot-vonalon azonban az út elején, az első lépéseknél járunk. A csütörtöki bécsi kirándulás előtt, a tervezgetés szakaszában egyvalami abszolút fix volt: nem hagyhatunk ki egyetlen burgundi birtokot sem, oda kell mennünk a Daniel Rion & Fils-hez, az Henri Boillot-hoz, David Duband-hoz, a Bonneau du Martray-hoz és a Meo–Camuzet-hoz sorban. Megtettük. 7 pont alatti borral nem találkoztunk, talán az egyik Henri Boillot-ban éreztünk bizonytalanságot. A legjava pedig bár nem okozott a 2006-oshoz hasonló kulturális sokkot, az élvezetgyűjtésen túl a még mindig felszínes tudás elmélyítésében is sokat segített. Érdekes amúgy, hogy a pincék mind 2007-eseket és 2008-asokat hoztak, korosabb borokat nem kínáltak, felteszem, nincs nekik belőlük rég. Hogy kinek a mije volt a leghatásosabb, nehéz megmondani. A Bonneau du Martray Corton Charlemagne-ához – ennek korábbi évjárata csúnyán leszerepelt balsikerű burgundizásunk alkalmából – és Cortonjához azért visszatértünk a végén. A kérdésre, ami jobb helyeken rendre felmerül – miszerint Bourgogne vagy Bordeaux –, az én válaszom rég megvan, Bécs után sem kellett újragondolnom. Nyilván azzal a kiegészítéssel, hogy az igen a világ minden fontos vidékének kijár, nincs vagy-vagy, ések vannak. A burgundiboltban ezután sem leszek törzsvásárló, olyan vastag pénztárca jutott, amilyen. Mindazonáltal az alkalmakat muszáj megragadni. Mindig, amikor lehet.

16 komment

Címkék: pinot noir bourgogne rendezvények bonneau du martray welt wein festival daniel rion henri boillot meo camuzet david duband

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Valamilyen szervezett bortúristáskodás volt ez? Mert legközelebb részemről benne lennék egy kisbusz bérlésében sofőrrel, ha mást is érdekel.
"7 pont alatti borral nem találkoztunk"

És ez így van rendjén...
Most ugyan nem voltam kint de 1 hónappal előtted AG én is egy hasonló eseményen nyomultam külföldön.
Érdekes a hatás...
Az ember alig várja hogy kiugorjon a kocsiból mikor megérkezik a helyszínre, és olyan a belépő felmutatása mint a belépés a menyországba.
Aztán jönnek a borok....
Nagy nevek...az ember szinte spirituálisan feltöltődik.
Te ugyan más vagy mint én "A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala."
és valószínűleg nem hiszel az Isteni jelenlétben, de én perdig annál inkább.
Vannak MEGMAGYARÁZHATATLANUL nagy borok, mikor a borász is széttárt karral áll ha kérdezel...
Volt már olyan 11 pontos szuper grand cru burgundi az életemben hogy a könnyek szélén álltam (természetesen GIGÁSZI összegért).

Arra is jó egy ilyen nagyformátumú kóstoló hogy az ember kalibrálja az "elállítódott" magyar borokra beállított ízlelőbimbóit.
Holnap az 5 pontos hazai bor is csak négy pontos lesz...
Igazad van, MUSZÁJ kimenni, kóstolni, hátast dobni és feltöltődni...
@RAMBO: hát bevallom felültünk reggel 9-kor a vonatra, meg este 7 után megint felültünk, és így borturistáskodtunk.
@vörös és fehér: Ha tudtam volna menni, Győrben felvettem volna mindkettőtöket...
én ehelyett Londonban találkoztam egy burgundi csodával: Cossard Meursault Narvaux 2008. olyan gyümölcsérettséggel és mégis hihetetlen savval van megáldva hogy csak na.
@shiraz: Ez a kb 20 ezer ft-os Chardonnay közelebb is kapható? Mondjuk nálad vagy Ausztriában? Érdekelne...
"Azóta nem epret-málnát és virágosságot keresek a fajta boraiban, hanem struktúrát, tartást, gazdagságot" - ezzel szemben én pont ezzel kapcsolatban érzek hiányosságot a magyar pinot-kban. Fát, lekvárt, animáliákat, büdösséget inkább kapok, tiszta gyümölcsöt és fűszert kevésbé, pedig az első lépcsőfok inkább az lenne, utána következik a struktúra, a tartalom és a részletek. Mellékízmentes (faérzet, erjedési és bomlásszagok) magyart nagy hirtelen nyugodt szívvel tán nem is tudnék mondani...
@vörös és fehér: nekem a vonat is jó, ha szóltok, megyek. A borhoz nem nagyon értek, csak szeretem.
"nem epret-málnát és virágosságot keresek a fajta boraiban, hanem struktúrát,tartást,gazdagságot" Röviden erről van szó, fején találtad a szeget AG. Ezek a jegyek általában öregebb tőkékről szüretelt pinot-nál jelennek meg, különleges terroir mellett. Bármennyire is szeretjük kis hazánk borait be kell ismerni, hogy ez az összetettség az itthoni pinot palettán még nincs jelen. Várni kell míg idősödik a szőlő és akkor talán Eger környékén lesznek ilyen borok.
@Kóstolómester:
hát én nem láttam errefelé :)
50 font körül volt Angliában
@RAMBO: ismét csak +1, örülök, ha a magyar borokat ismerem valamennyire, franciák egyszerűen túl nagy feladat. de rettentő szívesen csatlakoznék egy értő különítményhez, biztosan egy életre szóló élmény volna.
@RAMBO: @Parci:

urak, én szóltam előre:

albertgazda.blog.hu/2010/04/02/fogjak_a_poharukat_ne_menjenek_messzire

egyébként nem volt szervezett kirándulás, négyen mentünk, ketten-hárman mozogtunk együtt, ilyen helyen csapatosan nem is lehet hömpölyögni. legközelebb is jelzem, ha jön valami izgalmas, aztán fogjátok a poharatokat, és hajrá :)
@AG 2.0: persze, senki sem mondta, hogy ne lett volna tájékoztatva a publikum. el is megyek olyan boreseményekre, amiket még "átlátok". a francia borokat azonban egyáltalán nem ismerem, németül nem beszélek -- sok volna ez így, vaktában.

node, majd elmegyünk jövőre RAMBO-val, vak vezet világtalant alapon. :)
Mi Pécsről jártuk meg 4 óra alatt (egy út) 6an két autóval (sofőrrel! :)).
Már visszajárók vagyunk; 2 éve is nagy élmény volt; kicsit másokat ittam és preferáltam mint Gazda, de a burgundiak számomra is lenyűgözőek voltak.