HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

A Weingut von Racknitz Nahéból

2010.06.03. 08:00 AG 2.0

A Nahe messze nem a legismertebb német borvidék, ám adottságai semmivel sem szerényebbek, mint a divatosabbakéi. Hogy a név mégis szépen cseng a borvilágban, az elsősorban az ötcsillagos Weingut Hermann Dönnhoffnak köszönhető. A pincéről eddig egyszer írtam, hetessel honoráltam 2004-es trocken spätleséjének a kvalitásait. Valószínű, hogy más dolgai is sorra kerülnek a közeljövőben, hiszen a riesling.hu gazdája, Peter Klingler sikeresen beemelte őket a választékába. Ahogy az ő közreműködésével lettek könnyedén elérhetőek a borvidék egyik legreményteljesebb vállalkozásának a rizlingjei is. A Louise von Racknitz-Adams–Matthias Adams házaspár csak a 2000-es évek elején vette át az akkor még szerény gazdaságot a szülőktől. Természethű munkásságuk révén a Weingut von Racknitz igen rövid idő alatt berobbant a közvetlen élvonalba. A duó hölgy tagja hétfőn Budapesten mutatta be a 2008-as évjáratot újságíróknak és hozzám hasonló léhűtőknek. Érdekes tapasztalatokkal gyarapodtam. Először is, ilyen kíméletlenül markáns német borokkal még nem találkoztam. Ahhoz vagyok szokva, hogy míg a komoly osztrák rizlingek acélos tisztaságuk mellett gyakran szigorúak, addig a németek finomabbak és kedvesebbek. A Von Racknitz sora után indokolt átértékelnem ezt-azt. Kilenc tételt vettünk megunkhoz, az első kettőről – alap Riesling Trocken és Riesling Trocken Vom Schieferboden – nagyjából annyit jegyeztem fel, hogy minerálisak és kőkemények. A harmadik bor megkapta az első felkiáltójelet: bár a Riesling Trocken Vom Vulkangasteinben is 8,3-as sav dolgozott a csupán 11-es alkohol és a dettó 8,3-as maradékcukor mellett, a talajnak is köszönhetően színesebb illatokat és ízeket tudott felmutatni. Következhettek a dűlős tételek: a kovaköves Odernheimer Kloster Disibodenberg és a végre némi egyensúlyt is kínáló Schlossböckenheimer Königsfels után a Niderhäuser Klamm már szinte úgy viselkedett, ahogyan német kedvenceimre jellemző. Tiszta illatú és ízű, gazdag, komplex rizling pörgött a pohárban, alapos ismerkedés esetén a 7 pont lenne a minimum, amit kiérdemelhetne. A Niederhäuser Hermannshöhlével megint feljebb léptünk, hogy a komplex, koncentrált és zamatos Traiser Rotenfelsszel azon mód fel is érjünk a csúcsra. A ráadás a 20 gramm cukrot tartalmazó 2006-os Schlossböckenheimer Königsfels volt, amelynek elvben közelebb kellett volna állnia a szívemhez, de ideálisnál melegebb hőmérséklete miatt is nem bírt kibontakozni a maga teljességében. A végén megkérdeztem, milyennek tartják 2008-at általában, amire Louise von Racknitz azt válaszolta, hűvös szelek fújtak, ezért olyanok a borok, amilyenek, de a publikum jellemzően díjazza a penge savakat. Ami engem illet, az érdemi véleményalkotáshoz a borászat egyéb évjáratainak felfedezésére is szükségem lenne.

2 komment

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A VieVinumon azért meg lehetett bizonyosodni, hogy a wacahuiak közül is sok a kifejezetten gazdagon gyümölcsös, már fiatalon is nagyon kedves és fogyasztásra ösztökélő riesling. Persz akadtak szikárabbak is.

Azt meg ezúton is szeretném megköszönni, hogy az eseményre felhívtad a figyelmemet, életre szóló élmény volt.
@drbarta: nono, nem azt mondtam, hogy az osztrákok nem lehetnek színesek, erről azt hiszem a pontszámaim elég sokat beszéltek az elmúlt néhány évben. hanem azt mondtam, hogy a németek _általában_ kedvesebbek :)

egyébként pedig nagyon szívesen