HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Meglepetésborok a Mátrából

2010.11.24. 10:00 AG 2.0

Megvolt kedden a megújult mátrai tőkések budapesti bemutatkozása, a múlt héten kihagyott rengeteg program után a Paulay Ede utcába eljutottam szerencsésen, helyesen tettem. A Karner Gábor, Losonci Bálint, Szecskő Tamás trió előzetesen azt ígérte, hozzák barátaikat is, ebből kifolyólag hét kisebb-nagyobb pince dolgait lehetett megkóstolni. Voltak meglepetések, egészen komolyak is, a jelek szerint okosan alakulnak a fejlemények arrafelé. Úgyhogy nem is a belső hármas munkásságára koncentrálnék ebben a bejegyzésben, az új felfedezetteket dicsérném inkább. Bár nyilván a régiek is megérdemlik a kedves szót: Losonci Bálint első, 2010-es zöldveltelinije kiforratlanul is ígéretesnek tűnt, Szecskő Tamás turánja most is érdekes volt, Karner Gábor pedig jókorát lépett a 2009-esekkel. A már piacon lévő, majdnem vörösbor siller és a még hordóminta vitézföldi kékfrankos is komplexebb, kifinomultabb, izgalmasabb, mint régebbi évjáratú elődeik; utóbbi volt egyébként a teljes mezőny legszebb verese. A legszebb fehér tárgyában nem könnyű dönteni – persze nem is muszáj –, meggyőzően magas volt a színvonal. Laczkó Gyula egy bort hozott, a remek tartású, tiszta ízű, gondosan iskolázott, a kelleténél egy szelíd árnyalattal fásabb 2009-es szürkebarát erős kezdésnek bizonyult. Udvardi Szabolcs és Egedi Péter kispincéjétől is a szürkét szerettem jobban – azért a kékfrankost sem sokkal kevésbé –, zamatai, arányos szerkezete, hosszú lecsengése nagyot birkózott a hordóval, és győzött. Ludányi Balázs – aka Centurio Borház – 2009-es Fay-dombja ízlett, a 2008-as szürkebarát pedig jobban tetszett egy fokkal, mint akkor, amikor írtam róla. A termelőtől megtudtam, új hordókat vásárolt nemrégiben, az öreges bizonytalanságtól nem kell többé tartani tehát. Ludányi két késői szüretelésű sárgamuskotályt is hozott, egyik különb volt, mint a másik: a 2009-esben csípkedett a 13-as alkohol, de a megállapodottabb, kiegyensúlyozottabb, szebb savú 2008-as kivágta a rezet hibátlanul, 7 pont talán kevés is lenne neki. Benedek Péter boraira nem utolsóként kerítettem sort, hogy utolsóként tűzöm tollvégre, annak természetesen oka van. Az alapkategóriás chardonnay-t és sauvignon blanc-t legfeljebb átlagosnak mondhatnám, a három dűlős tételt viszont messze átlagon felülinek. A Borhyból származó hárslevelű is jólesett, de az epreskerti chardonnay és sauvignon blanc még jobban. Egy nagyobb kortyból messzemenő következtetéseket levonni sarlatánság, mégis megkockáztatom: a gyümölcsös-ásványos, telt, élénk, zamatos chardonnay-t országosan is a legkiválóbbak közt illendő számon tartanunk mostantól.

9 komment

Címkék: mátra losonci szecskő karner benedek laczkó centurio udvardi egedi

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ehh, hogy tudtuk ott elkerülni egymást..? :(
@Parci: kétrészes volt, egy a léhűtőknek, egy a nem léhűtőknek, én az elsőn voltam, jó hangulatú volt az is

de hogy tetszettek a borok?
@AG 2.0: @Parci: viszont Parci, te már kellően lehűtött borokat kóstoltál :)
Németh Attila Gábor már nem tőkéstárs?
@AG 2.0: nagyon tetszettek.

a benedek dűlős chardonnay kiemelésével maximálisan egyetértek, örömmel nyugtáztam, mert nálam is az volt az ott kóstolt ötből a legjobb.

karner gábor sillerje is zseniális, pedig egyáltalán nem iszom rozét/sillert amúgy. vitézföld 2009 nagy ígéret.

szecskő rubintos továbbra is nagy favorit, bálint geregje szintén hozza a stabil minőséget (a 2009-est pláne várom).

egedi péterék kékfrankosa nekem jobban tetszett a szürkénél (olyannyira, hogy azzal meg is öntöztem magam bőségesen egy pörgetésnél, amibe túlságosan beleéltem magam).

ludányi/centurio 2009-es sárgamuskotály 8 pont. :)

@Kadarnet: nem, már nem az. kilépett, és ki tudja mi okból, jópár domainnevet gyorsan le is foglalt.
Örömmel látom, hogy tetszettek Udvardi Szabolcs és Egedi Péter borai, nekem is egyből feltűnt a hordó. Aztán meg az, hogy kiderült, hogy 140 literes (?) hordóban volt, és még az sem volt teli, kellett némi gáz lefedni, erjedés után valamivel ki is lett kapva, hogy ne szaladjon tényleg túl a hordó (ha még jól emlékszem az alkotók válaszaira) - nekem mindig azt mondják, hogy a mikrovinifikáció bizonytalan és nehéz kenyér, azt sosem, hogy ilyen piszkosul jól is elsülhet.

Remélem tudják folytatni a srácok nagy(ob)ban is!

Nem vicces egyébként, hogy vörösben mindenki karcsúbb, savasabb, de takaros kis borokat csinál, egyértelmű az északi, hűvösebb klíma, fehérekben pedig tkp mindegyik borban a nagy, kerek, húsos, gyümölcsös, 14-es alkoholú madonnát ábrázolják a nagy didikkel?

Szívesen megnéznék a vörösökhöz hasonlító, afféle "burgundias" fehéreket, hihetetlenül megszaladt a fantáziám, hogy miket lehetne ott még összehozni, amit eddig nem toltak az előtérbe a borászok. Olyan, mintha két eltérő borvidéket kóstolnék fehérben, illetve vörösben. És nekem most a vörös tűnik a valódi/helyes/igaz/szimpatikus iránynak.
@Szomjas Gödény:

Az utolsó gondolathoz: azért Szecskő Tamás Turánja pl markáns kivétel ez alól vörösben(általánosságban osztom, amit leírtál), de amúgy nekem fehérben pont ilyen terveim vannak főleg majd a rajnaival, meg Tamással a napokban pont arról beszélgettünk, hogy a legtöbb fehér fajtához nálunk érdemes hűvösebb fekvéseket keresni.

De a lényegre térve: nem lehet véletlen, hogy több évszázadon át itt is a kadarka volt a fő fajta.

ps: köszönjük mindenkinek, aki eljött!

Losonci Bálint
Gratulálok a rendezőknek a sikeres kóstolóhoz.

A fehér vörös kérdésben annyit szólnék hozzá, hogy bár nem ismerem Tarján, Pata, Szücsi mikroklímáját de a rédei borokat kóstolva az a véleményem, hogy fehérből csak az igazán későn érő fajták hoznak kiemelkedő borokat (számomra).
A rédei mikroklíma túl meleg augusztusban és töppeszti a koraérőket (még éretlenül) savat éget a cukor meg elszalad.
A Szecskő Turán meg a Losonci Kékfrankosok nem éppen filigrán burgundi bakfisok szerintem...