Egy-két hete azt ígértem, hamarosan eldöntöm, ki legyen az év bortermelője szerintem. Nem volt könnyű, sokáig osztottam és szoroztam, aztán végül Horváth Ráspi József mellett döntöttem. Az év bora nem az övé lesz, de ez ne tévesszen meg senkit: a fertőrákosi éttermesnek olyan szortimentet sikerült összeraknia, amelyben mindenki megtalálhatja a kedvére valót, a mezítlábas kékfrankosoktól a szuperválogatásokig. Nem mondhatni, hogy Ráspi soha nem hibázik, találkoztam már borával, amely nem ízlett, az összkép azonban igencsak meggyőző. Ebben a bejegyzésben ugyanakkor nemcsak az övé a show, hiszen a témába vágó első, második és harmadik felvonás után elérkeztünk végtelenül szubjektív top 20-as listám elejéhez. 5. Takler Syrah Reserve 2007. A legszebb, leggazdagabb magyar syrah, amihez valaha szerencsém volt. Úgy dús és hömpölygős, hogy közben elegáns és kifinomult is, ez ráadásul az eddigi próbák alapján az évjárat csúcs-Taklere. Az igazsághoz tartozik, hogy a többi kétezerhetes prémium még időt kér. 4. Jásdi Siralomvágó Olaszrizling 2008. Megint egy legezés: azt hiszem, még soha nem kóstoltam ennél különb száraz olaszrizlinget. Nagyon sokszor megdicsértem már, fölösleges vitába is bonyolódtam miatta más hasábokon. 3. Ráspi Zweigelt Válogatás 2006. Előbb 2007-es utóda nyűgözött le visszakézből, aztán amikor egymás mellett szálazgattuk tulajdonságaikat, a páros érettebbik darabja mutatta izgalmasabbnak magát, ezért került ő a dobogóra. Jövőre jöjjön a hetes, ha bír. 2. Demeter Zoltán Birtokbor 2008. A tokaji termelőtől már tavaly is az egy évvel korábbi háromezer forintosat emeltem ki. Most itt lehetett volna a helye az Anett sárgamuskotálynak, a Szerelmi hárslevelűnek vagy akár a Lapis furmintnak is, de úgy gondolom, nagyon-nagyon fontos, hogy ilyen színvonalon építkezzünk az alapoktól. 1. Szepsy Cuvée 2007. Tíz ponttal nem lehet másodiknak lenni. Csak akkor, ha több tízpontos közül muszáj választani. 2010-ben egy ilyen élmény volt.