HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Gere Attila Tinta 2006

2011.03.02. 08:40 AG 2.0

Valamit elnéztem a Gere Pincészet honlapján, azt véltem olvasni ott, hogy 2007-ben készítettek először bort az új telepítésű tempranillóból, a palackon viszont, amelynek tartalmát lelkesen elfogyasztottuk előző este, 2006-os évjárat szerepelt. Úgyhogy fel is hívtam a termelőt, aki elmondta, valóban hatos volt a szűztermés. Később az interneten is láttam, hogy csak én voltam figyelmetlen, elfelejtettem scrollozni. A telefon azonban egyáltalán nem volt felesleges, megtudtam, hogy Gere Attila nagyon megkedvelte a fajtát, ennek köszönhetően fix termék lesz a Tinta a továbbiakban is, amelyből évjáratról évjáratra egyre többet bírnak kihozni. Örülök ennek kifejezetten, hiszen tempranillorajongó volnék magam is, hosszú ideje, azóta, hogy az első remek Ribera del Duerók a poharamba kerültek. És örülök azért is, mert szerintem már a kétezerhatos is egészen kiváló bornak titulálható. Mély szín, finoman bőrös, erdei gyümölcsös, színes illat, nem biztos, hogy ki tudnám halászni egy spanyol vaksorból. Elegáns és izgalmas. Középnagy test, tökéletesen tiszta ízek, okosan beépült tannin. Savai szépek, mennyiségük ideális, épp annyi lendületet adnak, amennyi kell. Lecsengése száraz, nem keserű, nem savanykás. Kiegyensúlyozott, intelligens darab. Pont 7 pont. Csak a nevét nem szeretem, a tintáról nekem újborok jutnak eszembe kapásból. Ám ennél nagyobb bajom nyilván sose legyen.

63 komment

Címkék: 2006 gere attila villány hétpontos tempranillo tinta

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Úgy látszik, rajtam kívül mást is foglalkoztatott a téma a fiataltőke-öreg tőke kontextusában, mert nekem is az első ,ami beugrott a Gere-féle Tinta volt. Szerintem egyébként 2006, de ez csak azt igazolná, hogy a bor szűztermés.Bizonyára vannak további évjáratok, bár én a Budai várbeli borfesztiválon nem láttam, ez persze nem zárja ki. Ehhez hozzátenném, hogy más óvilági, az Újvilágban erősen meggyökeredzett fajták is működnek korai telepítésbeli bravúrként, pl. kíváncsi lennék, Malbec-et, vagy Nebbiolo-t kitől kóstolhatunk. Hacsak nem házasításban..
@Zephyrke: de hát benne van a posztban, hogy vannak további évjáratok. viszont még nincsenek a piacon, ez igaz.
Számomra a 2007-es sokkalta meggyőzőbb volt, mint a 2006-os, de még a 06-osból is őrizgetek egy palackot, későbbi visszanézés céljából.
Az még egyébként az eredeti, válogatás sorozatban jött ki tempranillo felirattal.

@Zephyrke: Szerintem malbec már van Zalából, talán AG említette is valami fesztivál kapcsán... de forgalmi nebbioloról még nem tudok.

Engem is érdekelnek ezek a fajtakísérletek, sokszor jobban is, mint néhány régi magyar fajta!
@Szomjas Gödény: nemcsak úgy jött ki, hiszen ez pl. tintás címkét viselt, és a vázolt okok miatt százszor néztük meg az évjáratot utólag is. nagyon szépen érik egyébként, ez régebben és máskor is előfordult már gere-borokkal
@AG 2.0: Igen, persze, később kihozták azzal a címkével is, ami a végleges lett. Kerestem is egy darabig, hogy akkor most mi van :)
Gere Attila jobb borai általában szépen érnek, kíváncsi leszek én is a saját palackomra.

Neked egyébként melyik tetszik jobban a két évjáratból?
@Szomjas Gödény: most ittam először gere-tempranillót. általában a hatosait viszont jobban szerettem, mint a heteseit (a kopárra ez különösen érvényes), viszont ő maga most azt mondta, tintában sokkal többet tud a hetes
@Szomjas Gödény: Helló.
A Cezar Vineyrinek van Malbec szőlőből szűrt bora.Volt szerencsém kóstolni 2010-ben a Vinagorán az Iparművészeti múzeumban.
Sajnos óriási csalódás volt.Vékony,alkohol kilóg,rossz hordó,talán ez az oka,hogy nincs nagyon promotálva ez a tétel.Talán egy másik évjáratban jobb lesz.Illetve a Konyári picének van 2008-as de társítva van most vagy Syrah-vagy Cab-Sav.-val de tisztán nem.
Üdv
Még 2009 októberében kóstoltam, de akkor Tempranillo címkével és tájbor felirattal volt palackozva. Ez most akkor ugyanaz a bor?
Érdekes. Nekem a tintáról a mediterrán borok jutnak eszembe, nem Gere, hanem a bennük felfedezett tintás jegyek miatt. Csak úgy eszembe jutott.
@Szomjas Gödény: "Engem is érdekelnek ezek a fajtakísérletek, sokszor jobban is, mint néhány régi magyar fajta!"

Bár a személyes érdeklődés az leginkább gusztus kérdése, de azért had kérdezzem meg, hogy miért is?

Nyilvántartunk vagy 100 csak a Kárpát-medencében használt fajtát. Ebből vagy 20 kék fajta van. Ezek olyan fajták amelyek hosszú évszázadok alatt forálódtak, szoktak a helyi viszonyokhoz. Miért érdemesebb egy távoli régió fajtájával foglalkozni ahelyett, hogy foglalkoznánk azzal ami a mienk?

Én nagy rajongója vagyok a riojai, ribera del dueroi és penedési boroknak amik jellemzően tempranillióból vagy annak házasításával készülnek, de a Kárpát-medencében előszőr a kötelező feladatokat illene megoldani és a szorgalmival csak ezek után bajlódni.

A magyar Tempranillo meg egy kicsit amúgy is olyan mint amikor Csepregi Éva Abbát énekel... Lehet, hogy jó, de minek ha ott van az eredeti.

Az pedig, hogy Gere Attila egy 4 éves tőke borára azt mondja, hogy a csúcsát 6-8 év, majd az 5 éves tőke borára azt, hogy 9-11 év múlva éri el az szerintem legalábbis érdekes. Az én tapasztalatom pont az, hogy az ilyen fiatal ültetvények borai gyorsabban öregednek.
@BZoltan: Én meg tudom érteni. A régi magyar fajták feltámasztása tiszteletre méltó munka, de időigényes, és nem garantált a sikere. A piaci sikere sem. Sajnos. Minden tiszteletem azoké, akik ennek ellenére elszántan ezen munkálkodnak.
Viszont a már kipróbált, és hazájukban sikereket elért, bevált fajtákat nagyobb biztonsággal lehet kipróbálni, választék bővítésként. Jól működnek, mert a vevő felfigyel a különlegességekre. Sajnos hazánkban hagyománya van annak (érthető történelmi okokból), hogy az idegen ("nyugati")dolgokat többre becsüljük.
Az egyre melegedő nyarak ugyancsak indokolhatják e fajták létjogosultságát.
A Csepregis hasonlat remek! Mégis kajolják a népek az ilyesmit. Talán épp ezért is jó a hasonlat. Megmagyarázza a helyzetet.
@fugu: Megérteni én is megértem. Ahogy Csepregi Évát is megértettem :) Csak éppen elgondolkodtató, hogy aki megtehetné az miért nem tesz legalább egy aprócska kísérletet az eredetiségre.

Én amúgy nem hiszem, hogy a régi helyi fajtákkal való foglalkozás olyan kockázatos lenne.
@BZoltan: @fugu:

miért ne próbálkozhatna bárki azzal, amivel akar? engem ugyanúgy érdekel szentesi laskája és tihanyi kékje, mint gere tempranillója vagy török csaba sangioveséje, ez nem egészséges? értem, hogy mire gondoltok, én is fontosnak tartom az autenticitást, a hagyományokat, de ahogy wachauban is elfér a zöldveltelini mellett az a kis chardonnay, ugyanúgy bárhol létjogosultsága van bárminek. más kérdés, hogy a hazainak nagy hangsúlyt kell kapnia, lásd: olaszrizling, furmint stb., asszem, emellett állást foglaltam jó párszor. és persze a villányiaknak is sok jó kékoportót kellene készíteniük.
@AG 2.0: Tökéletesen egyetértek azzal amit írsz. Mindenki kísérletezzen azzal ami érdekli. Telepítsen mindenki olyan fajtákat amikkel szívesen dolgozna és amiknek a borában fantáziát lát. Le nem beszélném Gere urat arról, hogy Tempranillioból szűrjön bort. Sok sikert neki hozzá és minden fogyasztójának váljon egészségére.

Szerencsére ez nem vagy-vagy kérdés. Még egy egészen kis ültetvényen is elfér pár sor kísérleti fajta. Én azt mondom, hogy minden borvidéken és régióban vannak kötelező feladatok amiket szerintem a termelőknek illene hozni korrekt színvonalon. Átugrani ezeket és egyből az izgalmasnak ígérkező szorgalmi feladatokkal bíbelődni nem túl elegáns dolog. Ezért már a gimis matektanárom is hümmögött :)

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Gere úr is ültetett Bakator, Purcsin, Csóka, Balafánt, és Kékbajor tőkéket. Izgatottan várom is az eredményeit.
@BZoltan: Leginkább azért, mert személyes ízlés kérdése. Emellett meg több fantáziát látok néhány (mondjuk 2-3) máshol már bevált fajtában, mint mondjuk a 20 magyar fajtás kísérletből 2-3-ban. Ez minden.
Nem szeretném tovább magyarázni, szerintem mindent korrektül elmondtam :)
@Szomjas Gödény: Milyen régi magyar kék-szőlőből készült bort kóstoltál mostanában?
@esoember: Szerintem igen, a címke változik, a bor marad.
@BZoltan: @AG 2.0: Szerintem nincs vita köztünk!
Ahogy Zoli leírta, (nem is tudtam), hogy Gerének is van pár ősi fajtája, de látod, nem találkozunk velük valamiért. Lehet, hogy a pincénél meg lehet őket kóstolni, nem tudom, de majd rákérdezek.
Gere típusú borász akad egy kettő, de Szentesiből egy van nekünk.
@fugu: "Gere típusú borász akad egy kettő, de Szentesiből egy van nekünk" Szerintem minden jó magyar borászból egy van. A "Gere típusú" nem szimpatikus jelző számomra.
@pupa pupánszky: Akkor félreértettél. Ahogyan én értelmezem, azt még előtte is vállalnám, nem érzem bántónak a fogalmazást.
Létezik egy Kárpát nevű cuvée-je Gere Attilának, de nemigen kapható. Az készült a már említett régi fajtákból.
@fugu: Tyű az engem érdekelne.Érdekes lehet.
@BZoltan: biznisz iz biznisz, a többi ...
@shiraz: hát ezt egy borkereskedőnek mindenképpen tudnia kell :)
Ezzel a magyar fajta- nem magyar fajta, interspecifikus, óvilági, keresztezett stb dologgal kapcsolatban azon a véleményen vagyok, hogy egy stílusgyakorlatnál nem az a kérdés, ki milyen stílust gyakorol (leginkább, ami neki szimpatikus), hanem hogy jól csinálja-e. És nem fogom leszólni a vele hasonló stílust kedvelőket sem, ha jól csinálja a dolgát.
@AG 2.0: a tükör is tükör azt is ismerni kell :)))
@Zephyrke: A stílusgyakorlat szép dolog. De beárazni szerintem egy kicsit vicces. Egy 5300 forintos bor amire a gazda 10 éves potenciált ígér nem éppen stílusgyakorlatnak hangzik, hanem kész és tudatosan pozicionált terméknek.
@BZoltan: a piac dönt. meg én :)
7 pontos élmény 4860 forintért abszolút korrekt.
persze nem verhetetlen, mint a legjobb sap-borok, de azért bőven rendben van.
a potenciált meg a fene tudja. azóta a bizonyos nagy ősgere-kóstoló óta nincsenek előítéleteim. azaz hát nekem előtte sem voltak, de az más kérdés.
@AG 2.0: Verhetetlen SAP borok :) :) Hehe

Amúgy egy 4-5 éves tőkéről szüretelt bor eltarthatóságával kapcsolatban fenntartásokkal bírni nem előítélet, hanem szőlészeti alapvetés. Az ilyen fiatal tőkék jellemzően adnak nagy beltartalmú, gazdag, de rövid pályafutású borokat.
@BZoltan: értem én, de egyelőre mégsem tudunk többet, mint hogy ötödik évében kiváló formában van. majd tíz év múlva leszedjük róla a keresztvizet, ha nem hozza az elvárásokat :)
Mindenki kísérletezzen, amivel akar, de őszintén szólva én is kissé fellengzősnek és provinciálisnak érzem újabb és újabb világfajtákkal kísérletezetni és a belőlük készült borokat aranyáron árulni. Kicsit olyan magyarnarancsos hangulata van a dolognak, "mi ezt is nagyon jól tudjuk" -remélem, nem akarunk önellátók lenni Tempranilloból... Üzleti szempontból döntse el a borász, de külföldön szerintem eladhatatlan, és engem is jobban érdekel a spanyol, egy ilyenért max 2000 Ft-ot adnék. (Nekem a 2HA Sangioveseje sem tetszett igazán, vékonynak, savasnak éreztem azt a palackot, amelyik nem volt dugós.) Ráadásul a Tempranillo a világnak egy viszonylag távoli, klímáját tekintve Villánytól nagyon eltérő helyéről származik. Miért nem kísérleteznek román, bolgár, vagy anatóliai fajtákkal?
@BZoltan: Igazad is lehet, de én nem erről az oldalról közelíteném meg. Szerintem vannak fajták, amelyek fiatalon is tudnak jó bort produkálni. Pl. egy 4-5 éves Sangiovesét - közismerten: Brunello-t, nem biztos, hogy összevetnék egy ugyanannyi idős Barolo-val. Csak a hasonlítás végett. Azt meg senki nem tagadja, hogy a borkóstolásban is van rizikó.
Más: Szerintem egyáltalán nem snassz, hogy legyen saját Tempranillo-nk, szerintem Villány eléggé közelít a Mediterránhoz, én a rioja-i klímát nem tartom sokkal különbnek.
@Zephyrke: Nem azt írtam, hogy nem tud a fiatal tőke jó bort adni. Már, hogyne tudna. Piszok jó borokat lehet inni szűztermésből. Az első egy-két szüret rendszerint nagyon komoly anyagot ad, ugyanis a relatív tőketerhelés extrém módon alacsony és a szőlőnövény gyökérzete is még a felsőbb, tápanyagokban gazdag rétegeiből táplálja a tőkét.
Vagyis a szűztermés pont bitang jó analitikájú bort ad. De fontos megjegyezni, hogy ez a fantasztikus minőség _NEM_ tartós. A szűztermések bora soha nem a hosszú eltarthatóságról, érlelhetőségről szó.

Ráadásul te itt kevered a tőke korát a bor korával. Itt a tőkék koráról van szó és nem a palackozott bor koráról.

Villánynak meg semmi köze nincs Rioja klímájához.
@BZoltan: Nem hinném, hogy bármit is keverek. Azt mondanám, próbálj meg egy 10 éves Barolo-t megkóstolni szűztermésből és ugyanez a Tempranillo-ra talán nem (de talán igen) fog vonatkozni.
Ami meg a klímát illeti, én voltam Riojá-ban nem áll távol a kontinentálistól, tekintve a tenger közelségét-távolságát. Kicsivel több a napsütéses órák száma, ettől egy bor még nem szokott több szárazanyagot tartalmazni. Ennyi.
@Zephyrke: Én is voltam azon a vidéken nem keveset. Semmi köze nincs az ottani klímának Villányhoz. Semmi. Teljesen más a hőmennyiség, a napstéses órák száma, csapadékeloszlás és mennyiség. A felvetés maga értelmetlen.

Ha pedig a Barolo-t említed a Tempranilloval, akkor inkább Nebbiolot írnék (ráadásul annak is van három klónja, tehát ez sem teljesen homogén). Az egyik ugyanis egy piedmonti borvidék a másik pedig egy szőlőfajta.

A szűztermésből készült borok eltarthatósága pedig nem fajtafüggő és nem is borvidékfüggő.

Amúgy pedig nem hiszem, hogy Baroloban bárki is tiszta szűztermést palackozna.

Részemről ezzel a téma lezárva.
@BZoltan: Sajnálom, Zoli! Képzeld, véletlenül tudom ,hogy Nebbiolo-t tartják alapfajtának a Barolo-hoz, ezért is írtam. Olasz fajta.
Persze, igazad van 5 délkör már sok, annyi nem fér bele a hasonlósághoz. Bár találgatnék, vajon óceáni vagy kontinentális, vagy mediterrán a klíma. Véletlenül azt is tudom, kinek van telepített Nebbiolo-ja. Majd meglátjuk, mit palackoz.:)
@Zephyrke: bocsánat, hogy beleszólok, de néhány "empirikus" tapasztalat alapján klímáról véleményt mondani...
minimum nem érdemes.

És bármilyen fájdalmas, Villány a mediterrán északi határán túl fekszik. De ha tud valaki mondjuk egy kültéri olajfát Villányban, ott szubmediterránság van. Ha Bordeaux, Toscana, vagy La Rioja közül kell választani, a hőmérséklet- és csapadékadatok alapján még talán leginkább Montalcinohoz áll közel a klímája, de hőmérsékletileg csakis tenyészidőben, és nyilván ez a tenyészidő sokkal rövidebb. Ráadásul van egy olyan tényező, amit nem szoktak figyelembe venni, pedig a növényekre jelentős hatással lehet, és az egyik jelentős különbség a kontinentális és a mediterrán/óceáni klíma között: a levegő páratartalma, ami nálunk, különösen nyáron, sokkal alacsonyabb.
Szóval Villány lehet, hogy kicsit Montalcino, kicsit Bordeaux, kicsit La Rioja, de leginkább Villány. Szerintem érdemes lenne ezt felismerni, sőt, akár ki is használni.
@muskotály küvé: szerintem ki is használják, jó példa erre a cabernet franc, amire sokan mondják, hogy "villányban új otthonra lelt".
@muskotály küvé: Rendben, én szeretem a Portugieser-t is. Keresem is szorgalmasan, de még ha látok is egyet-kettőt, lehet, hogy akkor se látom. Vicces, de így van
@Parci: A CF jó példa; hogy kissé cinikus legyek, 20 év múlva a Tempranillóról is kiderül milyen, addig is 4000 Ft / palack áron lehet támogatni a kísérleteket...
Egyébként kíváncsi lennék, milyen szőlők voltak a bordói fajták tömeges telepítése előtt, és azok mit mutatnának fel. Ha jól tudom, korábban sok Kadarka volt Villányban.
@muskotály küvé: igen, a kadarka volt a domináns fajta szekszárdon és villányban is. csinálnak most is jó kadarkákat, jeklékét például szoktam szeretni, meg a fritz és eszterbauer kadarka is jó. de azért nem egy súlycsoportban indulnak a komolyabb cab. franc-jainkkal.
@Parci: Bizony nem. A kérdés csak az (most sarkítás következik), hogy a pehelysúlyú bajnoki cím vagy a nehézsúly jó középmezőnye a dicsőségteljesebb státusz?
@Parci: kérdés, hogy régen milyet csináltak...
Persze művelésmód, meg sok minden más kérdése is, a Kadarka munkaigényes fajta lehet.
A bordói fajták az 50-es években lettek államilag elismertek Magyarországon, gondolom utána ültették tele velük Villányt is. Szerencséjük van, a CF bejött; de azért az szokott kiderülni, hogy ami több száz éve működik valahol, az nem véletlen. Tehát ha Villányban a jelenleg elterjedt fajták választékát akarja valaki bővíteni, legalább akkora energiát kéne fektetni a korábban évszázadokon keresztül művelt fajták még fellelhető tőkéibe, mint azon gondolkodni, Sangiovéseileg vagy Tempranilloilag mediterránok-e majdnem. Mondom, ezzel sincs bajom, csak a dolog súlyozásával (és az árazásával).
Mintha arra menne ki a dolog, "nem megy már annyira a Kopár-előjegyzés; találjunk ki valami mást, csináljunk nekik Tempranillot".
De lehet, hogy nagyon igazságtalan vagyok...
@zoli: @muskotály küvé: azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre megadja az idő a választ, addig pedig mi a pénztárcánkkal tudunk voksolni. ha van vevő gere tempranillójára, lesz folytatás. solus is van pár éve.

ami a kadarkát illeti, én abszolút a kedvelők táborába tartozom, az egyik kedvenc fajtám. de ritkán jutok olyan szépen csiszolt, elegáns, izgalmas tételekhez belőle, mint mondjuk cab. franc-ból.
Sok jó dolog hangzott el. Ez a fogyasztói kör azonban felveti a kérdést.. Mit keresnek a fogyasztók? Honnan tudjuk? A marketingesektől és a láncoktól, vagy a Stat. Hivataltó, aki az adatait szintúgy a láncoktól szedi. Honnan tudjuk mennyit fogyasztanak? És főleg: mit? Lehet, hogy tényleg a 399 Ft-os pezsgőt és a 199 Ft-os vörösbort? Tartok tőle: igen. Ugyanakkor ott vannak az olyan mostanában felkapottnak számító fajták, mint a Kadarka, amit különben én is kedvelek. Áruházlátogató borfogyasztó: " "Mennyi ez? 800- 1400 Ft? Ennél valamivel komolyabb kellene, nem?" Nos, akkor kinek csináljon a borász 800-2000 Ft körüli bort, ha erre van igény? Nem várom el egy Kadarkától, hogy ugyanazt tudja, mint egy Cabernet Franc, az egyik testesebb, tüzesebb, vastagabb bort ad mint a másik. Talán ott lehetne megfogni a dolgot, hogy nincsenek mindennapi fogyasztók. Ki az aki mindennapi bort fogyaszt? Alkoholista. Nem? Talán változik a közgondolkodás.
@Zephyrke: "Nem várom el egy Kadarkától, hogy ugyanazt tudja, mint egy Cabernet Franc, az egyik testesebb, tüzesebb, vastagabb bort ad mint a másik."

minden fajtának vannak sajátosságai, én sem azt várom egy kadarkától, hogy cab. franc legyen. de ahogy van 9 pontos cf, úgy van 9 pontos kadarka is. bár ez utóbbihoz még nem volt szerencsém. :) (de ugyanúgy fél karomat adnám érte)
Bocsánat: a Központi Statisztikai Hivataltól
@Parci: Volt szerencsém többek közt egy Mészáros, illetve Vida kadarkához, a Jekl-féle is bejátszik, de az évjáratfüggő. Nem rosszak. Az általad említett ponthatárt azonban nem érik el. Pedig az áruk 3000 fölött mozog. Na jó, nem mindegyik.
@Parci: A fél karod nincsen veszélyben, ugyanis szerintem nincsen 9 pontos kadarka. Ha lenne, már ittunk volna olyat. :-)
Ettől függetlenül vannak élményszerű kadarkák:
Remete (Vesztergombi J.), Vida, Gróf Buttler, Orsolya Görbesoros, Jekl. A két szélsőség a vékony testű, de mégis buja Orsolya, a másik véglet a testes, alkoholos Jekl féle. Én úgy vagyok vele, mint az a bizonyos mesehős a csokival...
@fugu: @Zephyrke: nem írnám le így a fajtát. nyilván abszolút nem értek hozzá, ezért a random hitre fogom: szerintem nincs kisebb teljesítményre kárhoztatva, mint a zweigelt vagy a kékfrankos.
@Parci: Nem volt szándékomban leírni. Azt elfelejtettem hozzátenni: sajnos a kép nem teljes
Azt én is preferálnám, ha kékfrankosi magaslatokig jutna, de ehhez kell egy kis borvidéki összefogás, vagy egy nagyot akarás, szerintem
Egy 9pontos cabfranc-t mondjatok, legyetek olyan kedvesek...
@zoli: malatinszky kúria 2003
(de, ha esetleg nem értenél egyet vele: abszolút pontszámtól függetlenül áll, hogy nem tudjuk azt kadarkából, amit cf-ból.)
@Parci: szerintem inkább az a helyzet, hogy nem tudjuk, mit tudunk kadarkából, azt viszont tudjuk, hogy mit tudunk franc-ból. volt zolinak az a felvetése, hogy pehelysúlyú bajnoki cím vagy középmezőny a nehézsúlyban. jó a kérdés, nem tudom a választ. az biztos, hogy nagyon tudtam örülni a minap a 6 pontos sebestyén kadarkának, és sok olyannal szeretnék találkozni a jövőben is.
@AG 2.0: de valami ilyesmit akartam én is írni az eredeti kommentekben, az egyiket már finomhangoljuk, a másik még csak szárnyait bontogatja.
@Parci: A 2003-ashoz nem volt szerencsém, a 2006-os két kóstolt palackjával is volt vmi difi.
Persze, hogy nem tudja azt a kadarka, amit a franc, persze ez fordítva is igaz.
@AG 2.0: vmi ilyesmit szerettem volna mondani, egyelőre kiaknázatlan maradt a oportó-kadarka-kékfrankos vonal Villányban. Pedig biztosan segítene megérteni, mire is hívatott a borvidék. Ha mégse jönne be, akkor dübörögjön a franc, hátha jutunk vele annyira, mint mondjuk Ticino a merlot-val.
@zoli: hát ja
szerintem szekszárd egyébként elég jó úton jár a kadarkával
villánytól inkább oportóvonalon szeretnék látni valamit. lehet, meg is próbálok indítani valami mozgalmat vagy mit. előre a kompromisszummentes portugieserért! vagy valami ilyesmi. mondjuk annyit szeretnék kapni tőlük, mint a burgenlandi alap zweigeltektől.
@AG 2.0: Én kissé aggódok a szekszárdi kadarkáért is, nagyon raplis, sokan pótolják ki felvásárlással a sajátot, remélem nem jut a villányi oportó sorsára.
Nekem amúgy szemernyi kétségem sincs a villányi oportóval kapcsolatban, sztem sehol nincs jobb termőhelye. Meleg, sima, tejes, olvadó tejkaramellás érzétű, gyönyörű sötét céklalila színben pompázó oportókról álmodozom...
@AG 2.0: pont ezt akartam még hozzátenni a diskurzushoz: az oportó, kadarka vagy kékfrankos "skatulyá"-ját én nem tartom lefutottnak - ha az osztrákok 8-9 pontos kékfrankosokat vagy zweigelteket tudnak, miért ne lehetne nekünk is hasonlókat csinálni a nálunk elterjedt fajtákból (vagy akár zweigeltből, Villányban az is sok volt)?
És miért ne lehetne "nagy" sillert is készíteni, ha a kadarka adott évben arra jó? (Az Orsolyáék 2007-es Görbesorosa tényleg jó példa, nekem kedvenc borom volt.)
@AG 2.0: Ősszel vettem a Bock féle Márton napi portugieserből. Ki is öntöttem. Én is sokat várok.