HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Szt. István Korona Irsai Olivér 2010

2011.05.27. 17:10 AG 2.0

A múlt héten hozta nyilvánosságra a konkurencia a hírt, amely szerint a Szent István Korona friss évjáratú etyeki irsai olivérje regionális trófeát kapott a Decanter World Wine Awardson, a 10 fontnál olcsóbb fehérek kategóriájában. Persze, hogy azonnal elhatároztam, teszek vele egy próbát. A Törley Pincészet iránti viszonyomat egészségesnek gondolom, úgy vélem, termékeik nem kis része minimum korrektnek mondható, és bár általában inkább feljebb szoktam tájékozódni – legalább a György Villa sorozat környékén –, a Szent István Korona borait is szívesen veszem magamhoz időről időre. A nemzetközi Decanter ajánlását pláne elegendőnek gondoltam, hogy az egyébként jól ismert és széles körben népszerű irsai 2010-es változata is megméressék poharamban. A palackot ötszáz-egynéhány forintért vásároltam a Corában. Halvány szín, szinte fehér, kicsit matt. Elsöprő illat. Nem annyira parfümös-muskotályos, inkább bodzás és virágos. Kedves és életteli. A dinamikus orrbeli nyitány ízben is folytatódik. Karcsú és légies, de van játéka az anyagnak, zamatos, finom, színes, savai vibrálnak, lecsengése tiszta. Egy korty elég, hogy megértsük, mire való, nem véletlenül hódíthatott az angol gyorsbírálaton. Nagy pohárral is be lehet húzni belőle egyszerre, ártani nem fog – hiszen csak 11,5-es az alkoholja –, használni nem átall, kapásból jókedvet ád. 1. Volt nálam szó mostanában többször is a kackiás 2010-es savakról. 2. Az irsai olivér nem arról híres, hogy kackiás savakkal kápráztatná el a fogyasztót. Ebből mi következik? Az, hogy 2010 az irsai olivér éve lehet. Ez is valami, a kis öröm is öröm. 4 és 5 pont határa, a hazai felé hajlik a kezem. Igazából ezen a szinten csak ilyeneket szabadna készíteni.

111 komment

Címkék: ötpontos irsai olivér törley 2010 szent istván korona etyek–buda

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

@lackó: A technológiai bor ugye egy kegyes eufemizmus :) Én azt a szeszes-italt ami az alapanyagul szolgáló szőlő és must drasztikus megváltoztatásával készül nem szívesen hívom bornak.
Ez pedig nem fundamentalizmus, mert ha a magyar szőlőtermesztés egy egészséges ágazat lenne, a magyar borkultúra egy élő és virágzó kultúra lenne akkor azt mondanám, hogy mindenki csinálja azt amit akar, a fogyasztó pedig majd dönt ahogy akar, mert tudja, hogy mit kap amikor a polcról levesz egy palackot.

De ugye mindketten tudjuk, hogy messze nem erről van szó. Szóval had jegyezze meg az a kevés akadékoskodó, hogy bizony ma Magyarországon a hiperek polcain bor néven 500-600 forint palackár alatt árult szeszes-italok nagyon messze tudnak lenni attól amit bornak hívunk.

Mindezzel együtt nekem gőzöm nincs, hogy ez az irsai hogyan készült és éltek e hulladék törvényünk adta lehetőségekkel. Annyi pozitívum mindenesetre a termelő javára írható, hogy jó íze van annak amit csináltak :) és azért ez is egy fontos része a dolognak.
Mindenkinek (nem akarok több választ írni... :))!

Én is ittam már a Szt. István Korona IO-t több korábbi évjáratból is. Teljesen korrekt volt mind, a 2010-est még nem kóstoltam. A Kadarkájuk is jó, ~800 Ft-ért.

Az Irsai nekem is nagy kedvencem, korábban a Nyakast tartottam a legjobbnak. Aztán egyszer összekóstoltuk a Garamváriéval Lelléről (2006-osokat). Nyert a Garamvári... Egy hete a 2010-es Nyakast és a Bárdos és Fia IO-t ittuk. Illatban a Nyakas verte a másikat, de az ízében a lecsengés végén volt egy kis kesernye, ami engem kicsit zavart. A Bárdos simább volt. Vannak még nagyon jó a Irsaik, pl. az Alföldről is, pl. Font és Frittmann.
@kén-e egy nick?:
-Gyöngyösi. Mert talán Ukrajnában borászkodik.
@lackó: -Ahogy mondod. Aki nem készített ilyet az csak dumál.
Nemrég futottam bele Gedeonék 2010-es cserszegijébe, ami a BT-nél 990, és meglepően kellemes volt, jobban tetszett, mint sok eddigi 10-es fehér. Bár csak 4 pont, de kellemes volt.

@BZoltan: Tényleg, néha eszembe jut, hogy te hogy kéred a sonkát az áruházban? :) "Kérnék abból a sonkaként árult, összepréselt nyesedékhúsból, stb, stb, stb..."
hajrá "borok a hiperből" rovat!

hozzá is tudok szólni, csak nem ily kései órán... :)
@BZoltan: A tetrapak-kal kapcsolatban, ausztriában az olcsó, direkt asztali borokat ilyen dobozokban árulják!
@Szomjas Gödény: Gondolom nem lepődsz meg azon, hogy nem szoktam áruházban sonkát venni :)

A magyar borkultúra betegsége pont ott látszik meg, hogy te és a hozzád hasonló borfogyasztók sem veszik komolyan ezt a témát.

Az biztos zavarna, ha a laminált padlólapot tölgyfaparkettának lehetne hívni vagy ha a műszálas anyagot lenvászon néven szabadna árulni, de az, hogy vegyipari varázslatokkal a borkészítésre alkalmatlan alapanyagból a borhoz megtévesztésig hasonló szeszes-italt lehet csinálni és ezt bor néven lehet nagyobb mennyiségben és a bornál lényegesen olcsóbban lehet nagy nyereséggel árulni az nem érdekel.

Persze tréfálkozzunk csak, tréfálkozzunk. Az utolsó vicc csattanójaként majd megnézhetjük, ahogy kiürülnek az utolsó borvidéki falvak és a városba költözik benzinkutasnak az utolsó szőlőmunkás is.

Én nagy rajongója vagyok az olcsó és jó boroknak. De csak ha nem derül ki, hogy azért olcsó mert törvény biztosította pancsolással készült.
@BZoltan: ebben a témában is érdemes lenne elmélyedni egyszer (sokszor) nagyon is. értem a problémát (szerintem sokan értik), viszont ami engem illet, fordítva szeretek hozzáállni az ügyhöz: semmiről sem állítanám, hogy pancsolták, anélkül, hogy tudnám, hogy tényleg pancsolták. de persze azt sem tagadtam sose (ugye), hogy én bizony veszek sonkát áruházban :)
A palack, a címke, a dugó, ezek együtt kb 100 forint.

Adóraktár, rezsi, szőlő, és bor költsége, járulékok, nagyker (esetleg kisker) árrés.

Ezért nem hiszem hogy ki lehet hozni 500 körül.

Lédigben esetleg, működhet.

Lehet hogy valamelyik hiper beszerzési ár alatt árulja?
@AG 2.0: Alapvetően kétféle autentikációs modell létezik. Az úgynevezett fekete listás és a fehér listás. Az előbbi lényege, hogy a kompromittáltak kerülnek fel a fekete listára és minden mást hitelesnek tartunk ameddig máshogy nem igazolódik. Az utóbbi lényege pedig az, hogy mindent fekete listásnak tartunk ameddig be nem bizonyosodik a hitelessége és ekkor felkerül a fehér listára. Fontos tudni, hogy Egyik sem jobb a másiknál. Mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai is.

Ez persze messze nem bor-specifikus dolog. Nagyon sok területen használják ezt a két modellt (IT biztonságtechnikában például). Én a borok esetében egyértelműen a fehér listás modell híve vagyok de elfogadom, ha valaki a másikat preferálja.

Amúgy én nem mondtam, hogy pancsolták volna ezt a bort. Ez tényleg nem lenne korrekt. Viszont azt mondom, hogy én a hiperekben igen olcsón kapható borok esetében érdemes óvatosan lelkesedni, mert ez az szegmens azért erősen ingoványos terület.

Amikor felmerül egy-egy ilyen jó élményt adó bor én utána szoktam nézni, hogy hogyan is készül. A múltkor a 2009-es kerházas furmintról ki is derült, hogy bizony frankó bor és ezért minden dicséret és lelkesedés helyénvaló. Az olcsóbb Vargaborokról pedig a termelőjük is korrekt módon elárulja, hogy bizony élnek a törvény adta lehetőségekkel ezért az én értékrendem szerint az ő pancsolt boraikért nem jár elismerés akkor sem ha finomak.
@anti_troll: az a palack (betétdíjas), az a dugó és az a címke jó ha 20-25 Ft-ba kerül összesen. A szőlő ára jobb esetben 100 Ft körül van palackonként, az egész kihozható szerintem kb. 200-250 Ft-ból (nettó).
Persze ezek csak tippek.
@egri Fehér:
A palack betétdíjas, persze a kisker forgalomban :D

A termelőnek meg kell venni az újat.
Különben aki csak hiperekben vett bort iszik, könnyen rámondja valamelyikre hogy egész jó, de ezek az emberek nem ittak még igazán jó bort.

A hiperekben egyszerűen nem lehet jó bort kapni 2000 alatt, de ettől függetlenül a magasabb ár sem garancia a jó minőségre.

Aki azt mondja hogy nincs igazam, rendeljen bort Kovács Antal oldaláról pl, (pincearon.hu) aztán térjünk vissza a kérdésre.
azért mert a Szt. István Korona Irsai Olivér 2010 egy fokkal jobb mint a Lakhegyi Mézes-Zöldveltelíni (1L) :), a vargáék összes szemete vagy a fiatalok kedvencei az egri medina és dankó pista, attól még nem kell piedesztálra emelni ezt az Irsait. tudom, mindennél van egyel jobb, de inkább kifizetem a 2-3x árat a Nyakasért, attól legalább a gyomrom savtartalma nem ugrik meg... Etyeken se véletlenül harangoznak éjfélkor.
@anti_troll: ugye tudod, hogy itt mindenki ismeri a pincearon.hu-t? vagy a kezmuvesborok.hu-t? stb. :)

@Szomjas Gödény: csatlakozom bzoltánhoz, én sem veszek sonkát (felvágottat) a standard közértben, kivéve, amikor szökőévente egyszer bekerül valami tényleg ehető. vagy jön házikolbász benikutytól. addig meg diós kenyér -import- camembert sajttal stb. :( egyre kevésbé vagyok hajlandó megenni/-inni azt, ami nem abból készült, mint 20 évvel ezelőtt.
Olyannyira jó, hogy kb 1,5 liter szódával fel kell önteni, hogy iható legyen.

Kettő: az angoloknak meg tökmindegy. Aki angolnát zabál a temzéből az igyon hozzá pocsolyavizet.
@BZoltan: ezt klasszul összefoglaltad, nekem nem sikerült volna ilyen jól. én ezek szerint a másik iskola híve vagyok, egyébként mindenben, még a politikában is :)) de azért remélem, tudod, hogy minden lelkesedés az adott kategórián belül érvényes. lehet, hogy ezek a borok ugyanazon a piacon mozognak, mint mondjuk egy sap-furmint (bár ezzel kapcsolatban is vannak kétségeim), de hogy mégsem ugyanazon a pályán játszanak, abban is biztos vagyok. hogy pontosabb legyek: az út az irsainál és az ausztrál chardonnay-nál kezdődik, de aztán mindenki megy tovább. vagy ha nem is mindenki, de sokan. mindig félig tele van a pohár :)
@anti_troll: ha egy kicsit szétnézel nálam, elég sok olyan bort is találsz, amit a pinceáronban forgalmaznak. vagy a kézműves borok házában. vagy a terroir clubban. örülök, hogy betévedtél, gyere máskor is :)
@AG 2.0: Van amiben én is a másik modellt használom. Például emberekkel kapcsolatban :)

Abban igazad van, hogy a piaca nagyon más ezeknek a 500-600 forint körüli hiperes boroknak. Azt viszont mérhetetlenül sajnálom és történelmi hibának tartom, hogy a mostanra elkészülő borrégiós és borvidéki termékelírásokban kísérletet sem tett senki arra, hogy az amúgy magától értetődő különbséget egyértelművé tegyék.

Inkább a magyar bor folyamatos degradálása megy. Erősen úgy tűnik, hogy a lobbistáknak köszönhetően a gittrágó üresfejűek még mindig az olcsó pancsborokban látják a magyar bor kitörési pontját.
@BZoltan: valószínűleg nem jött el az ideje. persze nem örülök ennek én sem. ami azt illeti, a 90-es évek közepén nem gondoltam volna, hogy a 10-es évek elején sok tekintetben ugyanott fogunk tartani. ezek alapján néha hajlamos vagyok azt gondolni, hogy soha nem jön el az ideje. de másfelől ezt körbejártuk már párszor: egyre több pince készít egyre több jó bort, és ez jó. néhány hónapja jutott eszembe, tartom: nem fentről kell várni, hogy okos szabályozást készítsenek, lent kell megcsinálni. céhekben vagy hogy is. wachau egy jó példa szerintem.
@BZoltan: mondjuk tény, most szétnéztem a polcaimon és rájöttem, hogy a 10 eurós kategóriában azért messze szebb borok vannak, de nem is tudom, hogy lehet egy SAP hárslevelűt, Scheller rizlinget, vagy Szentesi Zengőt egy kalap alá venni mondjuk ezzel a tétellel...de nem tudom, hogyan készült ez az irsai én sem, így a jót feltételezem :).
@AG 2.0: Így van. Több jó bor és több a minőségért, termőhelyért elkötelezett termelő van most mint húsz éve. Ez tényleg biztató.

Arra, hogy fenn bárki csináljon bármit már senki nem vár. Azok a termékleírások amik elkészültek azok "lenn" készültek. A termelők csinálták. Csak éppen a gazdag, befolyásos nagybirtokosok szépen ki tudták bulizni, hogy nehogy bármilyen formában az ő rendszerint rövidtávú érdekeiket bármi megzavarja. Így aztán lesz egy se íze, se bűze igazán semmire nem alkalmas, gyakorlatilag mindent megengedő, de az értelmes dolgokat szigorúan tiltó szabályzat.

Wachau egy nagyon jó példa. Próbálj találni Magyarországon olyan nagybirtokokat akik aláírnának egy olyan szabályzatot... A Királyudvaron kívül hirtelen nem tudnék mondani egyet sem. A Somlón pedig tíz hektár (a teljes borvidék cirka 1.5%) alatt van azon néhány termelő összterülete akik vállalni tudnának egy ilyen szabályzatot.
@lackó: ja, és persze szerencsére azt tudom mondani, hogy még sorolhatnám a neveket!
@lackó: Ha nem tudod, hogy egy bor hogyan készül akkor érdemes megkérdezni a termelőjétől. A múltkor én írtam egy email-t a Kerháznak és korrektül válaszoltak. Megkérdeztem tehát egy email-ban ezen Irsai termelőjét is.

Az általad felsorolt borok pedig konkrétan egy kategória ezzel a borral. Borvidéki eredetvédelem oltalma alatt álló eredet védett magyar bor mindegyik.
@BZoltan: igen, tudom, a legnagyobb gond az, hogy borvidéki szinten nem lehet előrelépni. pont arról beszélgettünk nemrég egy komoly termelővel, hogy borvidékeken át ívelő módon kellene megpróbálni, pozitív alapon. tényleg csak a példa kedvéért: mondjuk olaszrizlingcéh. aki csatlakozik, vállalja, hogy így és így készíti ebből a fajtából a borát. hogy ezt hogyan lehetne érvényesíteni a címkén és a palackon, azt nem tudom, de remélem, hogy lehetne. vagy mondjuk a természethű borok készítőinek a cége, akik vállalják, hogy feltüntetik, a termékük mit tartalmaz
@anti_troll: A betétdíjas palack visszakerül a termelőhöz kibocsátási áron, tehát csak logisztikai+mosási ktg. van.
@AG 2.0: Pontosan ez lenne a jó megoldás. Egy a borvidékeken átívelő rendszer. Lehetne fajtaközpontú ahogy te írod, de szerintem nagyobb fantázia van a hasonló értékeket valló és hasonló termelési szemlélettel, technológiával dolgozó pincészetek munkájának összehangolásában. Nem mondom, hogy ebből a szempontból reménytelennek látom a helyzetet.
@Parci: Jó, akkor mondom máshogy. Kenyeret azért veszel, vagy abból csak is az eredeti, szigorúan víz, só, liszt hozzáadásával készített változatot szerzed be? Rossz érzés, amikor mégsem? Az nem is jó sohasem?

@BZoltan: Hívhatod viccelődésnek, és értheted természetesen akárhogy, amit írtam, mindenesetre azt gondolom, hogy a te módszereddel egy csomó híres, finom, elismert bor nem megy át a rostás, méghozzá úgy, ahogy már talán nem kéne.

Mondhatjuk, hogy Bourdeaux-ban sűrítenek, Burgundiában chaptaloznak, a Wachauban meg szinte mindenki fajélesztőt használ, mert mindezekre bevallottan létezik számos példa. Ezeknek a termelőknek (nem mindenkinek, de az általában legjobbnak megítélt borokat készítők jelentős részének) nem jár elismerés.

Szerintem ez nonszensz, konkrétan azért, mert súlyos aránytévesztés. De lelked rajta.

Persze fel lehet vetni, hogy egy bor azért jó-e mert finom, vagy mert kóser módon készítették, de utóbbit minden esetben nem lehet ellenőrizni, és általában sincs túl sok lehetőségünk, pusztán el kell hinni a válaszokat. Szerintem.
@vargabalint_VBA:
"csak logisztikai+mosási ktg" ez egy kis borászatnál többe kerül mint egy új palack.....
@Szomjas Gödény: Népszerű vélemény a tied. Azon alapszik, hogy ha mindent nem lehet akkor ne legyen inkább semmi. Én pedig ezt tartom falsnak.

Nyilván van egy ésszerűségi sorrend, hogy mi mennyire radikális beavatkozás.

A Wachau Kódex egyébként tiltja az aromatizálást és így értelem szerűen az aromatizáló fajélesztők használatát is. Ahhoz mit szólsz, hogy ameddig a korábban a Somlói védett eredetű kategóriában csak a helyi élesztőszelekcióval szabadott erjeszteni addig mostanra már mindenki olyan aromásító fajélesztőt nyomat amilyent csak akar? Na majd ez után dicsérd a gyümölcsös ízjegyeket meg a virágos illatokat. Már ha tudod, hogy a szőlőből vagy a borászati kellék-boltból való.

Egyébként a fajélesztő használatát én nem ítélem el. Tudomásul veszem, hogy bizonyos méret felett nagyon nehéz spontán erjesztéssel dolgozni. Vagyis bizonyos méret felett nehéz a termőhelyhez teljesen hű bort készíteni.

A sűrítményezésre és más cukorfok növelő megoldásra viszont nincs magyarázat. Az elismertség és a jó íz nem jelent semmit ha valaki pancsol.
@Szomjas Gödény: őszinte leszek: egyre kevésbé veszem meg a szivacs fehérkenyereket. egyrészt, belehibáztál: sütünk otthon (sajnos nem elégszer). másrészt, inkább veszek drágán ludwig dióskenyeret meg azt a kimondhatatlan nevű kovászolt izét (mexikói és olivás kenyeret azokból is).

mindezt úgy, hogy abszolút nem vagyok olyan szigorú kajában, mint mondjuk benikuty vagy itt sokan. még börgerkingben is eszem néha. :D
@lalá: "Mert talán Ukrajnában borászkodik." tudsz bővebbet arról, hogy hol?
@anti_troll:

Kisebb pincészetek jellemzően nem betétdíjas palackba töltenek, egyébként meg a Törley borának költségszerkezetéről volt szó.
@Parci: Én is épp így vagyok, csak rá merem mondani pl. a bolti csirkéből készült pörköltre is, hogy jó. Ha jó. Ennyi. Szerintem érted :)

@BZoltan: Nem hiszem, hogy ennyire egyszerű lenne rámondani a két megközelítés közül az egyikre, hogy fals. Merthogy mindkét esetben lényeges kérdés, hogy milyen kérdésekben és milyen mélységben vallja magáénak az ember.

De mint írtam, szerintem a mi véleményünk közt az a az alapvető különbség, hogy te a vallás előírásait betartva készült terméket látod jónak, és meg a kellemes érzetűt. Természetesen konkrétan végigbeszélve két napot kiderülne, hogy sok ponton találkozunk. Csak számomra a te alapvetésed nagyon távoli és valószínűtlen, az én szempontomból ebben a témában tkp használhatatlan. felvetődött bennem, hogy hogyan élsz vajon, ha következetesen vallod ezeket az elveket. Amit persze nem szükséges.
@Szomjas Gödény: de nem is arról volt szó (és BZoli sem ezt mondta), hogy jó-e (finom-e) a műpörkölt, hanem hogy hogy hívod. és ebben neki adok igazat: a "reggeli ital" mintájára a taknyolt zsugát se lehessen bornak hívni. reggeli italt is vesznek sokan, de legalább tisztában lehetnek vele, hogy nem tej.
@Parci: Ezt valóban gyakran mondja, és ezzel egyet is szoktam érteni. Most arról volt szó az én értelmezésemben, hogy mennyire lehet technológiailag befolyásolni egy bort ahhoz, hogy a kiválóságát el is lehessen ismerni. Erről szólt az első hozzászólásom, ezt a gondolatot véltem kifejteni egy gasztronómiai hasonlattal.
Itt én sokkal kevesebb problémát látok, mint ő, elismerve persze, hogy ezer dologgal át lehet vágni engem is kóstolásilag.
@AG 2.0: -Nem, sajnos nem. Ezt is Hordós Attilával(gyöngyösi hegybíró) váltott pár szó alapján tudom.
@Szomjas Gödény: -Ühüm. Cukrozás, sűrítés stb. Azt hiszem a Magyarországon készült borokból csak 10% nem látott fajélesztőt. Lehet, hogy csak öt. De, hogy hallani hallott róla az hétszentség. (hihi)
@Szomjas Gödény: Nem, szó sincs ideológiáról. Én azt a bort tartom jónak amely a termőhely környezetére és az abban élő emberre való tekintettel és az ezek iránt vállalt felelősséggel készült és ezzel együtt örömet és élményt nyújt. Ez nagyon is gyakorlatias és kézzelfogható dolog.

Természetesen amennyire a lehetőségeim engedik ugyanilyen tudatosan élem a hétköznapjaimat. Például ha van választási lehetőségem és meg tudom fizetni akkor én a lehető legtisztább, legorganikusabb, legkörnyezettudatosabb szemlélettel és szabályok szerint készült élelmiszert vásárlok. De ugyanígy igyekszem tudatosan és felelősen "fogyasztani" minden mást is.

A minőségen túl nekem mindig is szempont, hogy az adott termék, hol és hogyan készült.
@lalá: Ha a kiskereskedelembe levő mennyiséget nézük akkor szerint még az 1% sincs meg. Ugyanilyen arányra tippelek a természetes cukortartalmú és a sűrítményezett/cukrozott mustból erjedt borok közötti arány esetében is.
De nyilván erről nincsen mérvadó statisztika :) így ez csak tippelde.

Amúgy nekem tényleg semmi bajom nincs a fajélesztővel erjesztett javított cukor-/savtartalmú borokkal. Csak furcsállom, hogy az ilyen technológiát alkalmazók tűzzel vassal küzdenek az ellen, hogy ezen módszerek ténye bármilyen formában a címkén kötelezően feltüntetendő legyen.

Miért is? Hát azért, mert piszok jó biznisz egy kategóriába tartozni a természetes és termőhelyhez hű borokkal.
@Szomjas Gödény: "mennyire lehet technológiailag befolyásolni egy bort ahhoz, hogy a kiválóságát el is lehessen ismerni."

Szerintem érdemes alapvetésként elfogadni, hogy ha a szüretelt szőlő vagy a kierjedt bor természetes cukortartalmát bármilyen módszerrel való manipulálása semmiképpen nem elfogadható. Ugyanígy a savpótlás és az aromásító fajélesztők használata sem.

Legyünk bátrak és mondjuk ki, hogy a bor olyan alapvető analitikai paramétereit mint cukor, alkohol, sav és íz- illatanyagok mesterséges növelés avagy csökkentése nem fér bele a természetes és termőhelyhez hű bor fogalmába.

Hogy ezáltal néhány olyan borról kell kimondani az igazságot amiknek amúgy szeretjük az ízét? Sebaj, vállalja becsülettel mindenki a saját kategóriáját. Nem jobb avagy rosszabb egyik kategória a másiknál, hanem csak más.
@BZoltan:
hát igen, ez a cimkén tüntessük fel mit tartalmaz kérdés mindig felmerül és persze a borbiznisz nagy többsége nem támogatja. fontos, hogy ez nem magyar sajátosság, a világ bortermelő országaiban is ez a helyzet. a pénz lobbija érvényesül.
én épp Napa völgyben vagyok, itt a nagy többség így dolgozik. sőt a vörösborokat is hozzáadott élesztővel készítik. épp egy kvázi kultuszborászatban hallottam ezt, nem egy tömeggyárban. tudomásul kell venni, hogy ahol szinte kizárólag profittermelés okán késztenek bort, ott így van és kész. nem kockáztatják a befektető pénzét feleslegesen. nekem ezzek nincs is bajom. az álszent vevőhülyítéssel viszont van.
@BZoltan:
"Hogy ezáltal néhány olyan borról kell kimondani az igazságot amiknek amúgy szeretjük az ízét? Sebaj, vállalja becsülettel mindenki a saját kategóriáját. Nem jobb avagy rosszabb egyik kategória a másiknál, hanem csak más."
nagyon egyet tudok érteni. egy oka van, hogy nem merik vállalni, mert úgy nem tudnának akkora összeget elkérni egy palackért. és ismét a minden áron profitkényszer csapdájánál tartunk.
az internet szabad (well, kétarcú szabadság ez...) tere sem tetszik sokszor nekik. de betiltani nem tudják. jujj nem megyek tovább... :)
No, nem leszek népszerű, de azért megemlítem, pl. kenyér esetében jóval nagyobb a piacra kerülő, kenyérnek normális ésszel nem nevezhető tárgyak aránya, mint bor esetében. Mondjuk 99,99%.
Ez eséllyel fontosabb kérdés, mint a bor ügye, és jelenleg nem kötelező a kenyéren se feltüntetni az összetevőket.
@Hepci: miért ne lennél népszerű ezzel? tlejesen igazad van a kenyérrel kapcsolatban. kezdjük sorolni gyakorlatilag az összes élelmiszert?
gondolom mindenki olvasta mi történik Németországban...
szép lassan mérgezik az embereket. legalább nem kell majd annyi nyogdíjat fizetni.
@Hepci: Ez így van és nagyon igazad van abban, hogy sokkal nagyobb baj.

De rendes lisztet legalább lehet kapni és a kenyérsütés nem olyan nagy mágia (én például ma is sütöttem).

Amúgy nagyon komoly ez a probléma és szerintem méltánytalanul kevesen veszik igazán komolyan.

Én egyszer szívesen megkérdezném a bortörvény nyújtotta lehetőségeket a végletekig kihasználó termelőt, hogy neki mi a véleménye azokról a pékárukról, húsipari termékekről amik a maguk területén pont ugyanúgy készülnek mint azok a szeszesitalok amiket ők pancsolnak?
A lőregyárak vezetői vajon rendes a rendes sonkát szeretik, vagy a nyesedékből préselt pácsóval turbózott vacakot?
Gondolom nem arulok el titkot ha elmondom: egy jelentosen korrupt orszagban elunk. Na most a korrupcio lenyege, hogy az elet minden teruletere penetral es termeszetesen a boraszat nem kivetel. Ezert tudok nagyon ideges lenni amikor az ujvilagi cuccolasrol beszelnek hazai "szakemberek" olyan borok kapcsan is, ahol egyszeruen a minoseget kellene elismerni. Nem tudom hogy vagytok vele, de ha egy csucs vorosbol spinning-el kiveszik az alkoholt (es ebbol nem csinalnak titkot) az kevesbe zavar mintha kinai ipari glicerinnel kuldenek meg.
Roviden: sok mostani hangosnak itthon hallgatni kellene es a keves csendesnek kiabalni...
a fogyasztók igénytelensége miatt van minden
Kedves Urak!

Szép dolog igényeskedni, igazi házibort készíteni kéziszedéssel, kézidarálással és műanyagkádban áztatással és préseléssel, majd tölgyfa-akác horókba töltéssel. Ebből maximum pár ember fog jóllakni, nagy költséggel.
Idő és munkaigényes, aztán valljuk be hogy a fehér nem illatos, bár a vörös jó testes.
Na, de akkor mi van, ha 2 millió ember akar párszáz forintért egy kellemeset inni? Az már aluvás ugye? Legyen szölő, de gyors legyen, iható legyen. Bejön a képbe az acél a maga 20000 hektóliter kapacitással. Már nem bor. Aztán, hogy a szar szölő is bor legyen bejön a cukrozás/sürítményezés. Lásd tájbor. Meg hogy kellemes legyen egy kis aroma, sav, akármi.
Techobor. De ebből van a piac 80% -a. Olcsó, egyszerű, iható.
A kérdésem: mi ebben a baj?
@kifli:

A fogyasztók csórósága miatt is.
Lásd: weinhaus, varga, hilltop, danubiana.
Mégvalami.
Kedves BZoltan!
Régóta olvasom az okoskodását, igaza is volna, ha mondjuk párszáz évvel korábban élnénk és mondjuk nemesek lennénk.
Mindenből az igazit és a legnemesebbet dolog akkor is az elit kiváltsága volt. Megnézném önt, hogy a zsebkendőnyi Nagy-Somlról hogy látna el sokmillió fogyasztót a kézművesborával.
Maga is tudja, hogy sehogy.
Lehet ekézni a Vargáékat, hogy balatonmelléke féligérett nagytermésű szőlő turbózott fajélesztővel meg mustsürítménnyel, és nem igazi bor és betiltani megszégyeníteni.
Magnum palacban 650 forintért balatonmelléki pinotot adnak és kapaszkodjon meg iható. Nem igénytelenségből, de tényleg az.
Ja és viszik rendesen a Metrbol, mert az emberek szeretik.
@nincs nickem: a való világot is sokan nézik
@kifli: a való világ nem irsai olivér, hanem petpalackos aszú tokaj főutcáján :)
@nincs nickem: azt a négy céget nem kellene egy - minőségi - kategóriaként említeni. A fő hasonlóság köztük a nagy kibocsátás.
Egyébként mi a fenének kellene a Somlóról ellátni milliónyi fogyasztót kézműves borokkal? A minőség kevesek kiváltsága és ára van.
A milliókat az Alföldről kellene ellátni. Nem látom lehetetlen feladatnak, hogy szőlőből, tisztes módszerekkel készítsenek megfizethető (5-800 Ft) palackos bort, legalább fehéret s rozét. Ezen a fogyasztói áron igenis lehet normális bort piacra tenni normális haszonnal. Akkor is lehetne, ha lenne egy szigorúbb szabályozás. Legfeljebb az ennél olcsóbb cuccokon nem a "bor" felirat szerepelne.
Ez nyilván nem érdeke az általad emlegetett négy cég közül legalább kettőnek...
@kifli: meg az Alekoszt is. Sőt, ha mi ketten beköltöznénk egy műsorba és felváltva nagyokat finganánk, azt is sokan néznék... :)
@nincs nickem: Hepci nagyon jól mondja. Nem a Somló dolga ellátni a tömegeket olcsó és jó borral, hanem inkább az Alföldé.

Az Aston Martin tulajdonosaitól sem várjuk el, hogy olcsó tömegautóval lássák el a vezetni vágyó milliókat. Ez a Suzuki, Volkswagen és a Toyota dolga.

Gondolom igencsak nagy lenne a felháborodás, ha a Suzuki kijönne egy olcsó műanyagból épjtett, gyenge motorral szerelt Ferrari nevű sportautóval és azt mondaná, hogy de kérem a tömegeknek igényük van az olcsó sportautóra.

Feltételezem, hogy elég érthető az analógia.

Amúgy megszégyeníteni és betiltani semmit nem kell. Ilyent nem is kér senki. Termeljen mindenki úgy ahogy akar és annak ahogyan akar.

Csak nem tartom korrektnek, hogy a manipulált beltartalmú alapanyagból készített és az utólag, mesterségesen édesített szeszes-italt bornak hívják.
@Parci: nem éreztem annyira tragikusnak a korábbi, kisebb (?) nézeteltéréseket...
@Hepci: nem tragikus, csak fölösleges... ;)
@BZoltan: -Tippelde, de úgy gondolom viszonylag jó. Az meg aki tűzzel-vassal harcol, annak innen üzenem, hogy egy nagy hülye. A papír elbírja. A PET-palackos, alsó-polcos termékekről meg senki sem hiszi el, hogy ne-adjisten "dűlőszelektált". Sőt, meg vagyok győződve, hogy az ebben a kategóriában dolgozók ezt nem erőltetik. Én sem. A fentiek fényében én azt mondom minden bor javított, fajélesztőzött. Az a kevés ami meg nem, írhassa rá a címkére, hogy "természetes". Kis bibi azért van, mert szerintem a drasztikusan hozamkorlátozott nem természetes.
@lalá: Nem a PET-palackos borokról van itt szó és ezt te is tudod. A 0.75-ös üvegpalackba töltött 500-1000 forintos tételek tetemes része bizony pancsolt. Csak ezt a fogyasztó nem tudja meg a címkéről.

Ha létezne olyan termékkategória, hogy "természetes" amiben tilos az alapanyag manipulálása akkor az már előrelépés lenne. De ilyen nincs és jelenleg bárki mondhatja a boráról, hogy az természetes. Bárki mondja is. Ez a baj.

Nekem mindegy, hogy hogyan, de az lenne a korrekt ha hivatalosan is különbséget lehetne tenni a két kategória között. Ameddig erre nincs lehetőség addig lesznek cégek akik érdemtelenül bitorolják a természetes bor nevet.

A hozamkorlátozásról írt utolsó mondatod vicces. Nem kicsit, nagyon :)
A drasztikus hozamkorlátozás és a híg lőrék közt azért BŐVEN lehetne értelmes átmenet, amit javítás nélkül is meg lehetne termelni. Mint ahogy van is, tömegében, pl Ausztriában.

2 kg/tőke terhelés mellett (bizonyos fajtáknál és jobb évjáratoknál max 2,5-3) elég nagy eséllyel lehetne jó közepes minőségű borokat nagy tömegben termelni, koncentrátum és cukor nélkül is, és ezek gazdaságosan polcon lehetnének 1000 forint környékén.

De sajnos ezt az arany középutat alig látom megvalósulni. A nevesebb termelők nagy része az így termelt borokat is drágábban adja, míg a kevéssé ismert termelők a kockázat elkerülésére hivatkozva meg sem próbálják, ezt sem, marad a minimum 4-5 kg/tőke, ad hoc zöldmunka és javítás ezerrel. Tisztelet a nagyon kevés kivételnek.
@Hepci: szerintem van elég dolgozó az államapparátusban, hogy mind a kenyér, mind a bor kérdését megoldják...
Egyébként a távoli Horvátországban a pékségekben a pultba kirakott árcímkéken feltüntetik a termékek összetételét. Olaszországban a fagyisnál is ki van rakva egy lap, az összes fagyi összetételével.

Egy egymondatos rendelet kéne hozzá, semmi több.
Egyébként egyetértek BZoltánnal: mindenki csináljon, amit akar, de a bor címkéjéből így vagy úgy, de derüljön ki, mi van az üvegben. Lehet, hogy a szabadfogású és a bio között kéne egy ilyen "természetes" kategória, ahol a szőlő nem feltétlenül biotermelésű, de a bor lényegében az.

A fogyasztók (és a termelők) tényleg lehetnének környezettudatosabbak, olcsó bornak visszaváltható üvegben vagy papírdobozban, baginboxban stb. a helye.
@muskotály küvé: Pontosan. Ahogy ugyanilyen egymondatos rendelet lenne, hogy a boros-címkén fel kell tüntetni, hogy mustkoncentrátum, cukor vagy bármilyen sav hozzáadásával készült.
@muskotály küvé: a távoli Horvátországról meg az jutott eszembe, ott egészen más a kiflics, mint nálunk a kifli. Aligha véletlen.
@Hepci: legközelebb megnézem az összetételét :)
@Hepci: még az jutott eszembe, a '95 körül dolgoztam egy cégnél, amelyik piacot tartott fenn a szlovén-horvát hármashatár környékén. Mindkét országból jártak át az olcsóbb árak miatt. Lisztből viszont két fajtát(nagykanizsait és talán zalaszentgrótit) voltak hajlandóak megvenni, amelyek kb. ugyanannyiba kerültek, mint a többi, de ezek a délszlávok gondolom kitapasztalták, melyik a jó nekik. A dolog itt, a vásárló tömegek igényességénél kezdődik...
@BZoltan: "Nekem mindegy, hogy hogyan, de az lenne a korrekt ha hivatalosan is különbséget lehetne tenni a két kategória között." :

A magam részéről egyetértek. De a valóságban ez minden bizonnyal csak akkor működne tisztességgel, ha az ausztrál és chilei, olasz és spanyol borokra is rá kellene írni. Enélkül nem cégek lesznek, akik érdemtelenül bitorolják a jelzőt és nevet, hanem KÜLFÖLDI cégek.

Egyébként a Dankó-fogyasztók sem adnának meg 1500-2000 Ft-ot egy palackért. Akkor inkább 3,5%-os import-sör...

Szerintem nem szabad túl nagyot ugrani. Először legyen a borok nagy része (a 800-as rozé is!) jól iható, szerethető, nem-mérgező. AZTÁN (miután ez megvan), jöhet az összetételesdi. Mindazonáltal megértem az elkeseredésedet, hogy adott esetben úgy érzed magad, mint nem-epózó biciklis a Tour-de-France-on...
@BZoltan: Hát, Zoltán, sokszor mondják a kézműves borra is, hogy "kegyes eufemizmus". Szóval az ördög megint a részletekben lesz.
@117: Elkeseredettségről azért szó sincs :) Derűsen és lelkesen csinálom amit csinálok. Az, hogy a magyar bor körüli hatósági komédiát szégyenletesnek és a magyar bor világában befolyásos termelők és a különféle posztkádári gittegyletek rövidlátóságát kártékonynak tartom az nem tesz rossz kedvűvé.

Szerintem az import borokra pontosan ugyanazok a törvények kellenek, hogy érvényesek legyenek mint a magyar borokra.

Az pedig egy tévhit, hogy a tisztességes módszerrel készített bor szükségszerűen drága lenne. Szerencsére erről szó sincs.

Amiről szó van (de sajnos nagyon ritkán esik róla szó), hogy kik is termelik meg a hétköznapok olcsó borát. Jelenleg ezt a piacot a weinhaus és vargabor féle borgyárak uralják. Nem feltétlenül kellene ennek így lennie és ez már nagyrészt politikai akarat és központi szabályozás kérdése.

Egy jó bortörvénnyel, korszerű eredetvédelemmel, korrekt termékleírással el lehetne érni, hogy a magyar bor az ne nagyvállalatok üzlete, hanem szőlő és bortermelő családok biztos megélhetése a borvidékeink falvainak városainak stabil háttere legyen.
@Szomjas Gödény: Azért ne említsük egy lapon ezt a két dolgot. Ez majdnem annyira abszurd mint lalának a mustpancsolás és a drasztikus hozamkorlátozás egy kalap alá vétele.
Sziasztok, annyira jó itt olvasni a hyper-nem hyper, lehet-e 500-ból bort készíteni vagy nem eszmefuttatásokat:) Ami viszont bizonyos: aromában, ízben, illatban a legfinomabb borokat pincéből lehet vásárolni, un. kistermelőtől... Az általam fogyasztott eddigi legjobb móri rajnait, vagy somlói bort eddig magánpincéből vásároltam. Ja, és igen: 500-700 ft/liter áron.
@BZoltan: "Amiről szó van (de sajnos nagyon ritkán esik róla szó), hogy kik is termelik meg a hétköznapok olcsó borát." "Az pedig egy tévhit, hogy a tisztességes módszerrel készített bor szükségszerűen drága lenne. Szerencsére erről szó sincs."

Alapvetően egyetértek! (Mint ahogy azzal is, ami a kenyeret illeti: abból sem szeretem a rosszat, viszont egyszerűbb előállítani, de ugyanígy érzek a kínai cipőkkel is... :-)).

Négy észrevételem van:
1. Akinek mindegy mit iszik, annak az ízlését nehéz befolyásolni, mert lehet, hogy ő akkor is édes pirosat akar inni 300-ért. És mindig lesz olcsóbb "borjellegű ital", mint Bor.
2. Ha nem feltétlenül sokkal drágább a Bor, mint a "borjellegű ital", akkor elő kellene hozakodni vele. Pl. össze kellene dobni amink (vagy a nevesebb borászoknak amijük) van, venni 1000 ha-t az Alföldön (vagy 4 km pincerendszert Budafokon) és Bort készíteni. (Senki ne vegye személyeskedésnek, nem annak szánom!)
3. A mai globális piacon bele kell törődni, hogy mindig van olcsóbb és pocsékabb, mert valakinek megéri. Ugyanígy van rabszolgák által bányászott gyémánt és gyerekek által varrt textil is... :-(
4. A magyarországi borkultúra fejlődik. (Még mindig van hova, nem mondom.) A nagy- és kisboltok polcain egyre nagyobb a választék, a borozás divat. Én személy szerint örülök annak, hogy a mai 17 évesek pálinkát és palackos bort (akkor is, ha édes vörös borjellegű) isznak, ahelyett, mintha whiskey-jellegű vagy kalózós-kapitányos szeszesitalt fogyasztanának. Én is sajnálom azt a sok lőrét, amit egyetemi éveim alatt betermeltem. De azóta "megtértem" (meg a fejem, meg a gyomrom sem bírja a rosszat, vagy csak elk**vultam...). Ehhez kapcsolódik, hogy a borjellegű italok is fejlődnek a korral, legalább is ízvilágukat tekintve. Ezek így együtt 5-10 év múlva ahhoz vezethetnek, hogy újabb ezrek "térnek meg", és szép organikusan kifejlődik egy magasabb szintű borkultúra. Addigra a borjellegű ital gyártói is megszedik magukat (vagy örököseik lépnek a helyükbe), és maradandót akarnak majd alkotni: Bort fognak készíteni... (és akkor jönnek az akkori kalandorok, akik tudják majd olcsóbban, vagy kínai bort isznak a fiatalok, rizspapírból, műbambusszal).

bocs, hogy hosszú lett...
@117:

1. Néha az embereket (főleg azokat akiknek nincs két vagy több gyügye) meg kell védeni önmaguktól. Erre valók a törvények

2. Komoly lobbiérdekek dolgoznak nagyon komolyan azon, hogy bármi áron megakadályozzanak bármilyen előre mutató kezdeményezést. Nem 1000 hektáron, de 3 hektáron is nehéz úgy termelni, hogy ilyen érdekeket ne sértsen az ember.

3. Nem kell belenyugodni ebbe. A belenyugvás az az amikor feladjuk az értékeinket.

4. Valóban sok jel utal arra, hogy fejlődés van. Ugyanakkor a magyar borvidékek pusztulnak, a borvidéki települések népe öregszik és egyre fogy és csak pillanatok kérdése, hogy az amúgy is gyászos haza borpiacon az olcsó külföldi lőrék vegyék át a vezetést.
@BZoltan: ad 4. -Már átvették. Ha nem tudunk elegendő szőlőt termelni(mert elfogy a szőlőterület, meg a művelője is)vissza sem adják.
@lalá: Így van. Legközelebb amikor látod, hogy valaki bekapcsolja a sűrítőgépet vagy megzúdítja a zsákos napfényt akkor gondolj arra, hogy pont ilyen kis lépések vitték a magyar szőlőtermelőt oda ahol már a szőlőt kiirtani is jobb mint azt nevelni.

Köszönet a pancsgyáraknak és a lobbistáiknak sikerült eljutnunk oda, hogy akármilyen vacak szőlőből lehet bort csinálni és egyetlen felvásárló sincs rákényszerítve arra, hogy elvárja és megfizesse a minőséget.
@BZoltan: Ebben komoly igazság van. Ha sokkal kevesebb szőlő szerű gyümölcsből lehet ugyanannyi vagy több "borjellegű" italt csinálni, akkor mi szükség van a termelőre? Élő adásban láttuk hogyan vágtak ki egész dűlőket...
@BZoltan: Ad 3. Valóban lehet, hogy nem szabad beletörődni. Te ezt gondolom jobban látod, meg közelebb is vagy a tűzhöz, tekintve, hogy nem vagyok érdekelt termelői oldalon...
Kedves BZoltan!

Némi csodálattal olvasom, hogy gyenge 4 nap alatt az eddigi 96 kommentből hányat írtál Te és milyen gondolatokat váltottál ki másokból.
Próbálom elképzelni életedet, aki fundamentalista módon csak a világ legszűkebb rétegei számára elérhető, megfizethető borokat fogyasztod, (szerinted szinte az összes legálisan készített bor a világon az pancsolmány). Szintén megtanultuk, hogy sonkát is csak nagyon különlegeset fogyasztasz, nem akárhol vásárolod. Ferrari-sportautós példád szerintem sántít, így most nehezen tudom megítélni milyen autóval jársz. Talán egy kézzel esztergált alkatrészekből legyártott egyedi merci illene hozzád, de az is lehet, hogy gyalog jársz, mert hozzád gépsorokon készült autók nem illenek. Egész hozzászólás folyamod olyan fennkölt,úgy osztod az igazat, hogy belőled tényleg nem lehet sok a világon. Így aztán az egyetemes borkészítést is kár lenne rád alapozni, a jogszabályokat hozzád igazítani, mert tőled aztán felkophat a szőlőtermesztő, a borász, a sonkakészítő és autóiparos álla is. Belőled egyszerűen alig létezik. De nem baj, az ilyen "nish"-fogyasztóra is oda kell figyelni, kellenek olyan borászok, "sonkászok", "autó-ászok" -:)) akik neked termelnek és remélem te képes vagy őket megfizetni, mindenben ilyen következetes vagy és a minőség példaképe. Azon is elgondolkodtam, hogy miből élhetsz, ha ennyit tudsz az internet előtt ülni és kommentezni. Tedd ezt továbbra is, akár ugyanígy, legfeljebb azt értsd meg, hogy Földünk lakosságának közel 100 %-a nem ér fel hozzád. Mi átlagos földi halandók ennél lentebb focizunk.
@Balatoni Futár: Sajnálom, hogy félreérthetően fogalmaztam. Írtam neked magánban egy üzenetet, tisztázandó a félreértést.
Üdv,

Balogh Zoltán
@Balatoni Futár: "niche".

tehát aki esetleg nem szívesen eszi meg az akciós regnum csemegekarajt vagy a sonkának csúfolt préselt zúzalékot, netán csak olyan bort akar inni, ami szintén taknyolás nélkül készült (van ilyen, nem kevés), az valami fura, fundementalista hegyimackó? (költői a kérdés természetesen)
@Parci: te ne gusztustalankodjál itt nekem!
Sok embert egyszerűen nem értek.

Mint ahogy a növényi zsírral készült terméket sem lehet tejnek vagy tejfölnek nevezni, miért nem természetes és alapvető igény, hogy a nem csak szőlőből, néhány hagyományos kezelőanyaggal készülő italt se lehessen bornak hívni?
A nagyüzemi technológiák ma már elkerülhetetlenek, de alapvetői fogyasztói jog a megfelelő tájékoztatás. Azt még valamennyire elfogadom, hogy valakit nem érdekel a dolog, de hogy azt magyarázgassa, ez miért felesleges/lehetetlen/széllelszembehugyozás, az felfoghatatlan számomra.

BZoltánnak ebben a dologban teljesen igaza van, bárcsak minden termelő így állna hozzá. Ráadásul nem az ő érdeke, hanem a miénk.
@AG 2.0: mi a gusztustalan, a takony vagy a csemegekaraj? :)
@AG 2.0: pedig a teszkópárizsit nem is írtam. szori.
@Balatoni Futár: Nyilvánvalóan nem tudod, hogy ki a Zoli, de ha találkoznátok nagyon meg lennél lepve.
@BZoltan:

Általánosságban igazad van, de ez a magyar rögvalóság.

-Magyar dolgozó nem nagyon tud 500 HUF-nál többet borra áldozni. Sokan rásütik az emberre hogy igénytelen. Mindenki szívesen inna csúcsborokat de az anyagiak...

-Nem lesz egyhamar közös etikai kódex mert mindenki fél egy rossz évjárattól, csak nagyon kevesek engedhetik meg maguknak hogy egy egész évet eldobjanak, tehát jön a cukor, sav...

-A "minőségi borfogyasztó" elrugaszkodik a valóságtól, nem megy le a torkán egy szélsőséges évjárat hatása, maga a piac is elvárja a javítást(példa: mindenki tudja hogy az autók kilométeróráját manipulálják, mégis mindenki elvárja a kis futásteljesítményt a kilométerórában mikor autót vesz)

-A fehér listától félnének mint ördög a tömjénfüsttől!

-Újvilági borokról vélemény?
@MorgenStern: nagyon sajnálom, hogy egy ilyen hosszú beszélgetésben nem derült ki, hogy Etyeken miért éjfélkor harangoznak. ebben a kérdéskörben ez volt a hiányzó láncszem... :-)
nekem azt mondja meg valaki, hogy fröccsnek mit vegyek?
@beragadt: Nekem a Hilltop Fehér küvéje bejött, tegnap láttam a Metróban 550 körül...
@BZoltan:
Kedves BZoltan! Nyílt kommentemre magánban küldött válaszodat köszönettel megkaptam, magánban nem kívánom megválaszolni.
Üdv!
@Balatoni Futár: Természetesen megválaszolhatod itt nyilvánosan is.
@szenvedély S.: kicsit megkésve, de jobb később mint soha alapon! XD Etyeken azért harangoznak éjfélkor, hogy senki se felejtsen el átfordulni alvás közben a másik oldalára, mivel olyan savas az ottani bor, hogy ha az emberek csak az egyik oldalukon fekve aludnának egész éjjel, akkor reggelre biza ott kimarná a gyomrukat. XD ;)