OFF
Egy (dez?)informátorom szerint Szepsy István se - meghatározó? - tulajdonos már a saját cégében. Tud erről valaki valamit?

tisztelettel megkérdezném, ha ennyire fontosak ezek a dolgok, akkor Szepsy István miért nem írta alá a Borászok 12 pontját?

@shiraz: Bevallom, sokszor én sem tudok kiigazodni Szepsyn. :-/ Lásd: Alkonyi-Szepsy ellentét.

Nekem az egész interjúból ez a legszimpatikusabb:

"...ne próbáljuk azt mondani arra, ami nem az, hogy az, vagy fordítva is igaz, hogy merjünk kiállni amellett, ami az, ami. Nyilván a világ arról szól, miután óriási pénzek léptek be a bortermelésbe világviszonylatban, hogy nagyon nagy pénzt tolnak a marketingbe, hogy meggyőzzék a fogyasztót arról, hogy az nagyon jó, ami csak annak látszik."

Ugyanakkor Szepsy üzenetével is ugyanaz a problémám mint Heimann mesterével. Túlságosan szépen szólnak, túl diplomatikusan és túl konformistán.

Ideje lenne nagyobb zajta csapni, ideje lenne odcsapni az asztalra. Ideje lenne kimondani, hogy milyen módszerek és technológiák azok amikkel azokat a borokat készítik amik csak annak látszanak. Ideje lenne kialakítani agy látványos távolságot a magyar bort mocsárba rántó élősködőktől. Ideje lenne következetesen és állhatatosan az unásig ismételni, hogy milyen most még bornak nevezett szeszes italok és milyen cégek okozzák a problémát.

Szepsy István elég befolyásos és elég gazdag ahhoz, hogy ne kelljen konformistának lennie. Mégis az. Miért?

@kezdő alkoholista: alkonyin ki tudsz igazodni?

@AG 2.0: a világ megismerhetetlen...

@BZoltan: azt nem tudom, elég gazdag-e, de aki már elég befolyásos, nem szokta az asztalt borogatni a saját szakmai köreiben.

@AG 2.0: Jó és jogos a kérdés. :) Nehéz ez ember-dolog. De a cikk Szepsyről szól.

@kezdő alkoholista: talán pont itt van a kutya elásva:S

@Hepci: Az asztlt nem borogatni kell. Ilyent úriember amúgy sem csinálna. Az asztalra rá kell csapni és nyíltan, határozottan kell beszélni.

Mondjuk az (minden tiszteletem mellett) érdekes, hogy pont Szepsy sír, aki aranyáron méri a borait, nem is tudom, van-e 3000 Ft/palack alatti tétele (ami akkor is k. drága, ha jó).

Alkoholt pedig (ami, bármennyire szeretjük is, kábítószer) a politika ne támogasson, bort se, mert akkor teljesen jogosan jönnének támogatásért a sör- és a pálinkafőzdék is (már ha az érzelmi alapot kihagyjuk,hogy mi a bort szeretjük - én mondjuk a jó sört meg jó pálinkát is). Meg persze a vietnami marihuánakertészek a Rózsadombról.
Ha valami nem tudja magát eltartani (a borászat a világ minden táján el tudja, a magyarnál jóval kisebb termelési költségekkel, és a magyar boroknál azonos minőség esetén sokszor alacsonyabb árakkal), akkor arra nincs igazán szükség.
Ráadásul pl. a pálinkával ellentétben ha jól tudom, a bor nem jövedéki termék, nincs rajta jövedéki adó, ami pálinkánál alkoholfokliter (vagy mi) alapján közel 3000 Ft (visszaosztva tehát 0,5 l 50 fokos pálinkán kb. 750 Ft csak a jövedéki adó; előző hétvégén (úgy értem, nem tegnap-tegnapelőtt) főleg pálinkásokkal beszélgettem, meg néhány borásszal, onnan vagyok ilyen okos).

@Quentin vagyok, Montargis-ból:
sok mindenben igazad van. pl alkoholt ne támogasson az állam.
de szerintem nem is támogatást kérnek a borászok (lásd Borászok 12 pontja) hanem hogy hagyják őket békében dolgozni, ne felesleges papírmunkával és hatósági zaklatással teljen a munkanapjuk.
btw a bor jövedéki termék csak 0% a jövedéki adó kulcsa. de ettől még a vámosok kénye kedvének vannak kitéve. nem aza cél hogy egyáltalán ne legyen ellenőrzés mert az a hamisítok malmára hajtja a vizet, hanem hogy ésszerű keretek között történjen, pont úgy ahogy a Lajtán túli Eu-s országokban.
Persze ettől föggetlenül Bzolinak is igaza van, egy asztalra csapás nem ártana.

@kezdő alkoholista:
az egojával mindenki úgy küzd meg ahogy tud.

@Quentin vagyok, Montargis-ból:

A bor számomra elsőrban nem alkohol. Ha megfelelő közeledéssel fogyasztják, akkor nem is az alkohol tartalma miatt fogyasztják.

A bor inkább agro -, gasztro és kulturális termék. Eképpen pedig ilyen vagy olyan formában mindenfélekép támogatásra érdemes.

Van ahol a sörnek van ilyen szerepe (ld német és cseh akjú területek), de Mo-on elvitathatatlanul a boré az elsőbbség.

Egyetértek beragadt hozzászólásával. A bor egy nagyon összetett termék, és sokkal több embernek jelenthet megélhetést és kulturális kötődést, mint a pl. a sör. Ezt ki kellene használni.
Ha abból indulunk ki, hogy Szepsy Magyarország egyik legjobb borásza, és mindenképpen a legismertebb külföldön, akkor szerintem jó, hogy arany áron adja a borait, hiszen ez egy fajta viszonyítási pont. Ő megteheti, és szerintem ezzel nincs is baj, rengeteg jó ár-értékű bor van, de neki más a küldetése.
„A borászat a világ minden táján el tudja magát tartani” azért erős túlzás.
Nagyon nagy állami pénzeket nyomnak közösségi bormarketingbe, pl. Franciaország és Olaszország is. Ettől függetlenül nem a borászokat kell támogatni, hanem a körülményeket kell élhetőbbé tenni.
De azért pl. egy E.U. elnökség előtt jó lenne a bort ( és akár a pálinkát is) kiemelt magyar ’termékként’ kezelni. Mi már többször, több fórumon is szóvá tettük ezt a témát, 3 hónappal az E.U. elnökség előtt még sincsenek konkrétumok. Ez a nagy baj szerintem.

A bort minden bizonnyal, akkor támogatják okosan, ha nem magát a bor készítést támogatják, hanem azt, hogy a gazda egy komplex gasztro turisztikai szolgáltatás közepette a borát, mintegy húzó terméket értékesíteni tudja, illetve itt ebben az összefüggésben már nem is a bor értékesítése, hanem kóstoltatása lenne a lényeg, mert nem a bor árából élne.

Jó volna, ha az ilyen olyan kétes eredményű turisztikai-beruházási támogatások helyett, minden valamire való, minőséget produkálni tudó pincének lenne egy fogadó háza, saját konyhával, esetleg némi limitált wellness (szauna)szolgáltatással. Nem kéne itt nagy dolgokra gondolni, csak egy klasszikus borfogadóra, amit egy két nagy név már maga ki tudott gazdálkodni, de ez pl a tipikusan kézműves borászok esetén nem megy, viszont amit nyújtani képesek azért a külföldi is eljönne magyarországra és komoly összegeket hagyna itt összességében.

Ilyennek gondolom pl egy Kaló Imrét, vagy a mátrai tőkéstársakat, vagy Orsolya pincét.

De jó volna, ha Bussayhoz is le lehetne menni egy hétvégére, családdal kulturált körülmények közé.

Sávoly tervezett költségvetéséből gyakorlatilag az összes erre érdemes pincészethet leheten építeni egy bor hotelt.

@beragadt: @Juventusy: szép és jó, amit mondtok, de ez az idealizált kép. Pont az a probléma, hogy nem az értékmegőrzés/fejlesztés a legfőbb mozgatórugója a vsz. mindenkori országvezetésnek, de még a borvidéki közösségeknek sem. Úgy meg azért tényleg elég nehéz lehet bármit is elérni (az interjúban is több világos utalás van erre), ha a borvidékeken a legfőbb érdek nem éppen a minőségi borok alapvető követelményrendszere, hanem épp a kommersz tömegcucc készítése, fölvirágoztatása. míg regionális szinten ilyen erők dominálnak, addig semmi nem fog történni, nemhogy "agro -, gasztro és kulturális" előrelépés...:(

@beragadt:
sok igazságod van :)
azért szerintem nem mindenki szeretne borturizmussal foglalkozni, de aki akar az örömmel pályázzon értelmes támogatásokra.
visszatérve a cikk címére, én nem szívesen kötnék üzletet politikusokkal , merugye aki korpa közé keveredik...

@shiraz:

Persze ne legyen muszáj, csak jómagam nem hiszek abban, hogy a hazai adottságok mellett (teljes termő terület és annak egy termelőre eső mérete) alapján volna bármi esély felvenni a versenyt francia, ausztrál, stb bor konglomerátumokkal.

Viszont a bor, amit ezekkel az adottságokkal előállítunk az tényleg jó.

Következésképpen, hogy kellően ki legyen aknázva más értékesítési csatornát kell találni az olyan (Francia meg ausztrál szempontból) mikró tételeknek, mint mondjuk egy Karner kékfrankos vagy egy Somlói Appátsági juhfark, miközben minőségben egyébként bátran felveheti a versenyt bármilyen nemzetközi versenyzővel.

Ezért kell valamilyen hozzáadott értéket előállítani, ahol már nem a bor maga a pénztermelő és hogy ennek a gondozását konkrétan maga a gazda vagy valamilyen helyi társulás végzi, az már másodlagos technikai kérdés.

Valószínűleg az is életképes modell lehet, ha termőhelyi szinten van egy ilyen "ojjektum" ami biztos és jó megélhetést adna a gazdáknak + a helyi agró beszállítóknak, mert úgye egy jó somlói borhoz dukál valami jófajta balatoni hal is (de ez már egy külön egyébként szintén szomorú történet)

Ami neme jelentené azt, hogy ne tudn

@shiraz:
Hát ez a "hagyjanak dolgozni" meg szerintem minden munkára elmondható (és egyet is értek vele), legalábbis aki bármiféle vállalkozást visz (akár egyéniként is), annak marha sok bürokratikus ökörséggel kell küzdenie (kezdve attól, hogy bizonyos bevallásokat akkor is be kell küldened, ha csak a nevedet-címedet-adószámodat kell rajta kitölteni, minden más rubrikát üresen hagyni - és ezek egy részét még mindig papíron kell, elektronikus ügyintézés meg e-Magyarország ide vagy oda, arról nem is beszélve, hogy ha az állandó lakcímed Vásárosnamény, de közben valamiért Zalagegerszeregen élsz ideiglenes lakcímen, mert mondjuk a munkád most éppen oda szólít, akkor is a vásárosnaményi illetékes adóhatósághoz kell bejárnod (ami persze Miskolcon van) minden piszlicsáré ügyedet elintézni, mert a zalagerszegi ügyintéző meg sem tudja nyitni az adatlapodat (Maaargit, hát normááális?), mindezt 2010-ben; Amerikában már 20 éve gond nélkül intézték a New York-i adóügyeidet Los Angelesben, ha kellett, ja, és persze már akkor számítógépen; az Amerikából lopott egyetlen jó ötlet, a kártyajogsi - ami ott az egyetlen, mindenre jó igazolvány - mellé társuló személyiről és lakcímkártyáról már nem is szólnék, sikerült ezt is túlbürokratizálnunk; meg persze a cucilizmus kevés jó ötlete közül az egyik, a személyi szám elvetését, és helyette 77 másik szám használatát; na de ez nagyon más téma).
De persze, az ésszerűség bevezetését én is teljes mellszélességgel támogatnám. Minden területen.

@beragadt:
A marihuánakedvelők szerint meg a marihuána nem is kábítószer. :-)
Már miért a boré lenne az elsőbbség?
A pálinka nem véletlenül hungarikum, mivel máshol ilyet nem csinálnak (kivéve azokat a szomszádokat, akikkel szoros érintkezésben voltunk), a sör és a bor elsőbbsége meg évszázados, ha nem évezredes vita, de már a honfoglaló magyarok is bizonyíthatóan itták, sőt, főzték is.

Szóval ez csak ízlés kérdése.
És mindegyikről elmondható, amit a borról írtál.

El bírnád képzelni Villányban 100 wellness-fogadót? Én nem. Pedig van kb. annyi jó pince.

@Juventusy:
A bort miért kellene kiemelt magyar termékként kezelni? A boraink világszinten jó, ha közepesek (minőséget tekintve).
Ha szétnézel, van legalább 100 olyan dolog a bűvös kockától a téliszalámiig, ami sokkal "magyarabb". A pálinkát is beleértve.
Tudom, hogy nehéz az érzelmeket kivenni a dologból, de próbáld meg.

@Quentin vagyok, Montargis-ból:

"A boraink világszinten jó, ha közepesek (minőséget tekintve)."

Ez így szerintem nem igaz. Van kiváló is, van közepes is és van kifejezetten sz@r is.

Ahogy mindenhol máshol is még Fr.o-ban is.

A különbség inkább az, hogy a kiválóból, nem tudunk olyan mennyiséget produkálni, ami a világpiacon tényező lenne, ahogy mondottam fent microtételek vannak, ami még a nk-i éttermi megjelenéshez sem elég, nem hogy a komoly értékesítési pontokon.

Tehát másként kell eladni.

Hogy Villányban kell-e száz borhotel nem tudom, de, hogy országszerte van vagy 100 olyan potenciális helyszín, ami megérdemelné, hogy legyen, az biztos. És az is biztos, hogy önmagán túlmutató dolog lenne, ha megfelelően van felépítve.

Igazából a lényeg az lenne, hogy a boron keresztül meglehetne mozgatni a turisztika egy szegmensét. Ilyen a hó+hegy is. Ausztria sem a síbérletből él. Csak hó+hegy az nincs nálunk.

A marihuánára meg jelenleg nem nagyon lehet bazírozni, tekintve, hogy illegális, amit persze lehetne orvosolni, de a holland példa azt mutatja, hogy nem túl szerencsés a drogturizmus, nem is szeretik a helyiek.

@beragadt:
Igen, úgy értettem, hogy a mi kiváló boraink világszinten közepesek.

A franciáknál meg konkrétan rossz bort nem nagyon ittam (biztos van, csak elbújtak előlem). Az olcsó vackaik is a mi olcsó vackainkhoz képest minőségi borok. Pedig ott tényleg végigkóstolgattuk az Auchan meg a Cora olcsó borait is, meg a helyi kocsmákéit is (vidéken).

Nálunk meg a magát az ország kedvenc borászatának vagy minek hirdető pincészet (V betűvel kezdődik a neve, és arga a vége) konkrétan ihatatlan lőréket termel.
(Már sokszor megfogadtam, hogy soha nem veszek tőlük semmit, de pár évente mégis rászánom magam, hogy hátha már fejlődtek, ha már reklámra van pénz, akár technológiára is lehet, de nem.)

Az meg, hogy Tokajban a helyi italmérésekben PET-palackos borokat lehet kapni, szintén magáért beszél.
(És a Hegyalja fesztiválon nem kapni kerítésen belül tokaji bort, és másfajtát (valmiféle Zwack alföldi förmedvények... 1 kóstolás után kénytelen voltam a városból becsempészni kimértet, ráadásul olcsóbban és nagyságrendekkel jobbat) is csak 1 pultnál... az meg a másik. Az utóbbi 2 évben nem jutottam le, talán azóta változott.)

@Quentin vagyok, Montargis-ból: közhely, hogy a mi kiváló boraink közepesek, világszinten világszínvonalú boraink vannak, az más kérdés, hogy mennyiségben nem tudjuk felvenni a versenyt, ha még nem sikerült pocsék franciát (olaszt, spanyolt, portugált, ausztrált...) kóstolnod, csupán szerencséd van.

A Zwack alföldi förmedvényes hozzászólásodat megint nem tudom hova tenni, Zwack borról nem tudok, a Dobogó pedig messze nem az általad emlegetett kategória, de erre máshol sem reagáltál.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: A téliszalámink a kutyát nem érdekli, a bűvöskocka pedig inkább 30 éve volt nagy szám.

A jó magyar borok pedig ahogy lackó is irja valóban világszintűek.

Az más kérdés, hogy ma Magyarországon a világszínvonalú bor termelésére alkalmas területek túlnyomórészt igénytelen pancsolmányt gyártanak.

Az, hogy a borászatnak kiemelt ágazatnak kell lennie az magától értetődő alapvetés.

A minőségi szőlőművelés kézimunkaigényes prémiumként eladható terméket terem.

Nincs a borászaton kívül még egy olyan gazdasági szektor ami egyrészt területfüggő és a borászahthoz hasonló hozzáadott értéket tud teremteni.

Ne feledd, hogy a borászat nem mobil vállalkozás, ráadásul ugye jellemzően vidéken vannak a borvidékek. Az szőlőültetvény és a borospince munkát ad és abból lényegesen többet mint bármely más agrárszektor. A vidék lakhatósága és a társadalom egyensúlya szempontjából a borászat egyértelműen megérdemli a kiemelt figyelmet.

Továbbá azt sem érdemes elfelejteni, hogy nincs még egy olyan agrárszektor ami hektáronként akár 20-30 millió forintos értéket képes teremteni évente. Vagyis a magyar bortermelésben jelenleg elképesztően nagy jelenleg még kihasználatlan lehetőség van. Lehetne azon a 70 ezer hektáron amink van 10-15 eurós borokat termelni és lehet a mostani 0.2-0.4 eurós kilóáron lőrének való szőlőt termelni.

A bor egyelőre kihasználatlan gazdasági lehetősége az országnak és egy olyan terület ahol hatalmas fejlődési, előrelépési lehetőségünk van. Mindez ráadásul úgy, hogy az esetleges fejlődésnek radikálisan jó össztársadalmi hatása lenne.

Sem a sörnek, sem a pálinkának sem más élvezeti cikkek termelésében ilyen potenciál nincs és ilyen hatással semmi más agrártermék termelése nem járna.

Nincs ebben semmi szentimentális, vegytiszta gazdasági és társadalmi jelentősége van a dolognak.

Ráadásul a teendő is világos. Ott van a Borászok 12 pontja. Kiindulásnak az is jó.

Én mondjuk radikálisabb lennék.

Én elzavarnám a komplett MGSzH-t (leánykori nevén OBI), bedaráltatnám a jelenleg hatályos bortermeléssel kapcsolatos összes törvényt. Felmondanék az összes csinovnyiknak a hegyközségeknél és a hasonló gitegyleteknél. Ez lenne a rombolós rész amivel minden építés kezdődik. Utána kell csinálni egy korrekt bortörvényt amiben le van írva fehéren feketén, hogy mit lehet bornak hívni és mit "esti italnak" vagy "bor jellegű szeszes italnak". Újra kell építeni a borvidéki szabályrendszert. Újra meg kell határozni, hogy hol lehet és milyen szőlőt termelni, immáron a minőséget mint szempontot szem előtt tartva. Klaszifikációs rendszert kell kiépíteni és a prémium kategórában mindenhol meghatározni a tőketerhelés mértékét és a használható szőlészeti, borászati technológiákat, vegyszereket.
Újra kell építeni a borminősítő hatóságokat, immáron nem későkádári naplopókkal és tolvajszemlélettel. Kemény ellenő rendszert kell kiépíteni.
Szigorúan ellenőrizni kell az országba beáramló bort. A must és mustsűrítmény szállítást akár be is lehetne tiltani, mert magyar bort ne lehessen olasz mustból csinálni mint ugyebár mostanság.

... és még folytathatnám. Egy szó mint száz, radikális változásokra van szükség a magyar borvilágban.

Én nagyon tisztelem Szepsy mestert meg Heimann Zoltánt és a többi tiszteletre méltó és szépen szóló termelőt. De ideje lenne a konformista nyámnyiláskodás helyett a valós helyzetről nyíltan beszélni és egyenesen kimondani, hogy mi a helyzet.

@BZoltan: amellett, hogy egyetértek az elérendő cél tekintetében, azért felmerült bennem a kérdés, hogy ki venné meg a 70 000 hektáron készült minőségi (és így drágább) bort. mert hogy az általad vázoltakkal párhuzamosan eladási gondokról is hallani, erősödő tendenciában.

(de ez inkább kérdés részemről, nem gondolom, hogy megoldhatatlan feladat volna, csak azt, hogy nem triviális)

@Parci: A 10-15 eurós átlagár értelem szerűen a cél és nem a kiindulási pont.

Az biztos, hogy az a felvásárlási ár amin most adják le a gazdák az a problémaspirál egyik okozója. Azért az árért amit a szőlőért fizetnek manapság nem érdemes minőségi szőlőt termelni. A gyenge minőségből pedig csak vacak bort lehet csinálni. A vacak bort pedig nehéz eladni még olcsón is.

Ezért kellene rendet rakni ebben a kuplerájban.

@Parci:

Jogos a felvetés. Szerintem ezért nem az ausztrál, dél afrikai, meg kaliforniai értékesítési modellre kéne koncentrálni mert gyilkos és tarthatatlan az liga amiben azok a srácok játszanak.

Inkább Burgenlandot kéne példának tekinteni.

Falusi turizmus, bicikli, bor, vendéglátás és akkor helyben elfogy a jó bor.

A másik blogon a művelt alkoholistán szó van arról, hogy Somlóra rendes út kéne. Igen csak úgy kéne megcsinálni, hogy legyen egy gyalogos túra plusz egy bicikli út is megfelelően körbe vezetve a hegyen megállókkal a pincékkel, hogy akár önálló program legyen budapestről vonattal lemenni a hegyen izlés szerint gyalog vagy bicóval kalandozni egy hét végét, közben jókat enni inni majd vasárnap este kellően "kipihenve" haza vonatozni.

De ezt így kompletten kéne kezelni. És akkor nem lenne gond a 10-15 euroós bor ár elérése sem, mert lehet, hogy nem a boron hanem szálláson, vagy ha nem a szálláson, akkor a jó bográcsos lecsón keresne a gazda és a családja, mert akkor már ezek családi vállalkozások lennének.

@beragadt: A Somlóra nemcsak hogy út kellene, hanem egyetértés a termelők között, hogy mi kellene. Ami most van az nagyon gyászos :(

@BZoltan: Zoli, nem ismerem a somlói viszonyokat túlságosan, de ahogy egy-két "nagy" borvidék egy-két "nagy" és tehetős borásza élére állt a borvidéknek és folyamatosan dolgozik az összefogásért és összetartásért, nem lehetséges az Somlón is?

@BZoltan:
tudod hogy egyetértünk, én azt látom, hogy a magyar borászat nagy része ebben nem érdekelt.
ideértve a nagy nevek egy részét is.

@lackó:
kérlek mondj példákat

@lackó: Olvasd el a művalkeszen amit írtam :( nagyon, nagyon, nagyon nem ebbe az irányba mennek a dolgok. Összefogásról beszélni szinte már komikus, de tényleg.

Ha diplomatikusan akarok fogalmazni akkor csak annyit mondok, hogy komoly érdekellentétek és érdekszövődések vannak még a Somlón is. Olyanok amiket az átlagfogyasztó álmában sem tudna elképzelni.

@shiraz: tudom, hogy nem tökéletes minden és mindenhol van széthúzás, de pl. a már sokat emlegetett Szekszárd-Heimann vonal is ilyennek tűnik távolról. De számomra az örök példa Sopron és Rigler Zsolti.

@BZoltan: ismerős, mi ezzel próbálunk próbálkozni :), de ez sajnos még a jövő zenéje nálunk is.

@lackó:
távolról minden szépnek tűnik...
nem marketing ügyekben kellene összefogni, hanem a termelési és szabályozási kérdésekben lenne jó együtt, erélyesen fellépni. addig légvárakat építünk.

@BZoltan: hát, a saját önző szempontjaim szerint is érdekes hely Somló. Ha jól emlékszem, ott fordult elő kizárólag, hogy egy boros rendezvényre "rátelepülve" megjelentem egy valahol, és a megjelent kb. 100 embernek egyetlen metszőollót se tudtam eladni. Csak néztek rám, mint valami űrlényre, hogy egy jó olló legalább 5000 Ft, Jézusom, hát mit gondolok én...

@shiraz: teljes mértékben igazad van, de sok helyen úgy néz ki, semmilyen szinten nincs összefogás. Amíg a termelési, szabályozási kérdésekben nem csap valaki az asztalra (amíg nem érdeke mindenkinek a minőség, ld. sokszor emlegetett bikavér-kérdés), addig valóban csak légvár az egész. Régi vesszőparipám, hogy az egyes borvidékek legnagyobbja, akár kombinátja kell, hogy az élre álljon és megalkuvás nélküli minőséget alkotni (BB, Varga, Egervin (mi lett vele?), Kerház).

Sokszor mondják azt ezek a "nagyok", hogy erre ezekre az édes-pancsolt lőrékre van igény. Nem. Azért veszik ezt az emberek, mert ezeken nem kell gondolkodni. A ma embere sokszor keresi az egyszerű dolgokat, ami közérthető, ami rágógumi, ami hollywoodi. Szóval valahol itt kezdődne az egész, hogy a tömegeket gondolkodásra szoktatjuk. Amíg viszont az a bizonyos nagyon népszerű pincészet 15-ös cukorral veszi át a szőlőket, nem várható el a minőségi termelés sem, mert a gazdának nem érdeke, hogy az amúgy is veszteségesen megtermelt szőlőnél még a minőségre is adjon. És a sor innentől kezdve tiszta és világos.

@shiraz: @lackó: @Hepci:

amíg olyan a hegyközségi törvény, amilyen, addig nem lesz ebben előrelépés. úgyhogy vissza is jutottunk a politikához, mgéiscsak muszáj vele szóba állni.

@AG 2.0: van legalább 2 borász a "Nagy Házban", egyikőjüket a 12 pont aláírója közt is megtaláltam. Nem kérdés, muszáj szóba állni, de kinek van lehetősége ezt felvállalni? Kellene egy kidolgozott alternatíva -na és persze összefogás. Aztán lehet továbblépni. Nélküle nem.

@lackó:
a nagyoktól szart se várhatsz már bocsánat. ők még forgalombahozatali járulékot sem voltak hajlandó fizetni az exportra eladott borok után, vicc.
egyik részük nem magyar tulajdonú, ott csak az 1+1=3 elv érvényesül, a magyar tulajdonúak nagy része pedig a bortörvény kiskapuit kihasználva próbál életben maradni. sokszor még nem is tudom őket hibáztatni, tudom h nehéz a gazdasági helyzet, túl kell álni valahogy. néha ki kellene szállni azért a méregdrága autóikból és előre is gondolkodni.

a tömegekről nem tudok okosat mondani. szerintem nem olcsó, így-úgy készült borral kellene a idegsejtjeik végleges legyilkolását segíteni.
ipari alkohol + ízanyagok, kész az esti ital. még olcsóbb is lenne, ha alkoholfokra vetítjük. akkor nem lenne igény 30 Ft-os szőlőre.

@AG 2.0:
nem tudok Veled ebben egyeérteni. Franciaországban pl nem a parlament dönt a borvidékek törvényi szabályozásáról, hanem a borvidékek maguk. szerintem jobban tudják mi a jó nekik, mint a T.Ház fizetett politikusai.
sokszor felülről várjuk a megoldást de onnan nem fog soha megérkezni.
belülről kell először megváltozni.

@beragadt: hát ez nagyon így van. ha egyszer diktátor leszek :D, két szóra fogom felfűzni az egész országimázst: termálfürdő és bor. mindkettő köré olyan turizmust lehet építeni, ami "az egész országot eltartja". és unikum. stb.

@lackó:
btw, beszélgettem az egyik borász képviselővel néhány napja. mér rádöbbent arra, hogy nem olyan könnyű az értelmes dolgokat hipp-hopp keresztülvinni a parlamenten...

@Parci: meg az örömtelen lányok... borozás után/közben, a termálfürdőben...

@shiraz:
Szerinetm sem szabad várni arra, hogy majd a helyi sejtek maguktól összeállnak és kialakul valami életképes szerv, mert külső katalizátor nélkül nem fog.

Somló példájára visszatérve, akkor lehetne beindítani valamit, ha a központ kitalál egy életképes üzleti modellt, ahhoz elvégzi a szükséges beruházásokat + megszervezi az öszes érdekelt együttműködését (Pl, hogy a MÁV indítson péntek du. és vasárnap este kifejezetten bortura vagonokat, olyanokat amelyiken adott esetben biciklit is lehet tárolni), majd egy megfelelő gazdasági ösztönző rendszeren keresztül bevonja a helyi szereplőket.

Szerintme ez nem olyan nagyon nehéz.

Ha megvan a helyi infrstruktúra (egy okosan összállított gyalogos és bicikli útvonal megfelelő tematikájú megállókkal pl helytörténeti muzeum, interaktiv látvány borászat, ahol a gyerekek húzhatják a prést meg mittudom én), akkor ki lehet rá taláni egy terméket (ld. tölts el egy hétvégét Somlón gyalog vagy biciklivel) amit csomagban lehet megvenni pl a MÁV-nál.

Egyébként nyugat europában valami ilyen logika mentén akarják megmenteni a közösségi közlekedést is és MÁV meg Volán társaságokat ilyen kvázi utazásszervező funkcióval töltenek fel és tematikus akciókat nyomnak (pl a nyugdijasoknak)

Sok EU támogatást lehet hozzá nyerni, mert egy abszolút környezetbarát, fenntartható fejlődési modell, csak kéne valaki, aki a vízfejben ezt összerakja.

@beragadt: Nagyon jó az amit írsz, de ez a második lépcső.

Először az alapvető infrastruktúrát kell kialakítani. Szálláslehetőségek, termelői borkimérések, vezetékes víz, csatorna vagy más szennyvízelvezetés, járható utak.

Vonatok, buszok vannak. A hegy lábáig el lehet jutni, nem ez a gond. A gond az az, hogy a Somlón a borturizmus szempontjából pre-historikus viszonyok uralkodnak.

@beragadt:
én nem marketing és turizmus ügyben írtam amit írtam, hanem a szőlő és bortermelés szabályozásáról.

@Hepci: az már fakultatív :)

@BZoltan:

Ez tény.

A második lépcsőnek csak annyiban van szerepe az első lépcsőnél, hogy az infrastruktúra megtervezésekor figyelemmel kell lenni a végső termékre (merre megy az út, hol van benne megálló, ott milyen egyéb funkció van, stb).

Úgy kell az infrastrukturát odatervezni, hogy az megfeleljen a megcélzott turisztikai modellnek, ez praktikusan azt jelenti, hogy végig kell gondolni a képzeletbeli vendég programját a megérkezéstől a távozásig és a főbb csomopontok mentén szépen lerakni az ehhez szükséges infrastruktúrát, mindezt nyilván úgy, hogy támaszkodik a meglévő helyi értékekre, meg a részt venni hajlandó szereplőkre.

Sajnos sok helyen ez elmulasztják ezért van sok jó elem, de összességében mégsem élet képes vagy legalábbis nem csúcsrajáratható a célpont.

Ilyen például a Dunakanyar, amit nem igazán lehet jól használni családi hétvégére, mert bár van bicikli út meg Duna, ahol lehet kenuzni, de nincsenek erre ráépült szállások, plusz nincs megoldva a visszaút. Mert például visegrádnál nem tudom feltenni a buszra a biciklit, hogy hazajöjjek illetve nincs hol leadni a kenut, hogy visszabuszozzak. És mivel a visszaút is bele kell, hogy férjen a hétvégébe igencsak leszűkülnek a programlehetőségek.

Na valami ilyesmi jellegű rendszerszemlélet mellett lehetne a főbb borvidékek turisztikai alapú "felvirágoztatását" megkezdeni.

A vicc, hogy nem is kéne ehhez olyan borzasztó sok pénz. Mondjuk ahhoz képest, amit egyéb infrastruktúrára elköltöttünk (ld autópálya meg egyebek).

@shiraz: az a hely nem is feltétlen az értelmes és ésszerű törvénykezésről szól...viszont nem maradhatunk abban az állapotban sem, hogy ettől szart sem lehet várni, normális bortörvény kell, meg hegyközségi szabályozás, ahogy már szóba került. Ha pedig nem tudja ezt teljesíteni, akkor bocs, amit árulsz, azt nem tudjuk bornak nevezni. Mekkora vicc már az is, hogy: készült az Európai Unió tagországaiban készült borokból. Röhej.

Nem is ilyen-olyan borokat kell adni, hanem újra meg kellene teremteni pl. a folyóbor presztízsét, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a minőségi bor. És itt nem a 300 Ft-os koccintósról beszélek, hanem egy 4-500 Ft-os hajósi kékfrankosról mondjuk. Nem hiszem, hogy ne lenne rá igény.

Erős szabályozás és törvénykezés, átgondoltan, kiskapuk nélkül és nagyon erős érdekképviselet. Ebben látom én a megoldást, persze nyilván, hogy ez érdekeket sért. És? Ahogy Zoli és Te is mondtad, ha van reggeli ital, lehet borszerű ital is. Akinek ez megfelel, azzal úgysem lehet mit kezdeni.

@lackó:
Persze, a magyar borok úgy világszínvonalúak, ahogy a magyar zenekarok világsztárok.
Határainkon belül.
De ha átléped a határt nyugat felé, akkor sehol sincsenek.

Nézd meg, nyugati szakírók hol mennyire pontozzák őket.

@BZoltan:
A téliszalámi lehet, hogy a kutyát sem érdekli, de elég exportképes cikk. Biztos sok arrafelé a nemkutya. A szerinted 30 éve lecsengett bűvös kockából meg a mai napig milliószámra adnak el évente, sajnos, már nem a magyarok gyártják, de szerintem a BK által hozott bevétellel nagyon-nagyon elégedett lenne a magyar borágazat.

A borászat meg miért is kellene, hogy kiemelt legyen?
Azért, mert te szereted a bort?
Te láthatóan nem értesz a mezőgazdasághoz azon kívül, hogy szereted a bort. A szőlő mennyi munkát is ad és hány embernek?
Milyen hozzáadott értéket tud teremteni?
Ja, hogy semmilyet, csak jól hangzik?

Ha már kiemelt ágazatnak kellene lennie valaminek a mezőgazdaságon belül, az a gabonaágazat, mert ha az nincs, nem eszel.
Ha bor nincs, attól az élet még remekül megy tovább.
Munkát meg ugyanannyit ad bármilyen gyümkölcs termesztése, mint a szőlőé (illetve általában többet, mert körülményesebb a növények gondozása, mint a szőlőé).

A bortermelés hektáronként 20-30 millió forintot? Muahaha... Ember, akkor a borászok azért ásnak pincét, hogy oda lapátolják a pénzt.
Te nagyon el vagy tévedve.
(Druva számítással egy hektáron kb. 700 tőke fér el, mondjuk legyen a termés tőkénként 1 kg-ra korlátozva, az 700 kg szőlő, ami mondjuk 500 liter bort ad. Ez még az általad célnak tartott 15 eurós áron is 7500 euró, ami mai áron 2,1 millió forint, és akkor még egy fillér ráfordítást sem számoltunk, meg a bornak a kisker árát vettük, aminek jó része a kereskedő zsebében landol.)

A pálinkáról és a sörről legalább ekkora hülyeségeket állítasz.

A 10-15 eurós borok meg a termelők nyakán rohadnának, mert itthon csak pár borsznob venné meg őket (nyugaton meg kb. senki), a magyar bérekhez az 5-6 euró fölötti borok már túl drágák, annyi borsznob meg nincs, hogy mindet megvegye. A 0,2-0,4 eurót meg nem tudom honnan vetted, gondolom, leginkább sehonnan, ahogy a többi adatodat is.

@lackó:
"Nem is ilyen-olyan borokat kell adni, hanem újra meg kellene teremteni pl. a folyóbor presztízsét, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a minőségi bor. És itt nem a 300 Ft-os koccintósról beszélek, hanem egy 4-500 Ft-os hajósi kékfrankosról mondjuk. Nem hiszem, hogy ne lenne rá igény."

Nagy igazság van ebben, akár még literenként 700 Ft körül is, csak elfogadható minőségben.

De mit lehet várni, amikor már egy Frittmann alföldi kékfrankos vagy cserszegi is 1300 Ft körül van / 7deci? És oké, hogy ő lett az év borásza pár véve, de aki azt gondolja, hogy a borai azonos értéket képviselnek egy (természetesen sokkal jobb adottságokkal rendelkező területen termesztett) szekszárdi kékfrankossal, az nézesse meg magát orvossal.
Frittmannék az adottságok miatt olyanok, mint aki fél lábbal indul a 400 m-es futóversenyben a kétlábúak közt. Jók a boraik, egészen jók, de...

@beragadt: erre (dunakanyar-probléma) én az egyetlen ésszerű választ tudtam csak adni: szentendrére költöztem. :D

@Quentin vagyok, Montargis-ból: hú, te, azért ezek elég erős (és fals) állítások, nem is egy...

@lackó:
"viszont nem maradhatunk abban az állapotban sem, hogy ettől szart sem lehet várni, normális bortörvény kell, meg hegyközségi szabályozás, ahogy már szóba került."
egyetértünk, az a kérdés hogy a lobbiérdekek által vezérelt magyar parlamenten át tud-e menni egy ilyen törvény?
a törvény szakmai előkészítését ellátó minisztériumi aktatologatókkal és a HNT-vel nem is kezdenék foglalkozni. ezért mondom én hogy adjuk a borvidékek, borrégiók kezébe az ügyet.

ha szart csinálnak legalább nem lesz kire mutogatni, amit nagyon szeretnek sokan (mármint mutogatni) :))

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Egy hektáron 700 tőke? Meg hogy 700kg szőlő 500 liter bort ad?

Gondoljuk ezt át szerintem :) aztán fussunk neki még egyszer.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: húha, itt komoly és felületes mellényúlások és komoly felszínes ismeretek vannak, amiket te tényként jelentesz ki. Szegény Zoli, múltkor Vargáék akarták szőlészetre-borászatra tanítani, most meg térállásról, meg tényekről. Ember, tudod mekkora hülyeséget írtál? Csak néhány szám segítségképp, bár nem tudom, ér-e valamit (nézzünk egy egyszerű borra példát): 3x1-es térállással számolva 3000 tőke/hektár, vegyünk 2 kg-os tőketerhelést (ez már magas mondjuk, de nem túlzó, hanem korrektnek mondható), 6000 kg. Nem túl magas, hanem átlagos lékiütéssel 4200 l. Egy palack bor bekerülési költsége (legyen reduktív) mondjuk olyan 350-360 Ft, erre jön rá a borász haszna, de mondjuk azt, hogy nagykerben olyan 600 Ft, így 30%-os kisker árréssel számolva 780 Ft. Ezt megszorzod 5250-es palackszámmal (4200 l borból kb. ennyi lesz, tudod, 0,75-ös a palack). Mennyi jön ki?

Így már érted?

@shiraz: egyetértünk. Megteszik?

@Quentin vagyok, Montargis-ból: mellesleg tessék megkóstolni az említett Frittmannék 2006-os Cabernet franc szelekcióját és utána el lehet gondolkodni arról, hogy mit is tud egy porvidék. Arról meg nem Frittmannék tehetnek, hogy a kereskedők milyen árréssel dolgoznak.

@Parci:
Lehet cáfolni tételesen. Kezdd!

@BZoltan:
Nyugodtan gondold át.
1 hektár az 100 m x 100 m. 1 kg szőlőből pedig kb. 7 deci bor lesz, mire kiforr.

@lackó:
Te, a szőlő nem kukorica, hogy 30 centire ültessük egymástól a tőkéket. Meg a sorok közt is kell némi távolság a műveléshez.
Minőségi borokről beszéltünk, ott a 2 kg/tőke nagyon sok, sőt, egyes borászok szerint már az 1 kg is, 70-80 dkg-kat emlegettek a borfesztiválon is, akikkel beszéltem (persze biztos nem értenek hozzá).

Szóval kicsit számolj ennek utána.

Gondolom, szegény Zolit Vargáék is tudnák mire tanítani, mert szegény Zoli hülyeségeket ír. Vargáék meg lehet, hogy szar bort csinálnak, de a szőlőtermesztéshez biztos értenek. Legalábbis nála biztos jobban.

Az ajánlott bort (bár lehet, hogy nem azt az évjáratot) kóstoltam. A homoki bor homoki bor marad.

(Bár szerintem a kukoricát is nagyobb tő- és sortávval ültetik.)

(hihi)

@Quentin vagyok, Montargis-ból: nem, ebből a netkaratéból most inkább kimaradnék. úgy is eldöntöttél már mindent, azt is, hogy Zoli hány tőkét ültetett egy hektárra.

te iszod a francia borokat, a francia barátaim évente jönnek inni a magyarokat, mindenki örül.

@Quentin vagyok, Montargis-ból:

szeretnélek némi önmérsékletre kérni. köszönöm.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: ok, értem. (x=tőkeszám/ha: 100 m hossz=100 tőke szőlő, 1 m-es tőketávval, 3 m-es sorközzel számolva=33 sor, tehát 100x33=x).

(hihi)

@AG 2.0: hajjaj.

@lackó: Ne számolgassatok, itt egy tény: az én birtokomon 3,5*0,6 méteres térállásnál 4640 tőkét lehet összeszámolni egy hektáron

.

Basszus, nem tudom megállni, hátha a tényeknek hisz a jóember:

Balla Géza, Kadarka ültetvény: "Nálunk 3,5-4 t szüretelünk hektáronként, ennek megfelelően egy igen magas minőségű, úgynevezett „zászlósbort” eredményez."

Vincze Béla, Kékfrankos ültetvény: "sor és tőtávolság: 300 x 100 cm, törzsmagasság: 80 cm, művelési mód: Guyot, tőkeszám: 3333 tőke/ha.

Gál Lajos Tóbérc (Olaszrizling): "Sortávolság:2,8 m, tőtávolság:0,8 m, 4500 tőke/ha.

Ez nem a netkaratés, szájkaratés rész.

@Tóth Ferenc: egyértelmű.

.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Nálunk 1.8m sortávolsággal, 1m tőketávolsággal van a kordonos ültetvény telepítve. A sorvégi fordulónak hagyott hely miatt így 5000 tőke van egy hektáron. A bakművelésű furmintosunkban ennél lényegesen több tőke van. A te 700 tőkés hektáronkénti számod úgy 4mx4m-es tőketávolságot jelentene. Nem tudok olyan borvidékről sehol a világon ahol ilyen rendszerben dolgoznának.

1kg szőlőből nálunk 50-60%-os lékinyeréssel lesz must, függően attól, hogy mennyire lédús avagy töppedt a szőlő. A fejtések és a bor kezelése során még van veszteség. 100 liter kész borból pedig 133 palack kerül letöltésre.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: figyelj, Quentin, inkább BZoltan ellen szoktam lándzsát törni, mint mellette, de egyszer próbáld megszámolni a szőlőtőkéket egy ültetvényben. Nem egy hektáron, hanem 20 négyzetméteren. Segítek: az egy 5x2 méteres téglalap. Utána az eredményt extrapoláld 1 hektárra. Segítek: meg kell szoroznod ezerrel.
Ha még vannak kételyeid: kajsziból szoktak 700 darabot ültetni egy hektárra, uszkve. Kicsit nagyobb növény, mint a szőlő.
Tüsszentettem. :)

@Hepci: ... 10 négyzetméteren ...
(khmmm)

Nagy a csend, nagy a csend :).

@lackó: :)

@BZoltan:
Én 3 m sor- és 2 m tőtávolsággal számoltam, de tényleg elba... izé, rontottam így is, kicsit fáradt voltam már, de ez más téma - szóval mindenkitől elnézést -, kerekítve 1700 körüli (34 sor * 51 tőke, feltéve, hogy a terület széleire is ültetve van) lett volna így a helyes szám, de ez még mindig nagyon messze van a 20-30 milliótól (5 alatt, ha jól saccolok), a tiédnél jóval nagyobb lékinyeréssel is, és tényleg a kiadásokat nem számolva.

Ne de ha ekkora pénzeket hoz a szőlő (az általam (félre)számolt érték 8-10-szeresét), akkor pláne nem is értem, mit panaszkodnak mindig a gazdák, szerintem jóval magasabb adókat kéne kivetni rájuk, mert akkor bőven van miből adózni.

@AG 2.0:
Elnézést. Majd megpróbálom.

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Látod, jobban tetted volna, ha először számolsz, gondolkozol és utána hülyézel le bárkit. De nincs harag :) azért vagyunk itt, hogy információval lássunk el mindenkit aki a boron kívül arra is szomjazik :)

A 3mx2m-es tőketávolság bizony erősen nagyipari rendszer. Az egykori állami gazdaságoktól megörökölt ültetvényekre jellemző ez és értelemszerűen nem a minőségi szőlőtermelés titka az ilyen.

Amint több konkrét példából is látod egy hektáron úgy 4-5 ezer tőke szokott lakni, ha pedig bakművelésben van gondozva a szőlő akkor akár 10 ezer is lehet.

Én nem azt írtam, hogy most 20-25 milliót keresnek a magyar gazdák. Ha ez így lenne akkor okafogyott lenne az egész téma és Szepsy mester meg Heimann mester nem panaszkodna ha derült arccal dicsérné a rendszert. Ilyen hülyeséget mint bortermelő tehát nem írok le.

Én azt írtam, hogy a magyar borvidékek adottságai alapján ilyen gazdasági potenciállal rendelkezünk.

Mondjad te vagy bárki, hogy túlzó a becslésem, de én tényleg hiszek abban, hogy a magyar borvidékek kivétel nélkül mind csodásak a maguk módján és szerint tényleg egyedülállóan hatalmas kiaknázatlan lehetőség a magyar borgazdaság.

Olyan lehetőség amely semelyik másik agrárszektorhoz nem hasonlítható. Elsősorban a potenciális profitabilitás és a nagy foglalkoztatási igény miatt.

Quentin,

Nézzük csak Ausztriával összevetve a helyzetet. A 2.vh előtt nekünk fejlettebb volot a mezőgazdaságunk, a borágazatunk is. Abszurd módon igazán az utóbbi 20 évben húztak el mellettünk, de nagyon. Ma a világ egyik legsikeresebb boros országa. 25 éve kevés kivétellel gagyi olcsó tömegborokat gyártottak, ma meg renngeteg a sikeres termelő, aki a közepes kategóriájú borait 15-20 euróért, a csúcsokat meg 40-50-ért adja el (polci végár), amerikában is kultikusak lettek a legjobb osztrák borok. Ehhez jön az extra turizmus, éttermek stb. Nem kétlem, hogy az egész siker alapja egy alapvetően vonzó, rendezett, szép környezeteű ország, de a borászat megújulása sok helyen katalizátora lett egy-egy falu, vidék fejlődésének.
Namost szerintem sok vidékünknek jobbak az adottságai, csak nálunk nincs tömegesen csúcsminőség még, meg a politikai-társadalmi-gazdasági környezet egy napon sem említhető a határ túloldalán lévő viszonyokkal. De a lehetőség ott lenne.

Búzában meg energiafűben meg egyebekben úgyis lenyomnak a kínaiak, brazilok, stb. ami sok profitit tud termelni, és sok embert eltartani, azok azok az ágazatok, amikben nagyok a minőségi szintek, (ergó luxuscikk), és sok élőmunka a minőség egyik záloga. Ráadásul nem is felcserélhető, kiváltható máshonnan jövő termékekkel. Ilyen lenne az érlelt mangalicasonka, a bor, a kézműves sajtok, stb...

Champagne-ban, ahol az átlag szőlőfelvásárlási ár, nem véletlenül tud megélni egy család akár egy hektárnyi SZŐLŐBŐL is. Nálunk úgy hallom a szántóföldi gazdáktól, hogy 50-300 hektár tud eltartani EGY családot. Szerintem aki ügyesen csinálja, borászatból (különleges minőségű borok), az itt borból kb 3-5 hektáron már meg tud élni. Nyilván a piacnak együtt kell fejlődnie ezzel a minőségi szegmenssel, de eddig növekedett is szépen.

bocs lemearadt: Champagne-ban 1000 forint a szőlő átlagos felvásárlási ára. (nálunk a borvidéken átlag 50 Ft, nyilván a minőség is más)

@BZoltan: szerintem az információcsere mellett - a változatosság kedvéért és néha - egy kis lehülyézés is belefér az itteni verbális tevékenységbe... :)

@Hepci: akkor, csak hogy tartsuk a szokást: hülye ollós! :D

@Quentin vagyok, Montargis-ból: az a 3x2 valóban sok, ha megduplázod, kb. reális képet kapsz, de látom, erre rájöttél. Nem olyan hülye itt mindenki, sőt, sosem tudhatod, mikor botlasz bele épp egy borászba. :)

4-5 ha szőlő manapság kb. éves szinten 7-8 millás hasznot jelent, ha jól számolom (mondjuk középkategóriás borok esetén).

@Hepci: Nem, nem fér bele. Komoly dologról van ám itt szó és bár tudom, hogy a kibicnek semmi nem drága, nekem azért nem sok humorom van levinni a stílust a sulinetes fórumok szintjére ahol lédigaga új videójárol folyik az agóra.

@lackó: Hangsúlyoznám, hogy nemzetgazdasági és össztársadalmi szinten nézve egy palack bor által képviselt érték az nem amennyit a termelő nyereségként elkönyvel.

Ha egy kereskedő elad 4000 forintért egy bort akkor abból sok család asztalára jut kenyér. A borgazdaság volumene és jelentősége ott van, hogy a rendelkezésünkre álló 70ezer hektáron átlagban 400 forintos avagy átlagban 4000 forintos borokat termelünk.

Én elsősorban arról beszélek, hogy az a 70ezer hektár milyen óriási nemzetgazdasági potenciállal rendelkezik. Ez a potenciál lényegesen nagyobb mint bármely más mezőgazdasági szektor.

A társadalmi hatásokat tekintve a borgazdaság potenciális jelentősége ugyanúgy óriási.

@pinotnoir_777:

Na ezt kéne el küldeni valami nagy okosnak a minisztériumba. Hátha megértenék végre, hogy a területfejlesztés nem egyenlő autópálya építéssel.

Itt a városban azt hisszük itt van az élet,de el kell ismerni, hogy az még mindig a falun kezdődik.

Persze néha lehet OTP részvényekkel nagyot kaszálni, csak az a baj, hogy nem fenntartható.

Ami fenntartható (mind környezeti, mind gazdasági szempontból) az az amit leírtál.

Kapát a gyerek kezébe ne nintendo-t

Ámen.

@BZoltan: persze, ez egyértelmű, csak ki és mikor ismeri ezt fel? Amíg valaki a borra, mint kábítószerre tekint és folyamatos lobbi folyik valami, számomra ismeretlen ok miatt az ágazat ellen, addig előrelépés sem lesz. Igazából kicsit azt látom, hogy iszonyat fontos lenne a hegyközségi szabályozás és annak betartatása, csak nem tudom, nemzetgazdasági szinten lenne-e előrelépés? Azt nem értem, amikor adott egy rohadt jó példa a szomszédban (igen, a sokat emlegetett Ausztria), gyengébb adottságokkal, akkor miért nem lehet azt az átkozott példát lemásolni? Olyan rohadt nehéz ezt felfogni a vízfejűeknek?

@beragadt: és ugye akkor beszélhetünk akár arról is, hogy mi az a széles, biztos alap, amire lehet építkezni? Abban szerintem már konszenzus van szakmai körökben, hogy először a belföldi, minőségi borfogyasztást kell segíteni, csak utána érdemes külföldre szaladgálni (hátha az okos bormarketingesek is meghallják végre).

Valaki mondja már meg nekem, hogy ma Magyarországon melyik a húzóágazat, ami a legnagyobb hasznot hozza az országnak és melyik lehetne az? Csak a számokat nézve, ugyan számolja már ki valaki ügyes ember, hogy 3.000.000 hl minőségi(!!!) bornak mennyi lenne forintálisan a haszna.

@lackó: A megoldás első lépése, hogy mindenhol, mindenkinek, minden téma kapcsán beszélünk erről.
Először a boros blogokban, kóstolókon, fesztiválokon, aztán szépen lassan csak elkezd ez a téma átszivárogni a főcsapásban levő sajtóba és a közbeszédbe.

Egyébként ebben érzem a borissza írástudók legnagyobb felelősségét. Amikor valaki csak a bor ízéről és illatáról ír és beszél olyankor kihagy egy lehetőséget, hogy beszéljen, írjon arról, hogy honnan is jön a bor és hogyan is készül.

Hogy kinek mit kellene tennie, hogy változzon a helyzet? Mindenkinek azt amit megtehet.

A fogyasztó fogyasszon tudatosan és legyen aktív. Kérdezzen rá a fontos témákra a kedvenc termelőjénél. Merjen provokatív és nehéz kérdéseket feltenni. Érezze a termelő a nyomást, hogy nem csak egy hülye ügyfél van a pult másik oldalán.

A termelők pedig keressék az együttműködés módját és próbálják a borvidék érdekét és jövőjét a saját rövidtávú érdekei elé helyezni.

@BZoltan: Átfolyik? Beszélni beszélünk sokat, részemről legalábbis tuti, a pult innenső, vagy túlsó oldalán is, sok mindenkivel, sokszor, ezt sokan látják és tudják is, mégsem történik semmi, a szép, cikornyás nyilatkozat pedig nem elég...

Egyébként akkor jöttem rá erre a felelősségre, amikor pár hónapja átléptem a túloldalra...na akkor hagytam abba az írást. Ajánlanám egyébként minden borbloggernek, hogy kóstoljon bele az értékelt dolgába is, de akkor szerintem vége lenne a borissza írástudók hadának :).

A fogyasztó pedig addig nem lesz aktív, amíg gondolkodásra nem neveljük, hanem kiszolgáljuk és rászoktatjuk az egyszerűen érthető dolgokra.

@BZoltan: mondtam neked korábban, ne vedd olyan komolyan a dolgokat. Bár attól meg berágtál és csak mostanra sikerült kikeveredned az "ignore on" korszakodból. :)
Én megteszem a tőlem telhetőket értetek, borászokért: iszom eleget. Cserébe pici savazást el kell viselni néha...

@BZoltan:

Egyrészt egyetértve az elmondottakkal. Másrészt csak kiegészítve annyival, hogy amiről itt sokan sok féle módon és megközelítésben beszélnek a mögött számomra, igazából egy fontos dolog van.

A fogyasztás alapú és növekedés determinált gazdaságú társadalmi modellről úgy tűnik nem nagyon lehet leállni.

A kérdés már csak az, hogy mit fogyasztunk.

Sajnos a mai magyar valóság az, hogy tárgyakat, ipari termékeket gyűjtögetünk, automatice importot és környezet szennyezést generálva.

Minden szempontból sokkal egészségesebb lenne, ha belföldi turizmust fogyasztanánk. Ha annak lenne értéke, hogy eltöltöttem egy tartalmas hétvégét pl Somlón és nem érdekel, hogy a mobilom a legujabb modell legyen.

A franciák és az olaszok is ebben nagyon jók például és ez tartja még mindig fenn őket a mindenfajta válságok meg angloszász dominancia ellenére.

Mert egy átlagos franciának arra van igénye, hogy hétvégén lemenjen a tengerpartra (TGV-vel négy óra alatt Párizsból Marseille-be)és ott a barátaival jót egyen igyon és megnézzen egy időszaki Miro kiálítást.

Ős is elköltött 400 eurot meg az is aki i-phone-t vett és mekkora különbség van a fenntartható fejlődés szempontjából a kettő közt.

@BZoltan: sajna már messze nincs 70e ha szőlő...
talán 55-60 ezer. annak majdnem a fele az Alföldön (nem kell megsértődni nem pejoratív értelemben mondtam, csak az arányok érzékeltetése végett).

@Hepci: Nem rágtam be, sosem rágok be ismeretlen emberek által a neten írogatott dolgokra. A téma pedig méltó arra, hogy ne komolytalankodjuk el.

@shiraz: Sajnos igazad van :(

@Quentin vagyok, Montargis-ból: Egy kicsit megkésve reakció a Frittmann borokra. A Sparban és a hiperekben annyi, de a többi bor is annyival drágább. A termelőnél és borboltokban olcsóbb, akár 780 Ft/palack /cserszegi/. Szerintem ár/érték arányban is elég jók a borai.
Hogy a gabonatermelés lenne a húzóágazat?! Nem feltétlen. Ahogy a borágazatot sem hiszem, hogy annyira az lehetne, mint Zoli gondolja. Szóval még gondolkodnunk kell ezen.

@loading: Mondj még egy olyan ágazatot aminek a terméke olyan mértékben és látványosan függ a termőhelytől mint a boré, ágazatot ami olyan mértékben ad szak- és nem segédmunkát mint a borágazat.

De ez az ágazat olyan legyen aminek Magyarországon hagyományai vannak és amivel van esélyük kiemelkedni.

@BZoltan: Zoli, nagyon sok növény termelése ilyen. Illetve az integrált állattenyésztés (takarmány->húsfeldolgozó).
Nem kekeckedni akarok, csak még nem érzem erősnek érveidet. Bár küzdesz ellene, de egyszer ki kell lépned a döntéshozó közeg felé, elé, közé, stb. ahol ha jól összefoglaltad, sikered lehet az ügyben.

@loading:
Szerintem ez nem egy vagy-vagy kérdés, hanem sokkal inkáb is-is.

@loading:
zoli lesz a vezér :)
de komolyra fordítva szerintem a mezőgazdaság több ágát integráló önellátó farmgazdaságoké lehet a jövő, túl lehetne lépni a mezógazd ágak versenyeztetésén.

www.mr1-kossuth.hu/archivum/cselekvesi-tervet-keszit-a-boraszati-albizottsag.html

Hajrá.

@loading: nekem most nem iagzán jut eszembe olyan növény, ami vállalkozások százai esetében biztosítaná az egyedi termék előállításának gazdaságos lehetőségét, továbbá lehet hozzá olyan "körítést" tenni, mint a bornál (pincelátogatás, borkóstoltatás, vendéglátás). Nem hiszem azt sem, hogy az példaként említett integrált állattenyésztés, vagy a "mezőgazdaság több ágát integráló farmgazdaságok" Magyarországon hasonló számban életképesnek bizonyulhatnának. Erre sem az ország méretei, sem a piaci viszonyai nem teszik alkalmassá. (A gabonatermelés, mint alternatíva pedig végképp nem jön szóba, ott néhány nagygazdaságé a jövő.)

100.

@kifli: de jó, hogy jöttél.

Sokat elárul a viszonyokról ez az esemény: www.borkem.hu/index.php?mod=hir_reszlet&&hir_id=479

Itt tartunk, ezek a viszonyok :(

@kifli: nem szeretek tippeket adni de hogy a gazdát ismerem ez gyorsan ki lesz innen moderálva.

asszem szereti a kiflit, szóval a felhasználó marad, de már forralja a tejet...

@BZoltan: Viták mindenütt vannak, az érdek és személyi konfliktusok nem egyenlőek az asztalra tett minőséggel. Elég már a vita és érdekkonfliktusoktól mentes szeressük egymást utópiából, ahol minden szép és jó és nagy összefogás vagyon, mert csak úgy tudjuk megmutatni a világnak. Úgy kell megmutatni magunkat, hogy egyesek nem állnak egymással szóba, egyes kivonulnak le és felmondanak. Ez az élet velejárója.

Szepsynek igaza lehet. De ő sem próféta, hiába tartják sokan annak. A politika egyetlen, mégoly tiszteletreméltó borász kedvéért sem változik meg. Amíg tiszteletreméltó borászok meg nem mutatják a jelen politikusainak, hogyan lehet a politikát, akár a helyi politikát tisztességesen csinálni.

Addig meg marad a felállás, hogy mi, őket székbe szavazók mindig jobban tudjuk mit kéne nekik csinálniuk és a saját házunk táján való rendrakás helyett vizslatjuk a szomszéd kertjét.

@sajto@ - sajtokukac.blog.hu: Ez nem vita és nem érdekkonfliktus, hanem ocsmány és gyomorforgató maffiázás. Ettől és az ilyenektől Ungarisztánia kis hazánk, ettől furcsa, hogy egyáltralán az Urálon innen vagyunk és nem onnan. Az ilyenek miatt vagyunk Kelet-Európa a legtöbb térképen és nem az annyira óhajtott Közép-Európa.

Vannak emberek a magyar borvilágban akikkel nem szabad szóba állni, akiket ki kellene közösíteni és akinek még a tekintetét is kerülni kellene.

Ezek azok az emberek akik anyagi hasznot húznak a magyar bor és a magyar borkultúra mocsárba rántásából és annak ott tartásából.

Ezek azok az emberek akiknek pénzük és befolyásuk van ahhoz, hogy a jelenlegi szabályozást egy viccgyűjtemény komolyságán tartják a törvényhozók.

Ezek azok az emberek akik képesek az emberi hiszékenységet, kiszolgáltatottságot kihasználva a hegyközségeket a markukban tartják.

Hogy mit lehet tenni? Én nem tudom... én mérhetetlenül szomorú vagyok. Ez az eset Mádon történt meg, Mádon ami Tokaj a magyar borvidékek koronájának egyik ékköve. Ott, ilyen ember, ilyen módszerrel el tudja érni azt amit akar.

Ami meg végképp szomorú, hogy ez még el sem éri az országos média és a közfigyelem ingerküszöbét.

@BZoltan: sajnos egyetértek, mindenben. :-((

@BZoltan: mi történt mádon?

@AG 2.0: hát, kattints a linkre fentebb?
Mondjuk nekem nem egészen tiszta, hogy ki szavazhat meg ki kit hatalmazhat meg egy ilyen rendezvényen, de egyszer majd utánanézek, hogy egészen pontosan mi is történt.

www.borkem.hu/index.php?mod=hir_reszlet&&hir_id=479

@BZoltan: köszönöm!

@AG 2.0: akarom mondani lentebb...