Az elátkozott évjáratban minden műfajra rájárt a rúd, a rozék is savasabbak a kelleténél, búslakodnék, ha nem kóstoltam volna a közelmúltban néhány módfelett kiegyensúlyozott és elegáns tételt 2010-ből. Most mindenesetre két rozét bontottam, hadd lássam, mire képesek azok, akik egyébként értenek a témához. A György Villa pázmándija éppúgy biztos választás jellemzően, mint a dél-balatoni Ikon Borászat terméke – és nem is okoztak csalódást. Akkor sem, ha alkoholjuk szerényebb, ha karcsúbbak, mint máskor, ha a savak alaposan odateszik magukat a végén. A Konyári János-féle Ikon merlot-ból és pinot noirból összerakott bora gyümölcsösebb, teltebb, ízesebb, mint a másik, jobban is csúszik. Sok-sok eper és málna illatban, a korty friss, üde, a vége száraz. Kanyarokat, extra izgalmakat nem várunk, mert minek. De tényleg nem sokkal marad le mögötte a pázmándi, kevésbé színes talán. Ám a 2010-es korlátok ezúttal nem hagyhatók figyelmen kívül: mindkét versenyző 4 pontot kap. Amelyet inkább dicsértem, az erősebbet, amelyet kevésbé, gyengébbet. Az ötöshöz különb esztendő kell. Konyári János munkásságának ugyanakkor feltétlenül jár a kalaplengetés.