A Tokaj Kereskedőházzal nagyjából úgy vagyok, mint a Varga Pincészettel, bár a státusuk teljesen különbözik. Amiben hasonlítanak: mindkét cég rettenetesen sok rossz bort készített az elmúlt egy-két évtizedben, az utóbbi egy-két évben viszont mindkettő próbál csinálni valamit a tényleg minőségi piacon is. Vargáék törekvéseiről már többször is írtam – előbb az Alkeszen, aztán itt is –, a Kerházéiról még nem. Hírlett, ambiciózus, felkészült fiatal borászt vettek fel az elmúlt években, okosat, ügyeset, és hála neki vannak dolgok, amelyeket érdemes megkóstolni. Közben tragikus hirtelenséggel meghalt Kiss László vezérigazgató, a posztot meghirdették, az oldszkúler Kiss István került a székbe, hozta magával főborásznak Puklus Pétert. A borászat nyilván nagy erőkkel keresi az identitását, de nincs könnyű dolga. Van 77 hektár saját területe, integrál 950-et, kétezer termelőtől  vásárol fel szőlőt, több mint 7 millió palack bort értékesít, a szociális feszültségek levezetése is feladata. Emellett kellene mutatnia olyat is, ami tényleg színvonalas. Nem egyszerű, hiszen a borvidék minden baja-nyűge ellenére pincészetek tucatjai rohantak el a Kerház mellett minőségben, presztízsben, mindenben. A Kiss–Puklus duó szerdán sajtótájékoztatót-borbemutatót tartott Budapesten, válogatott tételekkel. Bevezették a Grand Selection márkát, futtatják tovább a Premium válogatást, az e sorozatokba kerülő tételekhez a kiváló adottságú saját dűlőkben – Szarvas, Szentvér stb. – érik a szőlő, hajlik a vessző, hozamkorlátozás van, modern technológia, odafigyelés. A barrique furmint ígéretesnek tűnt, az ugyancsak 2008-as késői szüret finomnak – kár, hogy meleg volt durván –, a 2000-es száraz szamorodni markánsnak, az 1991-es 4 puttonyos élettelinek, a 2006-os 6 puttonyos muskotály aszú édesnek, sűrűnek. Este kibontottam egy palack Tokaj Kereskedőház Grand Selection Barrique Furmint 2008-at. Aranyszíne fiatal korához képest árnyalattal mélyebb a vártnál, illata tiszta és friss. A hordó nem dominál, nyári almásan furmintos, egyenes a bor. Közepes test, sima felszín, almás-növényes-teás, visszafogottan minerális ízvilág. Savaknak nincs híján, de lehetnének kidolgozottabbak, vibrálóbbak. Lecsengése száraz, egészséges. Nem túl bonyolult, korszerű, jó ízű bor. Az 5 pont megvan, talán 6 is lehetne, de inkább majd akkor, ha marad a jó irány.