Albert gazda

Roberto Voerzio a legizgalmasabb olasz borvidék – mármint Piemont – legnagyobb alakjainak egyike. A hírnév és a presztízs okán nála drágábban talán Angelo Gaja sem adja a borait, ám ez csak a csúcstermékekre vonatkozik. Pl. arra a Barolo Rocche dell' Annunziata Torriglionéra – a wine-searcher.com most 114 euróért találta meg, nem a közelben –, amelynek 2001-es évjárata az Alkesz első tízpontos vörösbora lett. Ha jól emlékszem, azóta sem bátorkodott senki mást a műfajból ilyen magas polcra tenni. Hiába, én szívesen hagyom, hogy elvigyen a lelkesedés. Voerzio árképzéséhez visszatérve: az alsóbb kategóriákban nem ilyen vészes a helyzet, a 2005-ös Langhe Nebbiolót pl. 30 euró alatt is meg lehet szerezni. Piemont vezető szőlőfajtája a nebbiolo, amelyből Barolo és Barbaresco környékén készítik a legszuperebb borokat. A két település a Langhe-dombság vonulatai mentén fekszik, amelyről nemrégiben szintén DOC-t neveztek el. A Langhe Nebbiolóknak sem kellene tehát kevésbé átütőknek lenniük, személyes tapasztalataim azonban vegyesek. Előfodult már a praxisomban 7-8 pontos Nebbiolo d'Alba Sandronétól, sőt klasszis Bruno Rocca Barbera is, a címszereplő Voerzio ellenben csalódást okozott. Mélyvörös szín, animális-gyümölcsös, rendezetlen illatok. Egy négyévestől ennél több összeszedettség kellene. Szájban közepesen nagy, szikár, zárt, zamathiányos, tanninja sok, nem szép. Hosszú, a cserek miatt kesernyés. Menet közben nyílik, nem eleget. A szigorú leírás ellenére a számszerű értékelés mégsem rémes: 5 pont. Magasan volt a léc.