A debrői hárslevelű olyan, mint az egri bikavér, csak kicsiben. A név jól cseng a Kádár-korban szocializálódott fogyasztó fülében, de a bor, amely a piacon van, ritkán jó. Elég fura pl., hogy guglizásnál elsők között jelenik meg egy olyan, 2007-ben kelt találat, amely szerint "a debrői hárslevelű félédes, minőségi fehérbor, az egri borvidék egyik legismertebb fehérbora". A minőség és a presztízs növelésében az eredetvédelmi elképzelések sem sokat segítettek, egyelőre messze vagyunk attól, hogy izgalmas tételek sora árassza el a piacot. Innen nézvést úgy tűnik, az aldebrői székhelyű Tóth és Tóth Borászat az úttörők prominense. Tóthék választékának legszebb darabjait a Wineworld jóvoltából ismerheti a fővárosi borbarát. A pincéről viszonylag sokat megtudhat az érdeklődő az internetes világhálóról, bár az átalakulófélben lévő honlapról nem lehet továbblépni, fagyaszt, de a cache segít. Tóthék kimérve és palackozva is értékesítenek, a hárslevelű meg külön fejezetet érdemel. A 2007-es alapján megérdemli. Ebben az évjáratban a bor száraz lett, 14-es alkoholt erjedt. Színe halványsárga, illata mézes, palacbukés, virágos, megállapodott, elismerésre érdemes. Szájban is zamatos és tartalmas, teste tisztességes, egyben van, karaktere markáns, a gyümölcsös édesérzetet emberes savak ellenpontozzák. Kár, hogy a szellőzés nem színesíti, hanem keményíti. Búcsújában kevésbé szórakoztató a kelleténél. Az 5 pontot eléri, 1400 forintos árához képest ez igazán dicséretes.