Megint volt Pakson sillerfesztivál, mellé nemzetközi borverseny. Kedves kommentezőm, Baranya István utólag hívta fel rá a figyelmemet, így is örültem. Szeretem a műfajt – durván sarkítva: egy siller abban különbözik egy rozétól, hogy sokkal jobb –, úgyhogy mondtam is, szívesen írnék valamit, ha kapnék információt. Nemcsak az eredményeket küldték át, két palackot is hozott az összekötő, a csúcszsűri nehezen bírt dönteni az éllovasok között. Nekem könnyebben ment, de elöljáróban elmondom még, a versenyre rengeteg minta érkezett az ország minden tájáról, a legismertebb termelők is képviseltették magukat, egyikük jobban szerepelt, másikuk kevésbé, így megy ez. Mivel a kiválók közt számtalan országosan nem jegyzett név található, a legalább 18,5 pontos művek alkotóit felsorolom, hadd kapjanak publicitást: Doró Ernő (Akasztó), Koch-Vin (Borota), Tomolik János (Bölcske), Tóth Mihály (Bölcske), Kökény Benő (Cegléd), Léder Zoltán (Csengőd), Moncz Henrik (Dunaszentgyörgy), Dévényi János (Nagydorog), Konnáth Ferenc (Paks), Plézer Zsolt (Paks), Ulcz Gyula (Soponya), Halmai Csaba (Szekszárd), Márkvárt Pince (Szekszárd), Kovács János (Virt, Szlovákia), Horváth László (Temerin, Szerbia). Tomolik János kb. kilenc különféle házasítással nevezett, ezek túlnyomó többségét imádta a zsűri. Ebből is kitűnik, nemcsak készre kezelt termékek kerültek az ítészek poharaiba. Tomolik János cabernetből és kékfrankosból küvésített győztes tételének elfogyasztása után azt kell mondanom: muszáj bizakodni, hogy ezek a borok palackozott állapotukban is megőrzik kvalitásaikat egyfelől, illetve eljutnak a piacra másfelől. Az első három helyezett a csúcszsűrizés után: Tomolik János Cabernet Sauvignon–Kékfrankos 2009, Tóth Mihály Havasi Siller 2009, Réder Zoltán Kékfrankos 2009. Közülük Tomolik és Tóth Mihály sillerét vehettem magamhoz. Baranya István tájékoztatása szerint Tomolik néhány éve kezdett borászkodni a Tolnai borvidéken, a környéken minden versenyt visz, fehéreivel, rozéival, vöröseivel, mindennel, a tavalyi sillerfesztoválon is nyert. Van vagy négy kis pincéje, és övé a Tomolik Trans nevű cég, amely ismerősnek tűnik. A második helyezett Dr. Tóth Mihály hobbiborász, hordós érlelésű sillerét vásárolt szőlőből készítette, az ő borainak is bőven jutnak díjak, úgy tudni, Csopakon olaszrizlingje is van. A hosszúra nyúlt bevezető után a tárgyra térek. Tomolik sillerjénél különbet nem ittam az utóbbi időben. Mélyebb szín, igen intenzív, fenemód gyümölcsös, friss, összetett, kedves illat. Szájban az üde könnyedség gyönyörűen együtt van a figyelemre méltó komplexitással, savai finomak, elegendőek, tanninja nincs, lecsengése tiszta, hosszú. Néhány óra alatt elfogyott. Zamatos, érezni benne némi újboros kölyökséget, de így is megkapja a 6 pontot, lelkes kalaplengetés kíséretében. Tóth Mihály bora más. Színe még mélyebb, pinot noirból, kadarkából többen készítettek már ennél világosabb vörösbort. Illatában ugyanakkor hamisítatlan siller, sok málnával és fűszerességgel. Ízben felbukkannak a cserek, meglennék nélkülük, savai is intenzívebbek. Ezzel együtt harmóniaproblémái nincsenek, csak kevésbé színes és barátságos. Dolgoznia kellett az 5 pontért.