A talán szokatlanul hosszúra nyúlt hallgatásnak oka van. Az történt, hogy már hétfőn felütötte bennem a fejét a Sziget-betegség, ami egészen konkrétan kellemetlen, de jó esetben kordában tartható torokfájást jelent, bizonyára a rengeteg portól van ez. Igyekeztem odafigyelni, mert bár aznap még megittam a Balassa Szent Tamás nagyját, utána hagytam az alkoholt a csudába, inkább vitaminokhoz és más bevált módszerekhez folyamodtam. Csütörtökön aztán azt hittem nagyképűen, hogy minden rendben van, kollégámmal-barátommal előbb a Károlyi kert melletti Csendestársban üldögélve ittam meg egy pohár kissé melegen szervírozott kétezertízes Etyeki Kúria White-ot, majd benéztünk a Pivo sörözőbe – eléggé el nem ítélhető módon most jártam ott először, biztosan megyek máskor is –, ahol nagy élvezkedések közepette csúszott le az igen hideg szűretlen Bernard. Ízlett, vettem belőle otthonra is, elfogyott. Hibát követtem el, pénteken már úgy ébredtem, hogy szakadtam szét a köhögéstől. Ez idő szerint épp jobban vagyok, annyira legalább, hogy a betárazott korábbi élményekből összeüssek egy bejegyzést. A krími Maszandráról többször is írtam már, hol jót, hol nem annyira, ám eddig nem sikerült hozzájutnom Tokaj elnevezésű borukhoz. Néhány hete Lembergben összejött. Arról is tettem említést korábban, hogy a nagyborászat honlapja szerint a XIX. században importált furmint és hárslevelű azon a környéken találta meg igazi önmagát. Még szép, hogy nekünk erről más a véleményünk. A címszereplő után különösen. Igaz, nem ez a bor a Maszandra büszkesége a tárgyalt vonalon, hanem a Juzsnoberezsnij, ami konkrétan csak két híres szőlőfajtánkból készül. A sima Tokajban a furmint és a garsz levelju mellett muskotály és kokur is van, utóbbit egyébként nem ismerem, lehet, hogy hallgat európaibb névre is, nem tudom. Erősített borról beszélünk, 16-os alkohollal és 160 gramm maradékcukorral, ára nem éri el az ezerötszáz forintot. Évjárata nincs, januárban palackozták, minimum kétéves tölgyfa hordós érlelés után. Középmély borostyánszín, érett, kissé szeszes illat, dióval, dohánnyal, kenyérhéjjal, de aszalt gyümölcsökkel is. Ízei is viszonylag tiszták, barátságosak, direkt hibákra nem lettem figyelmes. Savai szerények, a 16 fok sem kevés. Ezzel együtt sok kifogást nem indokolt felhozni vele szemben, alsó kategóriás fortifiednak gond nélkül elmegy. Talán az 5 pontot is megkaphatja. Utóirat: félig betegen soha ne italozzanak, mert megjárják.