Bakonyi Péter a villányi új nemzedék talán legfiatalabb tagja, aki abban különbözik ottani kortársai jó részétől, hogy nem második, hanem első generációs termelő. Tudni kell még róla, hogy nem rokona a Csányi Pincészet alapemberének, Bakonyi Antalnak, akinek a fiát egyébként pontosan ugyanígy hívják. Bakonyi Péterről a Pécsi Borozón olvastam először, nemrég pedig elkeveredett hozzám két palack bora, egy 2009-es hárslevelű, valamint a Csavargó névre hallgató 2010-es házasítás. Előbbi nem nagyon tetszett, zárkózottnak, kicsit unalmasnak is találtam, utóbbit viszont szívesen kortyolgattam. Elöljáróban elmesélem még, hogy a termelő mindösszesen egy hektáron gazdálkodik mostanában, ha nem értettem félre semmit, akkor a Zuhánya és a Makár dűlőkben, telepítget, bővítget, zöldségekkel is foglalkozik, vannak ambíciói. Minderről honlapján is tájékozódhat a kíváncsi olvasó. A csavarzáras Csavargót királyleánykából és zöldvelteliniből szürte alkotója. Halvány színnel és harsogó illatokkal indít, amíg nem tudtam, miből van, próbáltam kitalálni, nem jutottam messzire. Virágok és gyümölcsök játszanak benne karcsún, kívánatosan. A korty ízes-zamatos, nem túl szofisztikált, de kellemes, savai szépen játszadoznak, a 11,5-es alkohol elég, búcsúja tiszta. Technológiailag hibátlanul kivitelezett, üdítő-frissítő bor. 4 pont hétszázötven forintért, a vevőnek jó biznisz.