A Gróf Buttler Történelmi Borászat még sehol sem volt, amikor világgazdaságos újságíróként először beszéltem a nagy álom megálmodójával, Bukolyi Lászlóval. Mondjuk bő tíz éve. Akkoriban lehetett területeket szerezni a Nagy-Egeden – előfordultak viták és kisebb konfliktusok Egerben a dolgok alakulása miatt. Később kóstoltam a borokat is, az első évjárattól kezdve. Volt, ami tetszett, volt, ami nem; engem sajnos soha nem értek olyan mély benyomások, mint másokat. De nem a múltat akarom bolygatni. Mint mindig, most is a jövő érdekel. Az a hegy Eger fölött egyszerűen gyönyörű, nem sok szebbet látni Magyarországon, a vaknak is világos, a szőlők a dűlőben sokra hivatottak. Azt várom tehát, hogy a birtok új emberei bebizonyítsák, kizárólag klassz-izgalmas borok készülhetnek ott. Magam is beszámoltam arról, hogy a Gróf Buttlert egy ideje Herczeg Ágnes vezérigazgatja. Arról még nem, hogy végbement a válás, felállt az új csapat. A főborász a gyöngyöstarjáni Benedek Péter lett – ha jól számolok, kétszer szerepelt hasábjaimon –, a borász Adamovich Károly, neki az egri Balga Pincéhez is van köze. Mindketten fiatalok, intelligensek, szerények. A szőlész Stefán Tibor, a kereskedelemben és a marketingben Konkoly Mihály és Vörös Attila vállal szerepet. Ha kitart a tulajdonos pénze és lelkesedése, ha tényleg komolyan gondolja, lehet ebből valami. Ami fix: a napokban 800 milliós beruházás keretében kezdődik a feldolgozó, a palackozó és a palackos tároló építése az egyébként még Bukolyi László által fúratott óriás pincénél. Elsősorban bejártuk a területeket. Az Eged főként a teraszos és a bakműveléses rész találkozásánál lenyűgöző, de meggyőző minden pontja. A Szarkásnak nincs könnyű dolga mellette. Utána kóstoltunk, hordóból is. A 2009-esek közt nem kevés tétel pötyög-mozog, némelyiknek még mindig magas a cukra. De amelyik rendben van, az rendben van. A Szarkás kékfrankosa volt az egyik kedvencem, az Eged kissé masszív, mégis kiegyensúlyozott pinot noirja másik. Bejött egy-két merlot, syrah, cabernet franc, cabernet sauvignon, portugieser is. Ha majd stabilra, megbízhatóra palackozzák őket, szélesebb körben hódíthatnak, mint elődeik. Megvan bennük a lehetőség. A 2009-es fehérekben kevésbé éreztem a potenciált. Érdekes változás áll küszöbön. Ha minden jól megy, a Gróf Buttlernek négyféle második kategóriás bora lesz. Fehér, rozé, vörös házasítás, cabernet sauvignon. GB néven, csavarzár alatt, polci áron ezer és kétezerötszáz között. Az épp összeállított 2007-es vöröset megnézhettem, 5-6 pontra jó. Nagyjából így áll a 36 hektáros birtok pillanatnyilag, a szubkultúra alszubkultúráján túli világhoz vezető út elején. Hogy ez az egyelőre járatlan út merre vezet, arról a 2011-es szüret után többet fogunk tudni. Még később annál is többet.