A budai várbeli fesztiválon mindig úgy érzem, az, amit annyira szeretünk, már nem is szubkultúra, hanem a mainstream része. Az ott kirajzolódó kép persze csalóka, hiszen elég jól tudjuk, miből mennyi fogy – az olcsó rosszból sokkal több, mint a drága jóból, valahol ez is…