A malbec osztályon felüli karriert csinált Argentínában, a kedves emberek szinte már el is felejtették, hogy a fajta hazája Franciaország, ahol messze nem bírt annyira befutni, mint túl a tengeren. Talán, mert Galliában amúgy is annyi a remek borvidék és szőlő, mint égen a csillag. Ezzel együtt az utóbbi időben nő az érdeklődés a kisebb presztízsű dél-francia területek és termékek iránt, az önálló AOC Cahors is népszerűbb, mint valaha, nemcsak a minőségnek, az emelkedés ellenére még mindig szerény áraknak köszönhetően is. Cahors-ban a malbecre építenek mindmáig, nélküle nincs vörösbor arrafelé. A Chateau Lagrezette a környék egyik sztárja, Alain Dominique Perrinék hatvan hektáron gazdálkodnak, és a terroiristák mumusa, Michel Rolland ad nekik tanácsokat. Minderről akkor még mit sem tudtam, amikor különböző profok társaságában megkóstoltam a borászat 2003-as Cuvée Dame Honneurját. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a kompánia egy része roppantul újviláginak találta a bort, és nem is igazán szerette. Komoly darab ez, majd negyven eurót kérnek érte, hogy hogyan készül és mit tartalmaz, arról itt olvashatnak bővebben. Mélyvörös szín, gazdag, komplex nagybor-illat. Hétéves kora ellenére még nem veszítette el gyümölcsösségét és dinamizmusát, az obligát erdei bogyósokat mineralitás, fűszeresség és jó minőségű hordó egészíti ki, karakterében tényleg olyan, mintha odaátról szalajtották volna. Nagy test, határozott tannin, amely még érhetne, tisztességes savak, koncentráció. Erőteljes ízek, édességnek nincs nyoma, búcsúja száraz. A 7 pontos lécet simán átviszi.