pont ugyanitt szálltunk meg mi is legutóbb. :) és ugyanezzel a konklúzióval zártuk a rövid kirándulást.

kedvcsináló írás

egyetértek. a gyerekkel és minden előttem szólóval is.:-)

a Weinfrühlingen csináltuk végig a Dürnstein, Unter- és Oberloiben szakaszt, hasonló szállásárral, hasonló reggelivel és hasonló végkifejlettel. nem nagyon emlékszem olyan pincészetre, ahol ne ittunk volna legalább egy-két 5-6-os bort (még akkor is, ha kevés kivétellel mindenütt 2010-t adtak, ami tényleg savasabb a korábbiaknál.)

ami nagyon tanulságos volt - bármelyik magyarországi boros rendezvénnyel ellentétben! -: Ausztriában INGYEN KÓSTOLHATSZ, így többet hagyhatsz ott a vásárlásnál...:-)

de valahogy jobban esik.

persze ehhez az is kell, hogy az ember ne szlopálni menjen oda, hanem kóstolni. nem vagyok biztos benne, hogy erre a magyar borfogyasztók megértek már. tisztelet a kivételnek!

Öt főre 220 euro még Mo-n se drága egy jó vacsoráért. Az sacc 10e fejenként, nem?

@szenvedély S.: "az ember ne szlopálni menjen oda, hanem kóstolni. nem vagyok biztos benne, hogy erre a magyar borfogyasztók megértek már":

Lehetne találni valami arany középutat, mert valóban: az ingyen, az nálunk ingyen. De ha mondjuk 50 vagy 100 forint lenne egy kóstoló-adag?

Montepulcianoban találkoztam hasonlóval egy tékában: ott megbontották a 60-80 eurós vörösöket is (minden nap mások voltak terítéken), és kóstoló-adagot adtak belőle mondjuk 2-3 euróért. Vásároltam is, mert 6 fajtát ki tudtam próbálni (és volt is, amelyik "nem jött át"). Ha pohárral kértem volna mindegyikből, akkor speciel nem maradt volna pénzem arra, hogy bármit is vegyek, be is rúgok, meg kénytelen lettem volna meginni azt is, amelyiket nem akarom. Sőt, lehet, hogy ha rosszul választok első bort, akkor egyáltalán nem vásárolok...

@117:

Wachauban is ingyenes az ingyenes, ráadásul kérhetsz többször is és még 2-3 eurót sem kérnek érte, mert benne van a feláldozható marketingbüdzséjükben az összeg. volt olyan pincészet, ahol 1990-es rizlinget (már nem volt szép, de ihatónál azért jóval jobb) is kibontottak, mert éppen találtak(!) a pincében még 60 palackot. vagy Deutschkreuzban bármikor, bármelyik pincébe bementem sosem kértek pénzt a kóstolásért, még akkor sem, ha nem vásároltam.

Mo-n nem tartom járható útnak az ingyenes kóstolást, de mindenképpen lehetne egy lépést tenni efelé, mégpedig létre kellene hozni a "féldeci" és "egy deci" MELLETT egy újabb kategóriát a fesztiválokon!

Mo-n igazán azt látom problémának, hogy minden nagyobb, ismertebb borkiállításon/fesztiválon sokan azért megyünk oda, hogy napi akár 40-50 bort megkóstoljunk/szortírozzunk, mi érdekel a továbbiakban, mi nem. és ezt akár 3 napon keresztül is. EGY FESZTIVÁL MINDIG AZÉRT JÓ, MERT NAGYON SOK TERMELŐ, NAGY SOK TERMÉKE MEGTALÁLHATÓ ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓ EGYSZERRE!

viszont a TERMELŐK nem tudnak ezzel mit kezdeni. van aki, ingyen adja a féldeci negyedét, van, aki 8-10 bor megkóstolása után számol és kér 3-500 huf értékű jegyet, függően a borok értékétől. de általánosságban nemigen tudják, mit kezdjenek és külön kell mindenkit figyelmeztetni, hogy ne automatikusan fél-egy decit töltsön. Ausztriában eleve nem töltenek 50 cseppnél - na jó, kb.;-) - többet.

másrészt értem a borászokat, ha ingyen adnák a kóstolót, akkor nagyon sokan annyit innának, amennyi beléjük fér és nincs Mo-n borász ilyen jelentős marketingbüdzsével, illetve nem gondolnak a hosszútávú haszonra...

és sajnos a KÓSTOLÓK közül nagyon sokan nem bírnak mértéket tartani, akik egy fesztivált még mindig az elegáns beb*szás legjobb eszközének tartanak. (ha voltál már csütörtök este a borfesztiválon, pontosan tudod, hogy a 23-35 közötti yuppie-k aznap nem a szokásos csütörtök esti reklám/bármilyen kocsmába mennek, hanem elözönlik a várat. magyarán a szép helyszín és a jó bor nem jelent többet, mint mondjuk a magas alkoholtartalmú Long Island Ice Tea pótlevét, csak borból többet kell inni ugyanazon hatás eléréséért.)

értem én, hogy van annak ára, ha új rétegeket hódítanak meg a bor szeretetének, de szeretném, ha gondolnának azokra is, akik azért mennek el egy ilyen fesztiválra, mert sokat szeretnének kipróbálni, hogy a számukra legízletesebből vásárolhassanak, mert ezekből az emberekből is egyre több van: leginkább a korábbi "hódítások" azóta kifinomultabb ízléssel/értékítélettel bíró fogyasztói.

ezek figyelembevétele már előrelépés lenne. na nem az ingyenesség felé, csak a jó kóstoltatási szokások kialakítása felé. mikoris mindenki tudná, amit az osztrákok, hogy ilyen helyre, nem beb***ni járunk, hanem kóstolni. és talán egyszer majd oda is elérünk, hogy mindenki tudja, mi az a kóstolás és akkor már tán megéri ingyen adni a kóstolót is. vagy álmodom?? :-)

@szenvedély S.: Az én tapasztalatom szerint a fesztiválokon nagyon nem válik ketté a kóstoltatás és a kocsmáltatás. Az előbbire nagy szükség lenne, mert így lehet megismertetni egy pince borait, az utóbbi pedig szükséglet, mert sokba kerül részt venni egy fesztiválon. Ugyanakkor a termelő nem tudja, hogy melyik fesztiválozó akar kóstolni és melyik akar csak inni egy jót, ahogy a fesztiválozó sem tudja, hogy melyik termelő az amelyik kóstoltatna és melyik az amelyik borkimérést csinálna.

Magyarán káosz van és teljes fejetlenség ami a fesztiválokat illeti.

Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb kistermelőnek elképzelhetetlenül és visszahozhatatlanul drága minden fesztivál.

Amúgy van Magyarországon az ingyenes kóstoltatásnak kultúrája. Jellemzően a pincéknél és akkor ha a gazda látja, hogy tényleg érdekel a bor és nem csak potyázni akarsz egy jót.

@BZoltan: csaknem ugyanarról beszélünk.

leírom amegérlelt gondolatomat, mert tán olvassák a blogot olyanok, akiknek van ráhatásuk a fesztiválokra: hozzanak létre egy kóstoló kategóriát röhejesen kis adaggal (az egy és a féldeci mellett, természetesen).

nagyon el tudnám képzelni, hogy a szervezők mondjuk felkészülnek erre az idei budai borfesztiválon és:
- létrehoznak egy pl. 0,1 decis, ún: "kóstoló" kategóriát;
- felkészítenek minden résztvevő termelőt erre a kategóriára;
- beárazzák vagy ingyenesen hagyják a kategóriát;
- feliratokkal látnak el MINDEN STANDOT;

így tudja a termelő, hogy jönnek/jöhetnek olyanok is, akik ilyet kérnek majd és persze tudnák a fogyasztók is, hogy van ilyen kategória.

nagyon el tudom képzelni, hogy akadnak termelők, akik elsősorban visszahozni szeretnék a fesztiválon felmerülő költségeiket, ezért nem örülnének a kóstoló kategóriának. ugyanakkor, pont ez lehet a legérdekesebb célcsoport egy borásznál, hiszen ők érdeklődnek legmélyebben a boraik iránt (urambocsá' hosszútávon is).

kár hogy nem vagyok borász vagy szervező, mert már teljesen meggyőztem magam.:-)))

@szenvedély S.: Nagyon jó ötlet.

Azt azért tényleg nem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen fesztiválrészvétel simán 200-300 ezer forintos költséggel jár egy termelőnek. Aki ezt az összeget ki akarja gazdálkodni annak tényleg kocsmáltatnia kell.

Én nem hiszem, hogy simán az adagok csökkentése megoldás lenne erre a problémára.

A szervezőknek alapvetően át kellene gondolni ezen fesztiválok alapformátumát és koncepcióját. Ha például egy termelő _csak_ kóstoltatni akar 3-4 centnyi mennyiséget a szakmai napon egész nap és a többi napon csak mondjuk délután 6-ig akkor had ne kelljen 200 ezer forintért helypénzt fizetnie. Lehetne ilyen célra egy külön terület ahol meghívásos alapon kapna kicsiny helyet mondjuk 10-20 ilyen termelő. Akár fajta akár borvidék témára. Például lehetne Olaszrizling napot tartani ahol 10-20 elismert olaszrizling termelő mutatná meg, hogy milyen bora van olaszból.

De sok mókás ötletet ki lehetne találni. Egy kis kreativitás kellene és messzebb kellene látni a kasszagépnél.

@szenvedély S.: Teljesen egyetértek minden szavaddal, (azt hiszem). Jellemzően a pincéknél jók a tapasztalataim. Még akkor is (Murphy alapján főleg akkor), amikor kocsival vagyok egyedül és éppen elmegyek valamely pincészet mellett, és konkrét, palackozott terméket szeretnék, persze bejelentkezés nélkül. Na, ilyenkor általában feltűnik a borász, a vincellér vagy a tulaj, és 2-3 mondat után kijelenti, hogy muszáj megkóstolnom az újdonságokat, persze teljesen ingyen. És ebben az a szép, hogy egyáltalán nem ismertük egymást előtte... :-)

@BZoltan: A fesztiválokat a magam részéről (100% fogyasztói oldal) nem szedném külön (az is igaz, hogy nemigen járok szakmai napokra, hacsak nem péntek estére esnek :-)

A várban is volt több jó tapasztalatom, amikor ingyen mértek kóstolót. Volt viszont, hogy a termelő (előállító képviselője) fanyalgott, hogy kóstolni szeretnék csupán. Azt is nehéz elmagyarázni, ha a kóstoló után nem kérsz többet. Mert nem biztos, hogy bármi hibája volt, csak mondjuk a pincészetet ismerem már korábbról és ki szeretnék próbálni 15 másik (van, hogy előre kiszemelt) tételt, esetleg másik pincészetnél.

@117: Azért nem lehet egy kalap alatt emlegetni a fesztiválokat a pincénél való kóstolással, mert a pincébe leballagni nem kerül 200 ezer forintba.

@BZoltan: @117:

sajnos 3 éve nem jártam pincében, de emlékszem, kóstoltam ingyen. elsősorban, amikor legalább 6-7-en voltunk, vagy ketten egy nagyobb csoporthoz csatlakoztunk. ugyanakkor a komolyabb, régebbi borok csak akkor kerülhettek sorra, ha fizettünk (nem ritkán felárat).

fesztiválok:
nem gondolom, hogy a "kóstolók" drasztikusan csökkentenék a "kocsmázók" számát - így a bevételeket.

a komolyabb borfogyasztó gyakorlatilag 1-1,5 litertől lesz pityókás, míg a kevésbé gyakorlottak már egy üveg alatt "elbambulnak". ráadásul a fesztiválok törzsközönségét javarészt a baráti ivók/bulizók teszik ki - legalábbis jóidőben :-).

a kevésbé ismert pincéknek (hírnév nélkül) kevesebb esélyük van, hogy komoly fogyasztó tömegeket csábítsanak magukhoz és annyi bort adjanak el, hogy a kiállítás nyereséget hozzon.

sztem pont nekik jelentene nagyobb esélyt, ha lennének kóstolónyi adagok, hiszen nem 2-4 deci után lehetne eldönteni, hogy a borai stílusa nekem valók, vagy sem, hanem - maximum (ha minden borát megkóstolod) - mondjuk 1 deciből.

minden tömegben, baráti társaságban van valaki, aki azért jobban elmerül a szubkultúrában vagy nyitottabb, így simán tud javasolni 1-2 kevésbé ismert pincészetet, aminek így új rajongókat szereznének. ergo, lehet, hogy már rövidtávon több bevételt.

(hozzáteszem: sosem voltam boros rendezvényen szervező vagy kiállító = lehet, hogy a fentebbi gondolatokban jó nagy tévedést fogalmaztam meg.)

Szót szót követ, azt hiszem, közfelkiáltással megszavaztuk, hogy igényünk van a kóstolóadagra! :-)