Losonci Bálintot a legutóbbi Kezes-Lábos alkalmából kineveztem a nap emberének, már akkor jeleztem, vettem egy palackkal a 2008-as Úrráteszi olaszrizlingből, szombat este nyakára hágtam. Elfogyott három-négy óra alatt, nem mondom, hogy nem volt rám hatással, a 15-ös alkohol azért bizonyos szempontból nem kevés. A részletek kibontása előtt azonban néhány szó a termelőről. Losonci Bálintot a Borbarát szerzőjeként ismerhettük meg néhány évvel ezelőtt, később a lapot is igazgatta, mostanában talán főállású bortermelő már, az legalábbis biztos, hogy leköltözött Gyöngyöspatára. Az Úrráteszi emlékeim szerint az első piacra került terméke volt, 2004-es évjáratáról máris megemlékezett az Alkesz, a kolléga lelkesedésének következtében magam is kipróbáltam, nekem kevésbé tetszett. Losonci a 2007-es alkalmából paradigmát váltott, más módszerekhez nyúlt, a 2008-asból kiindulva megérte. Aranysárga szín, mély, tiszta illat, amelyben a gyümölcsök mellett a kövek és a szesz is szóhoz jut, Takács Hollóvár Lajos hömpölygős 2007-esére emlékeztet. Nem annyira hatalmas, cserébe sokkal kifinomultabb, visszafogottabb. Szájban is ez a helyzet, a csípős alkoholt ügyesen ellenpontozzák a szép savak, zamatos frissesség kíséri végig a kortyot, teszi elegánsabbá a bort. Magyarán: inni is lehet, nemcsak kortyolgatni és körbecsodálni. Menet közben gazdagszik, színesedik. 230 palack készült belőle, úgyhogy akit érdekel, sokáig ne morfondírozzon. 7 pont.