Ahhoz képest, hogy jóbor-fogyasztásom hajnalán rengeteg kék címkés Hungaria Extra Dry lefolyt a torkomon, pezsgőkulturális fejlődésem hamarosan megakadt. Magyarra fordítva: sokkal kevesebb buborékosat iszom, mint amennyit ildomos lenne, ami különösen annak a körülménynek a tükrében kellemetlen, hogy voltaképpen szeretem ezt a folyadékot. Persze kicsit sem értek hozzá, sokat kell még tanulnom, hogy büszke lehessek magamra. Pezsgőízlésem egyelőre kissé egyszerű. Az érettebb Champagne-okban eddigi próbálkozásaim alkalmával nem találtam meg az igazi örömet – a legértékesebb, amit kóstoltam, a Krug Grande Cuvée volt –, inkább bírom díjazni a fiatalabb, légiesebb, könnyedebb italokat. Ebben talán az is közrejátszik, hogy pénztárcám adottságai miatt nagyságokhoz ritkán van szerencsém, egy Chateau Vincent, egy Francois President, egy Freixenet vagy egy korrekt Prosecco mégiscsak könnyebben elérhető. Egy Henkell Trocken nemkülönben. Az 1856 óta működő német pezsgőgyár a Törley Pezsgőpincészet tulajdonosa – vagy már csak volt? –, nevezett trocken a cég alapterméke, tartályos eljárással készül hatalmas mennyiségben, hazánkban valamivel kétezer forint alatt hozzáférhető. Ajándékba kaptam belőle egy palackkal néhány hónapja, azt találtuk ki a feleségemmel, lekísérünk vele egy dobozka vörös kaviárt vasárnap, csak úgy parasztosan. Világos szín, apró buborékok, szép, intenzív gyöngyözés. Finom, friss, gyümölcsös illat. Közepesen karcsú test, kellemes pezsgés, üdeség, frissesség, lendület. Lehetne szárazabb is, egyik-másik korty édesebbnek tűnt a kelleténél, de fogyott azért ütemesen. Sok bonyodalmat, fineszt és kanyart nem kínál, nem is az a küldetése. Ha megköveznek, hát megköveznek, akkor sem sajnálom tőle az 5 pontot.