Három hónapja indítottam el új – most már nem is annyira új – boros-szeszes blogomat. A próbaidőnek vége, azt hiszem, ennyi idő alatt kiderült, mit akarok ezzel a felülettel az internet világában. Nem láttam előre minden részletet, volt, ami menet közben jutott eszembe, hátha lesznek is még ötleteim. De a kép nagyjából összeállt. Elsősorban olyan borokról, borászokról szeretnék beszélni, amelyeket és akiket szeretek. Amelyek és akik említésre érdemesek. Magyarokról, külföldiekről egyaránt és egyforma arányban – mert azt muszáj sokszor hangsúlyozni, hogy a legnagyobb furmint sem helyezhető el a megfelelően magas polcon anélkül, hogy ismernénk, mi a jó másutt. Fontos még, hogy nem szimpla véleményblogot akartam, akarok. A hírek is fontosak, és szolgáltatni is kell, amennyire tőlem telhet. Egyvalami hiányzott innét eddig. Nem voltak kommentek. Nem véletlenül. Azt gondoltam, mielőtt utat engedek az álláspontok ütköztetésének, világossá kell válnia, hogyan képzelem az egészet. Hadd látsszon, milyen hangot szeretnék megütni. A késdobálósdinak nincs értelme. Tisztában vagyok vele, ízlésekről polemizálni könnyű, sőt gyakran szórakoztató. Én is megvívtam a magam harcait, voltak értelmes és buta vitáim. A dolgok nem kerültek a helyükre azonnal, de talán már ott vannak. Úgyhogy itt az idő: mostantól minden olyan aktuális és leendő olvasómat szeretettel várom – néhány százan már vagyunk, legyünk még többen –, aki a lényegről szeretne társalogni azokkal, akiket szintén a lényeg érdekel. Aki úgy gondolja, az értelmes komment színezi a tartalmat, az értelmetlen viszont szennyezi. Sok szabály nincs, csak a hülyeség elburjánzását fogom akadályozni, a személyeskedő, a gyalázkodó, a nyelvművelő, az agresszív, a pletyka jellegű és az off hozzászólásokat áll szándékomban törölni. Már ha lesznek ilyenek. Már ha lesznek kommentek egyáltalán. Béke, vidámság, erő, egészség. (Update: egy beállítást elfelejtettem korrigálni, emiatt egy darabig mégsem lehetett hozzászólni, de már tényleg lehet).