Bourgogne-ra úgy szokás tekinteni, mint a világ tetejére, nemcsak vörösben, fehérben is. A legjavát viszont földi halandónak nem könnyű megismernie az árak miatt, ezért amit tudunk, többnyire nem saját tapasztalatainknak, hanem olvasmányélményeinknek köszönhetően véljük tudni. Elég sok kiváló bort magamhoz vettem az elmúlt másfél évtizedben, a burgundi fehér grand és premier cruket azonban ha a két kezemen nem is bírnám megszámolni, néhány tucatnál nagyobb nagyságrendről nem beszélhetek. Nemrég úgy döntöttünk páran, összedobunk egy csomó pénzt, vásárolunk presztízstermékeket, megkóstoljuk őket alaposan. Az volt a tervem, hogy a legjaváról egyenként számolok majd be, ám a történtek keresztülhúzták számításaimat. A mezőny fele-kétharmada tájékán elvesztettem a fonalat. Vagyis azt talán mégsem, de bizonytalanság és tanácstalanság úrhodott el rajtam. Nem arról van szó, hogy csalódtam volna, bár kétségtelen, a várt-remélt reveláció elmaradt. Tisztában vagyok vele, hogy a Cote d'Or nagyjai nem kínálják fel magukat visszakézből, megfejtésükhöz odafigyelés és idő kell, mégis arra számítottam, hogy sokkal több komplexitást, színt és izgalmat találok bennük. Nem jött össze. Rengeteg ásványosság, markáns szerkezetek, törhetetlen gerincek helyettesítették mindezt. A két magyar belövő, az Ikon Chardonnay 2008 (5 pont) és a Légli Landord 2007 (7 pont) elhelyezése nem ütközött nehézségekbe, ahogy az elegáns, friss-virágos, kicsit éles Saumaize Puilly Fuissé 2007-nek sem volt bonyolult kiosztani a megérdemelt 6-ost. A többiek esetében maradt a rácsodálkozás, a tiszta, halvány színek, a kőkemény savak észrevételezése, és a megfelelő szavak-kifejezések keresése. A William Fevre Chablis Les Preuses 2006 sűrű volt és komplex, az Albert Grivault Meursault 2006 zamatos és köves, az Etienne Sauzet Puligny Montrachet 2007 mélyen-összetetten illatos, a Bonneau du Martray Corton Charlemagne 2005 diós-vasas, a Lafon Meursault Premier Cru Charmes 2005 tekintélyes, a Leflaive Batard Montrachet 2006 a sorban elsőként érettebb, színben és egyebekben is. Részemről nem merült fel, hogy bármelyik is nyolcasnál többet érdemelne, már ha annyit egyáltalán igen. Nem sikerült megértenem ezt a világot. Úgyhogy egyelőre gondosan óvakodom a konzekvenciák levonásától.