Az új blog első vörösboros posztja – bár a szekszárdi múzeumi beszámoló éppen eléggé vörösboros volt – koros tételről szól. A mostanában ritkábban emlegetett kisharsányi Vylyan 2003-as zweigeltje nagyot robbantott a maga idejében, négy évvel ezelőtt sokak kedvencévé emelkedett. Nemcsak vitathatatlan értékei, hanem kedvező ára miatt is. Beszéltek olyat, a pincészetnél megbánták, hogy ezt a bort nem az eggyel magasabb kategóriába – a háromezer forintosok, a CF, a Montenuovo stb. közé – pozicionálták, hanem a Vörös (aka Red) mellé, kétezer alá. Ezt a nép nem bánta, én sem, ha írtam volna róla, 6-7 pontot biztos adok neki akkor, úgyhogy örömömben be is spájzoltam belőle néhány palackkal. Egy maradt a készletből. A színe töretlenül sötét, szép, az anyag sűrű, feltapad a pohár falára. Illata mély, likőrös, kakaós, csokoládés, mellé némi szilva és csipetnyi fűszeresség, együtt van a bor és a hordó. Ízben is megvannak az aszalt gyümölcsök, élénksége sem illant el, a 14-es alkohol nem kevés, a tannin bőséges. Kicsit szárít és csípked a vége felé, kesernyék játszanak be ekkor, kis savanykák is néha. Hatévesnek koránt sem rossz, noha nem érett igazán harmonikussá. Igya meg, akinek még van belőle. 5 pontot 2009 nyarán is megér.
Vylyan Zweigelt 2003
2009.06.10. 08:14 AG 2.0
Szólj hozzá!
Címkék: 2003 ötpontos villány zweigelt vylyan
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
