Nagyon jó cikk! Többször is elolvastam.

Fontos és jelentős, hogy Szepsy István is rámutat arra, hogy a fő probléma az agrárpolitikában van.

Mondjuk úgy a harmadik olvasatra az utolsó előtti kérdésre adott válasza felvet néhány további kérdést. Tetszik, hogy a mester meg van győződve arról, hogy a teljes természetesség a követendő út és hogy, csak a tőkén válhat töménnyé a szőlő beltartalma. Ez fontos elvi kérdés és ezzel meg is adja a választ a fordított ozmózist, tőként szárítást, szalmázást, jégszekrényezést használó technológiák védőinek.

Ugyanakkor a hármas piramis és az olcsó édes bor koncepciója nem tudom, hogy mit jelent. Technológiailag miben különbözik egy drága aszú az olcsó aszútól?

Érdekelne Szepsy István konkrét véleménye a sűrítményezés és a cukrozás jelenlegi engedélyezettségéről, mert ugye az olcsó bor lényege az, hogy mennyire engedi a szabályozás az olcsó rásegítő technológiát a drágább természetessel szemben.

Szerintem is ilyen riportkészítéssekkel kicsit ki lehetne törni az "elvakult" borkedvelők köréből és talán sikerülhet a magyar borra jobban felhívni a figyelmet.
Ezek a riportok akkor lehetnének még érdekesebbek, ha nem csak azt kérdezed meg tőlük, amire szeretnek válaszolni, hanem az aktuális problémákra is felhívják a figyelmet. pl. Szepsy úrtól én megkérdeztem volna: 'Miért van az hogy a magyar borászat "vezetői" nemhogy nem tudnak egy hajóban evezni, de ki is lökdösik egymást a csónakból?'

Még nem olvastam a cikket, de mindenképpen jó kezdeményezés, ami tényleg segíthet talán a borblogok olvasóinak körénél szélesebb körhöz eljuttatni információkat a borokról, meg felkelteni az érdeklődést.
Azért remélem, itt a blogon is mindig értesítesz majd minket ezekről az interjúkról, úgy biztosan nem maradunk le róla (az indexet meg nem szoktam kiolvasni).
Na, akkor most el is olvasom a cikket :-)

@BZoltan: szerintem szepsy a szamorodni és az aszú készítése közötti különbségre utalt. előbbi ugye a termelő és a fogyasztó számára is olcsóbb

@valópapa: igen, lehet, hogy ebben a témában mélyebbre is lehetett volna menni, majd legközelebb. ezt kicsit bántónak érzem: "ha nem csak azt kérdezed meg tőlük, amire szeretnek válaszolni". úgy éreztem, a pr-interjúk szintjén azért sikerült túllépnünk, remélem, mások is így látják

@marvin__42: mindenképpen értesíteni foglak benneteket, ahogyan most is :)

Kellenek ezek a cikkek, igenis legyenek a borászok a címlapsztárok a politikai/bulvár epigonok helyett (főleg választási évben). Olvasással, kattintással, vmint cikkajánlással tudom támogatni a kezdeményezést.

A Szepsy interjú persze kérdést is felvet Tokaj kapcsán. Ha a nagyobb befektetők pincéi vs. (vkik által készített) csúcsborok a kiindulás, akkor az további kérdéseket fogalmaz, amelyek érzékeim szerint kimaradtak az interjúdból.

Royal, Nobilis, Oremus stb. valóban csupán minőségi tömegbort csinálnak? Ha igen, ki csinálja a minőségi csúcsbort? Szepsy, Bott, Demeter? A két tábor között a vaktesztek is egyértelműen mutatják a különbséget? Vagy én látom rosszul, hogy a háttérben lassan, de biztosan az un. kézműves borászok (értsd a borász limitált palackszámmal működő családi pincéjének) médiaipari kanonizálása zajlik?

Félreértés ne essék, heti szinten támogatom a kis borászatokat (is) vásárlásaimmal. Csak nem értem a megkülönböztetést, mikor nem a pince, hanem mindig az adott bor versenyez. Meglátásom szerint a bor vmi olyan, mint a nagy rendezők esete a sikerrel. Minden egyes filmjükkel vizsgáznak és aki tavaly mindent vitt, idén lehet, h csupán dicséretes és fordítva.

@BZoltan: Sok hiba van az agrárpolitikában, de az hogy mindenben az állam a hibás, azt mindig is túlzásnak tartottam. Másrészről oly sokan az államtól várják a segítséget, főként anyagi támogatást (apanázst). Szerintem vannak megtehető dolgok, amelyek a termelőkön múlnak, múlhatnak (ld.valópapa kérdése).
Nekem az ár kérdésében tett, szerintem ellentétes, véleménye tűnt fel: nem drága a magyar bor <> a magyaroknak (arányaiban) drága a magyar bor. A külföldre tekintőknek lehet nem probléma, de ők még kevesen vannak.
@Hullafotós: Ő elitista. Nem baj, ha egészséges maximalizmussal jár együtt. Kérdés az, hogy az általa megfogalmazott vélemény - csak kis borászatok lehetnek, akik csúcsborokat készíthetnek - mennyire válik merev szabállyá. Szerintem sem lehet ezt kimondani véglegesen. Akkor sem, ha most Magyarországon talán ez a valós helyzet.

Elitizmusávan nincs baj, az becsülendő és pártolandó, ráadásul hitelessége a tőle kóstolt borok tekintetében igazolt is.

Inkább az feltünő, hogy az „elitborász” véleményével nem vitázik senki, arra mintha nem illenék egy interjúban sem rá/visszakérdezni. Pista bá’val egyedül odahaza a kollégák vitáznak, vele kapcsolatban a pesti boríró véleményformálók attitűdje szervilisnek tűnik, mintha kimondott szavai maguk a szentírás sorai lennének.
(Utóbbi nem kizárólag Albertnek szánt kritika, inkább az ő cikkében is tetten érhető általános jelenség egyik eleme.)

Hangsúlyozom, amellett, h mind a cikk megszületésének örülök, mind annak szereplőit a magam bor/médiafogyasztói döntéseivel rendszeresen támogatom.

@Hullafotós: hát álljunk meg egy pillanatra :)

szerintem itt van némi félreértés. egy interjú nem tanulmány, nem doktori disszertáció, ahol minden egyes apró részletkérdés a legapróbb részleteiig kibontható. még az is elfordulhat, hogy az kérdező és kérdezett elsiklanak valami fontos részlet felett, nem magyaráznak meg mindent, ami érdemes és fontos lenne

ami a konkrét felvetésedet illeti: nem tudom megmondani, hogy szepsy pontosan mire gondolt, de alighanem arra, hogy jó alapok nélkül nincs felépítmény. az, hogy az ezerforintos borokat ki készíti el, minden birtok saját döntésén múlik. szerintem innen nézve nincs kicsi és nagy

ha csak az általad említett birtokokat nézzük, közülük a nobilis pl. egészen kicsi (bár alighanem a patriciusra gondoltál), és a másik kettő sem nagyobb nagyságrendekkel szepsynél. aki a maga 61 hektárjával bizony a nagyok közé tartozik ma már

egyébként pedig a felvetésnek örülök: tényleg érdemes lenne utánajárni annak, kiktől várjunk minőségi tömegbort tokajból, a nem petpalackos kategóriában

@AG 2.0: Albert, akkor én már elértem a célom. Remélem további kérdésekre ösztönöztelek, én meg majd jól nyálcsorgatva olvasom a borszakmai/marketing véleménycsatákat Tokaj kapcsán, s remélem az Index címlapján a májusig résztelekben adott belpol szappanopera aktuális felvonásai helyett. Újévre én ezt kívánom önzően magamnak. :-)

Korrekció: valóban a Partíciusra gondoltam, a fene megeszi ezeket az egymásba érő borászokat :-)

Viszont nem tiszta, kire gondoltatott Pista Bá'. Ha nem birtokméret a vízválasztó, akkor a "nagyobb befektetők" kategória kiket takar? Nehezen tudom dekódolni a vélhetően szándákosan kódolt véleményt.

@loading: Szerintem Szepsy Úr véleménye nem az hogy csak a kis borászatok csinálhatnak csúcsborokat hanem az hogy csak kis mennyiségben lehet(az összterülethez képest)aszu csúcsborokat csinálni.("A probléma az, hogy ezt a bort nehéz elkészíteni, és csak kis mennyiségben sikerülhet. De nem is az a cél, hogy minden bor csúcskategóriás legyen"). Olyan nincs hogy minden fürt, minden szem tökéletesen aszusodik vagy beérik ha nem aszurol beszélünk, persze hogy kis mennyiségben állítják elő. Ezt megtámogatva, miért ne lehetne nagy mennyiségben csúcsbort, csúcsterméket létrehozni? Moet Et Chandon Dom Perignon 2000 3millió palack 92p(Borbarát) És nem gondolnám hogy abba az irányba megy az ország és ezzel egyet értek Veled hogy a kis borászatok termékei válnak etalonná, azok lesznek a csúcsbortermelők.

Magához a cikkhez szólva, Szepsy Úr több helyen kiemeli a válság hatását, a költséghatékonyságot ami nélkül hiába csinál valaki remek árut ha 2 év alatt becsődöl. Mégis százszámra vannak fél hektárostól 2-3 hektáros birtoktulajdonosokig olyanok akik milliókért berendeznek pincéket modern felszereléssel, új fahordóval csinálnak jó bort, de nem biztos hogy az első évtől mindet értékesítik, rajtukmarad, miközben számoltak az árbevétellel, a pince újbóli megüresedésével és hoppon maradnak. Hol van itt költséghatékonyság, átgondolt értékesítési stratégia, és megtérülésszámítás? Addig amíg mindenféle összefogás nélkül rengeteget fektetnek be induló borászok egyesével hogy felszereljék pincéiket, amíg 2 hektárra 4 feldolgozó, erjesztő és érlelő pince tartozik addig csak a nagy nagyságrendben dolgozó borászatok lehetnek igazán sikeresek, vagy azok akik más üzletből pumpálják a hobbiborászatukba a pénzt és nem számít éves szinten mekkora a veszteség. Véleményem szerint a nagy borászatok jutnak el egyáltalán addig hogy régiós vagy országos szinten egyáltalán megismerjék őket. Hogyan lehetnének a kis borászatok a csúcsborokat adó etalonok. Szerintem tud a fél hektáros borász is nagyon jó 90p-os bort csinálni csak kutya nem veszi meg, mert nem tud mennyiséget adni. Ellenben ha 10 pince összeállna ezek közül és termelnének 100 hektót lehet bejutnának már egy közértbe, szaküzletbe, étterembe.Így lehetnének a "borkommandó" a nagy húzónevek hátországa. E nélkül viszont véleményem szerint még tovább fog csökkenni a megművelt szőlőterület, megmarad minden kistermelő hobbiborásznak, pedig lehet meg is tudna élni belőle.

Elnézést a hosszú kifejtésért de szakdolgozatot írok ebben a témában, szívesen venném a hozzászólásokat és akár egy interviewt is a szakmabeliekkel aki vállalkozna rá küldjön üzenetet.

@AG: jo otlet, a magam reszerol ezt a szandekodat 2010es fogadalomnak tekintem.
Remelem tovabba, hogy Hrabalhoz hasonloan te is leporolod a merevlemezen tarolt nagyobb lelegzetvetelu irasokat/megirando otleteket.
Az egyes velemenyeken tulmenoen orulnek annak is, ha valahogy sikerulne keretbe foglalni az interjuztatott boraszok, es kulonbozo szervezetek torekveseit, mert lennie kell valamilyen (egy/tobb)egyezmenyes fosodornak. Mint laikus olvaso neha azt erzem a jo szandek/kozos ugy ellenere sikerul elbeszelni egymas mellett. Neha nem jon le, hogy amirol szo van az kispalyas foci vagy VB donto.

Nagyon jó kezdeményezés!

@Hullafotós: Magam is hasonlót szerettem volna megfogalmazni, neked jobban sikerült:)
@fiatalborivo: Szerintem sok borásznak, borosgazdának nincs valódi koncepciója. Ez méretfüggetlen. Azután az élet kikényszeríti.
A múlt héten beszéltem egy kereskedővel, aki szerint jelenleg inkább a kínálati bőség okoz problémát a piacon (nekik), mint a kereslet hiánya.

loading,

Szerintem a fő különbség nem a méretben van, hiszen ahogy Albert is írta, tokaji viszonylatban Szepsy már nagynak számít. Szerintem a különbség leginkább a pénzügyi befektetők (mint például egy nemzetközi biztosítótársaság) és egy elkötelezett magánember közt van (legyen az tulajdonos, bár a legtökéletesebb ha ő a birtokigazgató is). Utóbbi beleteszi a nevét, a jövőjét, sokkalinkább alkotó folyamat tud lenni az egész, mintsem csak egy profin működő gépezet. Általában az ilyeneknél több a szenvedély, a kísérletezőkedv, a kockázatvállalás a különlegesség érdekében.

fiatalborivo,

a közösségi dolgok beindulásához el kell még telnie egy kis időnek, föl kell nőjön egy új generáció, mert fél évszázadon keresztül tűzzel-vassal rombolták a valóban előremutató közösködés szellemét. (és rombolják még ma is pl a szívességi alapú közösségi munka - kalákázás - kőkemény üldözésével)

Jó cikk, olvastam.
Esetleg rákérdezhettél volna a furmint gyors öregedésénének okaira:-)

@pinotnoir_777: Én ebben nem lennék annyira biztos. Szerintem személyiségen múlik: ha valaki alapvetően nem kísérletező alkat, akkor az pénz, tőke mennyiségtől függetlenül az. Egy másik logika szerint pont a pénzbőség ad lehetőséget a különlegesség készítésére és a kockázatvállalalásra.
A pénzügyi befektetők is többfélék: megveszem, kicsontozom eladom, illetve a presztízs miatt megjelentek. Az utóbbiak esetében fontos, legalábbis eddig itthon is ez derült ki Tokaj esetében, de szóljon valaki, ha rosszul látok/tudok valamit, hogy jó képességű, olykor merész főborászt alkalmaznak. Tudod: cél és számonkérés. Ha mindkettő tiszta és rendben van, akkor szinte bármi elérhető. Ez megint méretfüggetlen.

loading,

Ez már általános világlátás kérdése: én mindenben szeretem keresni a személyes, egy-egy családhoz kötődő termékeket, mert több lélek lehet bennük. Nem azt állítom hogy egy pénzügyi befektető nem tud nagyon profi dolgot alkotni, de egyszerűen másnak érzem az alkotó folyamat alapvető minőségét, ha valaki szenvedélyből ráteszi az életét, a nevét adja hozzá.

@pinotnoir_777: Értem mit mondasz, de nekem kicsit más a véleményem.:)

Jó cikk

@loading: Megkérdezhetném, hogy konkrétan melyik kereskedőnek és milyen formában okoz problémát a termelői kínálat bősége? Én azt hittem, hogy a kereskedő olyan borokat rak ki a polcára amilyeneket csak akar. Ha akar rakhat ki egy vöröset és egy fehéret meg nyáron egy rozét. Na akkor nem lesz túlkínálat. Szóval ki kényszeríti a bőségre? Nem értem.

Amúgy a legelső hozzászólásodra reagálva, szerintem a termelők túlnyomó része nem elsősorban direkt anyagi támogatást vár az államtól, hanem elsősorban a bortermeléssel, értékesítéssel kapcsolatos szabályozások egyszerűsítését, ésszerűsítést a jelenlegi bürokratikus káosz helyett. Az apanázs az egy ábránd mindenkinek, a termelők már annak is örülnének, ha az állam nem lopná el például a marketingre önként felajánlott forintokat.Ugyanebbe a mondakörbe tartozik az is, hogy a termelők spontán szimpátiatüntetést szerveznének a kormány mellett ha valahogy sikerülne elérni, hogy a jelenleg csak egy kádári kövületként és pénznyelőként üzemelő MgSzH Központ Borminősítési Igazgatóság (leánykori nevén OBI) hirtelen elkezdene a mi adóforintjainkból értelmes dolgot is csinálni és nem csak nehezítené a termelők életét.

Szóval amint látod lenne mit tenni az állam frontján anélkül, hogy egy ajzó grandot is kapnának a termelők.

Végül a kísérletezőkedv, innovációs hajlam és a kockázatvállalás témájában had kotyogjak bele. Az elmúlt évtizedben láthattunk néhány milliárdokkal induló és hatalmas birtokot, pincészetet építő vállalkozást. Ezzel együtt érdekes módon igazán korszakalkotót mégsem ők, hanem pont az kisebb termelők alkottak.

@AG 2.0: Szepsy a 61 hektárjával a nagyok közé tartozik. Igen, pl. a Hétszőlő birtok területe alig nagyobb.
Viszont a nagyságról nem mond semmit a felület. Nagy termelőnek vélem azt, aki db palackban rengeteget dob piacra. Ilyen szempontból Szepsy nem nagy.
Másfelől meg kissé csatlakoznék Hullafotóshoz, miközben véletlenül se akarok Szepsy és általában a csúcskategóriát célzó, valódi kézműves termelők (ez a kézművesség annyira divatszó és elcsépelt lett, egyre többen kizárólag ennek szajkózásában látják a megváltó sikerű marketinget...) ellen beszélni. Szóval, ha egy birtok nagy és nagy mennyiséget termel, attól még lehetnek - szokotthoz képest nagyobb odafigyeléssel készített - egyes tételei kiemelkedőek. Mint ahogy a pici, kézműves birtok is piacra vihet véletlenül (vagy szándékosan) szart. Még az se biztosíték ez ellen, ha a hágai bíróság által is igazoltan 8 fürtöt szüretelnek egy hektáron (ami egyben a birtok teljes területe)...

@AG 2.0: valami nem stimmel technikailag. Elszállt az iménti beírásom, pedig már megjelent itt, a lista alján is.

@Hepci: fogalmam sincs, mi történt, visszamenekítettem

@BZoltan: Alulról felfelé: A kísérletezőkedv, kockázatvállalás egyéni hajlam, személyiség függő. És ez független a pénzügyi háttértől. Emlékeim szerint egy-két korszakos tételt letettek olyanak is, akik mögött pl. nemzetközi cégek vannak. Igaz, és ha visszaolvasod az első kommentemet, ahol ezt már leírtam, ma a többség nem ebből a körből derül ki.
Az adminisztráció kapcsán egyetértünk. Ugyanakkor azon termelők akikkel személyesen beszéltem vagy nyilatkozni hallottam, többsége a végén valamilyen állami támogatást (is), pénzbenit, szeretett volna. Legutóbbi ilyen emlékem, a Csongrádi Hegyközség elnökének nyilatkozata a Csongrádi rádióban (87,6 MHz) az év végén. Persze mást is mondott, javasolt. Egyébként érdekes volt a beszélgetés. Gondolom mindenkinek máshol fáj jobban a történet.
A kínálat jelentős bővülése gondot okozhat, ha fix méretekkel dolgozol. Folyamatosan újdonságokat kell nyújtani a fogyasztóknak és olykor a divat is változik. A nagy szortiment költségnövekedést okoz. Valamint az új tételek megtalálása is idő, pénz. Főként, ha mégsem igazolja vissza a piac. Továbbá azon borászoknak lehet probléma, akiket kilistáznak és más értékesítési csatornát nem tudnak gyorsan beállítani.

@loading: Ugyancsak alulról felfele:

Ha egy kereskedő nem tudja kezelni a kínálat bőségét az csukja be a boltot. Elmúltak már azok az idők amikor volt tiszacipő és tiszacipő. Akkor biztos nagyon jó volt a kereskedőknek, mert egyszerű volt a portfólió. A termelőknek a konkurencia és a piac nyomása két olyan dolog amivel meg kell tanulni együtt élni. Az igényes piac és a versenyhelyzet nagyon jó motivációs alap a folyamatos fejlesztésre.

Nyilván rengeteg pénzt is bele lehet/kellene tolni az agráriumba és szűkebben a szőlő és bortermelésbe. A borzasztó az az, hogy erre vannak EU-s keretek is, csak éppen nem oda és nem úgy jutnak el ezek a pénzek ahova kell. Rendszerint ezekből a forrásokból pont azokat támogatják akiknek nincsen rá szüksége. De ez az én privát véleményem. Sajnos politikai szándék a nagyobb és tőkeerősebb cégek támogatása és ívesen tesznek a kisebb termelőkre meg a vidéki agrármunkások érdekeire.

De amiben konszenzus van az összes magyar bortermelő között az az, hogy MgSzH Központ Borminősítési Igazgatóság az a magyar borvilág fenéje, abban sincs sok vita, hogy bortermelés és forgalmazás szabályozása elképesztően néha minden logikát nélkülöző bürokratikus káosz. Ezek pedig állami feladatok.

A többiben egyetértünk :)

@loading: @pinotnoir_777:
"pénzügyi befektetők" vs. "elkötelezett magánember" tulajdonolta pincék közötti minőségi különbségtétellel van némi bajom.

A példa nem hazai, de meg tudná vki mondani pl. a legnagyobb presztízsű bordói pincék (Mouton, Latour, Lafite, Haut Brion) borászának nevét? Nem tudjuk kik ők, nem híresek, nem nevesek, mert nem az ő személyük a fontos, mégis presztízsminőséget készítenek. S mindegyik vaskosan pénzes tulajdonos birtokában van, nem lehet rájuk sütni a minőségi tömegborkészítés bélyegét (bár biztosan ilyet is csinálnak).

A borász személyiségéből egyedül mi magyarok vezetjük le a borminőséget, és köteleződünk el ide, v oda. Olyan ez, mint a hitvallás, mintha a nekünk szimpatikus borász csak jó borokat tudna készíteni.

Szepsy kapcsán sokszor érzem ezt az elfogódottságot.

@loading: @pinotnoir_777:
"pénzügyi befektetők" vs. "elkötelezett magánember" közötti minőségi különbségtétellel van némi bajom.

A példa nem hazai, de pl. vki meg tudná mondani a legnagyobb presztízsű bordói pincék (Latour, Lafite, Mouton stb.) borászának a nevét?
Nem híresek, nem nevesek, nem tudjuk kik ők, nem sztárok, mert nem az ő nevüktől függ a minőség. Ráaádsul mindegyik eléggé vaskosan pénzügyi szemléletű tulaj kezében vannak. Mégis kiemelkedőt alkotnak.

Csak nálunk tapasztalható, h a borász személyéből vezetünk le (majdnem) mindent és megyünk el szinte a hitvallás irányába. Mintha (kis túlzással) a szimpi borász csak jó borokat csinálna. Szepsy kapcsán különösen gyakran érzem ezt.

(AG - egy beírásom nekem is elszállt. Ha mégis előjönnen és duplikálódna, pls. moderálj)

na mondom... inkább bort igyak, mint informatikus legyek

@Hullafotós: Szerintem egyetértünk. Gondoltam rá, de nem hoztam fel ezeket a példákat.
És azt is gondolom, hogy olyan borászokat alkalmaznak, akik maguk is törekednek az interjúban és a kommentekben elhangzott elvekre.
A szimpátia pedig sokat számít, de nem csak a bor kapcsán :)

@loading: A bor bizalmi termék, mint a banki tanácsadó, vagy a nőgyógyász. Nincs ezzel gond, ha a helyén kezeljük.

@Hullafotós: pedig gyakorta jár együtt a kettő (na jó, egy-két ügyfél után inkább pálinka) :)

@loading: inkább a furmint. "akár" egy Szepsy is :-)

Hullafotós,

Mondom, ez világlátás kérdése. Rajtam kívül is sok ember van, aki bár elismeri hogy Bordeaux a borvilág egyik főszereplője, mégis sokkal nagyobb kíváncsiság és izgalom tölti el ha Burgundiáról van szó, ahol pont a kicsi, általában sok generációra visszavezethető termelők állnak a piramis csúcsán. Valószínűleg megtehetnék közülük sokan, hogy tovább bővülnek, de mégsem teszik, vagy csak nagyon-nagyon lassan, apránként, és csak egy bizonyos határig, mert tudják, hogy a nagyobb mérettel pont a munka végletekig való alapossága és a személyesség veszne el, a munkából egyre inkább kiveszne az alkotás.
Ezek nem akarnak többet eladni, folyton növekedni, hanem elmélyülni az alkotó munkában és élvezni azt az életminőséget amit maguk kiérdemeltek és ami ott fellelhető.
Ott sok vezető birtok maga választja ki a vevőit, akkora az érdeklődés, a hipermagas árak ellenére, mégsem kezd el növekedni, mondván hogy "van piac".
Úgy érzem Burgundia lenne az én világom, a borászatban a világon szinte csak ott lett kanonizálva ez a fajta hozzáállás, termelési mód, mint a piramis csúcsa. Radikálisabban megfogalmazva, a valóban egyedi, különleges értékek ott kerültek leginkább az őket megillető helyekre.
A két világ, Bordeaux és Burgundia, a két gondolkodásmód annyira távol áll egymástól, hogy nem véletlen, hogy szinte nincs átfedés a két borvidék tulajdonosai között. több Bordeaux-i család is próbálkozott Burgundiában is pincét alapítani, de általában hamar feladták. Sokkal inkább mennek Chilébe vagy Argentínába új pincét alapítani, mint Burgundiába.

Ja és szerintem itt senki nem állította hogy a kicsi feltétlenül jó és a nagy feltétlenül rossz. Másról szól ez a dolog. De nem tarom véletlennek, hogy éppen a Királyudvar az, amelyik nagybirtok számomra a legkülönlegesebb: aki hallotta már Anthony Hwangot Tokajról beszélni, az érzékelte, hogy milyen szenvedélyes is. Szerintem ezt a borok mutatják is. Könnyű azt leírni, hogy "világszinten a legjobbra törekszünk" és más dolog tényleg meg is tenni mindent ennek érdekében. Abirtokon ha jól tudom a már elkészült borok legalább felét ki szokták selejtezni pl, pedig nagyon magas az alapminőség. Hogy mitől olyan különlegesek a Királyudvar borok, ha ezt megkérdeznék tőlem, akkor azt válaszolnám, hogy persze a dűlők miatt, a kitűzött célok miatt és amiatt, hogy Anthony Hwang ahogy hallom most már az év felét Tarcalon tölti. Furcsa módon eddig pont a 2008-as évjárat az, ami saját viszonylatukban is a legkiemelkedőbb szerintem. Szerintem van kapcsolat a két dolog között.

loading, még röviden: akkor én is jelentkezem, nem szeretnénk semmiféle pénzt, csak hogy hagyjanak nyugodtan dolgozni, ne ezt a pár maréknyi megszállottat kezeljék már potenciális bűnözőként és rakjanak minden évben a nyakunkba újabb és újabb, legtöbbször idióta adminisztratív terheket és megkötéseket.

@Hullafotós: Azért a Mouton Cadet a maga 15 millió éves palackszámával vet fel érdekes kérdéseket :)

Amúgy csatlakozom az előttem szólóhoz. Én sem kérek állami pénz, csak szedjék rendbe a mi pénzünkből jelenleg inkább fejfájást okozó OBI féle kövületeket.

Kösz az interjút, remek. Várjuk a többit!

Nálunk az alsó polc minőségét kellene feljavítani, ue. az árral. A presztizs magyar bor sajnos csak belföldön létezik.

Karácsonyra kaptam egy csomó olcsó bort innen-onnan. Nagy szeretettel adták persze, ilyenkor nem illik kukacoskodni. Meghát az olcsó bor is bor, szivesen iszom, ha korrekt. Öt palackkal sikerült vakóstolóztati a vendégeimmel, sajnos egy Lidl-es Gran Reserva spanyol bor messze nyert (kb. 800Ft). A vesztes a BB félédes Zweigeltje lett, amin 100% elképedt minden vendégem, hogy hogyan maradhat ilyesmi egyáltalán a piacon (kb. 500Ft). Tényleg durva, borhoz sem hasonlít.

Az is érdekes, hogy miket engednek meg bikavér néve forgalomba hozni. Szégyen. Ezeket kellene köszörülgetni.

@akov: "az olcsó bor is bor"

Biztos? Bor az aminek az alkohol és cukortartalma sűrítményből és zsákos cukorból származik? Bor az aminek a savtartalma, aromái és a színe a gazdabolt polcairól törvényesen levehető dobozkákból?

Ezek a boroknak hívott lőrék rendszerint teljesen törvényesen az állam aktív támogatásával készülnek, miközben a szőlőtermelő paraszt éhen hal, mert nincsen szükség az érett gyümölcsre ameddig szabad sűrítményezni.

Az állam jelenleg azt a termelési modellt támogatja amivel a vargaborék és társaik öntik rá a piacra az "olcsó" hulladékot.

Ideje lenne a nevén nevezni a dolgokat és felismerni, hogy a tömegek számára olcsón kínált alkoholos italok nagy részének semmi köze nincs ahhoz amit jelenleg törvényesen ráírhatnak.

Megirták már a lényeget a többiek így csak hozzáadok.
Én 1995-ben üldögéltem először Szepsy Istvánnál. Szerény, csendes ember. Láttam, a szőlő és nem a nagyvilág embere.Akkoriban ő maga sem értette hogy miért nagy szám az ha az ember tisztességesen elkészíti a borát, maximumra törekedve.
Hugh Johnson adta meg neki a kezdő lökést mert ő beszélt róla kiterjedően az angol bormédiában a Royal Tokajit is a reflektorfénybe lökve. István azóta megismerte a világot és a világ megismerte őt. Az elmúlt évtizedben nagyon sokan menedzselték őt, tanácsokat kértek és adtak. Nagy volt a kavarodás. Egy általa tervezett Tokajis pohár például tökéletes melléfogás volt.
Nagyon örülök hogy 2006 óta újra egyedül van mert István azt nem mondta el az Indexes cikkében hogy ELEGE VAN.
A magyar borvilág helyzetét lényegesen megváltoztatni nem tudta 20 év alatt és most végre újra visszahúzódhatott borai közé és oda mehet az energiája ahova kell. Az Indexes cikke AG-nak nagyon jó mert jól kérdezett és Szepsy igen őszintén írta le a kialakult helyzetet.
A borainknak ugyanaz lett a sorsa mint a focicsapatunknak: Olyan legendákból élünk ami már nem számít mert ma amikor kéne, nem vagyunk szinte sehol.

(Ez éppen olyan mikor Gevrey-Chambertin-ban járva mondta egy borász hogy valamikor Napóleon seregei elhaladtukban tisztelegtek a szőlője előtt. „Akkor mi ez a vacak a poharamban 105 euróért?” morogta GY alig hallhatóan a kóstolóteremben. A tisztelgés akkor volt, ez pedig most van.)

Személy szerint, mellet verő hős magyar lovag voltam évekig de már tudom hogy itthon már ember embernek farkasa lett és a gyerekeimnek is azt tanítom hogy európai állampolgárok vagyunk és nem zavar ha Ausztriában vagy Angliában szeretnének vállalkozásba kezdeni vagy ha argentín vagy új zélandi borokat iszunk otthon. Miért fárasszam magam ha azok akiknél a pénz és erő van a kormányban, érdektelenek?
Szepsy a cikkben (meglátásom szerint) megvallotta hogy megfáradt, elfáradt, a kör bezárult és kész. Húsz év alatt annyit utaztunk hogy nem érkeztünk meg oda ahova kellett volna.
Nem baj. Az élet és a Mondovino megy tovább.
Ha AG elmegy hozzá, Lőrincz Gyuri majd elmeséli hogyan kell talpon maradni a kemény magyar borvilágban. Azt az interjút is várom.

@BZoltan: "Az állam jelenleg azt a termelési modellt támogatja amivel a vargaborék és társaik öntik rá a piacra az "olcsó" hulladékot."

Az a Kádár korszak alatt volt.

Kóstolómester,

"Az a Kádár korszak alatt volt"

A környéken is szétnézve, akik a rendszerváltás óta szemmel is láthatóan jól élnek a mezőgazdaságból, azok a volt TSZ vezetők és holdudvaruk: jellemzően ezek kapták meg a volt állami vagyon nagy/legértékesebb részét, és bagóért. Az utóbbi nyolc évben pedig az állam által adott pénzek nagy része is a nagyüzemeket preferálta, vagyis nagyrészt ezeket az embereket.
Konkrétan a borászatban is sajnos sok a félmaffiózó/félhamisító elem aki minden ügyeskedésben és gazságban benne van és ezeknek szemmel láthatóan jól megy. Namost ezeket kőkeményen, akár titkosszolgálati eszközökkel föl kellene számolni. Ehelyett röhögnek mindenki képébe és vígan "dolgoznak" tovább.
Ehelyett újabb és újabb hülyeségekkel vegzálják a kistermelőket. A falunkban az adminisztráció radikális megnehezítésekor hirtelen a gazdálkodók fele hagyott fel a borászkodással. A maffiózok viszont simán kitrükköznek továbbra is mindent.

De visszatérve csak a méretekre, BZoltan fölvetésére: a nagyok favorizálása akkor lenne valamelyest is védhető, indokolható, ha a Vargaborok és társaik tömegében elárasztanák valóban élvezeti értékkel bíró olcsó, de korrekt borokkal a piacot, onnantól várhatnánk, hogy a mainál sokkal dinamikusabban fejlődne a magyar borkultúra.
A valóban jó minőséget a magyar borászkodásban 99%-ban kis családi pincék képviselik, viszont csomó pályázatból mindenféle megkötések miatt ezek a kicsik ki vannak zárva. A legkisebbekről nem is beszélve. Mi például olyan kicsik vagyunk hogy nem akarunk tízmillió körüli gépekre pályázni és aztán évtizedekig nyögni a felvett hiteleket, kisebbekre viszont nincs pályázat. Ellenben a téeszudódcégeknél szépen csillognak a tízmilliós JohnDeerok, pályázati pénzekből. Na ilyenekről van szó. Ahogy Fábry szokta mondani, inkább csak módszerváltás volt. Vagy hogy rettegnem kell szüretkor, amit barátokkal, rokonokkal végzünk, mert a törvények szerint csak egyenesági rokonok dolgozhatnának adófizetés nélkül a szőlőben. Legújabban arról hallottam hogy Villányban egy kollégát szüretkor a mobilvécé hiánya miatt bírságolta meg keményen a munkaügyi hivatal(Toszkánában vagy Burgundiában el tudunk képzelni ilyet: ott a több százezer illegális munkás felett szüretkor szemet hunynak a nemzeti hatóságok, nálunk meg helikopterek bevetésével is vadásznak ránk - hol itt az egyenlő verseny?).
Ez is mutatja, néha már annyira abszurd túlkapásokba mennek ezek a hatóságok, hogy elgondolkodom, a kicsik tudatos ellehetetlenítése zajlik.

@BZoltan: A dolgok azért átalakulnak/tak. A cukrozás háttérbeszorul (legalábbis megbízható cukorkereskedelmi (nagyker) információk szerint eléggé visszaesett a forgalom), helyette a külföldi, tartályos bor és az ásványvíz palackozás megy. Jobban megéri és nem baszogatják annyira a cégeket.
Másrészt többen mondták (ld. pl. rádiós kommentem), hogy az idei "túltermelés van szőlőből" üzenet egy médiakampány volt, hogy a nagy feldolgozók, egyben felvásárlók olcsón tudják megvenni a szőlőt. És ebben az ágazat választott vezetése (HNT) is tevékenyen részt vett.
@pinotnoir_777, @BZoltan:Meg tudjátok fogalmazni, mondani miként működjön? Nem cseszegetés miatt kérdem. Ha igen, akkor a működési rendet és a szabályozó környezetet meg kellene csinálni. Végén odaadni egy törvényalkotónak. Még mielőtt rámzúditanátok, hogy nem a ti dolgotok, ami igaz, de ha ti nem csináljátok, akkor senki sem fogja. Mert jobb neki a status quo.
Ja és reménytelenül optimista és aktuálisan náthás vagyok :)

@BZoltan: persze egyetértek. Az olcsó borok egy része ilyen persze, más része meg iható/korrekt. De tudod mi a komoly? Hogy a kipróbált olcsó borok közül még a spanyolban bízok meg a leginkább (ez spec. Tarragona DO bor volt), mert DO, de azt is tudom, hogy ezek a borok hatalmos borgyárakban készülnek és chips-el dolgoznak, stb. De legalább borok. A BB 500Ft-os félédes sorozata ki merem jelenteni, hogy nem bor. Sajnos.

@pinotnoir_777:
Bordeaux, v Burgundia, eszem ágában sincs pálcát törni egyik felett sem, de a kiindulásnak felhozott "pénzügyi befektetők" vs. "elkötelezett magánember" dilemmában sem (ha valóban létezik ez a dilemma, melynek indokoltságára merészeltem rákérdezni).

Tokaj kapcsán nem tudom, melyik út lesz a jövő. Tetszik a virágozzák ezer virág burgundiai szemlélete, fogyasztóként vágyom az ezerszínű tokaji pincékre és ízekre, de azt is tudom, h a (mikro, makro, agrár)ökonómia nem ezt támogatja, legalábbis nem a jelenünkben (a rentábilitás megkövetel egy kritikus méretet). E szempontból Burgundia az azonos jelen egy másik terében él és működik, az összevetés félrevezető.

Ha a pincének célja, h eltartsa a borászt és családját, profitszemléletű vállalkozásként kell működnie, nem fogyasztó/piacfüggetlen L'art pour l'art szemléletű művészeti produkcióként. A fogyasztó/piac elvárásait persze ki-ki saját világlátása alapján, egyben vállalkozói kockázatára veszi figyelembe.

Mouton Cadet: erre mondtam, h tömegbort biztosan a bordóiak is csinálnak. Efelől nincs illúzióm, évekig Toszkánában dolgozó borász regélt esetekről. A bordói 5-ök megjegyzéssel nem szándékoztam őket fetisizálni, ennyire naívak nem vagyunk.

@Kóstolómester:
Sokmindennel egyetértek, sok dolgoggal inkább együtt érzek, amit mondassz. Biztosan az otthonról hozott évszázados hegyaljai rebellió teszi, de értékében és volumenében ugyanakkor továbbra is a hazai nedű mellé teszem le fogyasztói garasom, ha csak tehetem. Nem mindenáron és nem vakbuzgón, de ha ezzel kicsit is hozzájárulok, h majd a fiam is tudjon ezektől a termelőktől (s az ő fiaiktól) furmintot inni, akkor máris jót cselekedtem, s mutattam fityiszt a világnak.

- - -

Szándékosan nem kapcsolok borvitába se kormányt, se kormányzatot, se politikai elitet, mert sehová sem vezet. A politikusaink tehetnek minderről népszerű, ámbátor agyonrágott toposzával nem zülleszteném AG szépreményű blogját, ahol ne feledjük, csak vendégek vagyunk.

@akov: a Szent István sorozat viszont teljesen iható, nem?
Szóval nem csak olyan van 5-600 pénzért, mint a félédes BB-húgy meg a Varga(nem)bor. Ráadásul vannak rémes családi pincészetek (Salánki, Gacsó, etc.), sőt, kézműves bormanufaktúrák (LOL) (nem akarom őket bántani...) is.
Legutóbbi olasz utamon vettem egy szuperben néhány palack 1.5-2 euro körüli akciós DOC bort, kíváncsiságból. Nehezen akartam elhinni, hogy ennyi pénzért lehet DOC és jó/korrekt. Hát, nem voltak jók, nagyon nem...

loading,

Sok mindenben meg tudnám nagy vonlakban fogalmazni, hogy kellene jobban működnie. De nagyon egyszerű lenne: Az érintett hivatalok vezetőinek, politikusoknak át kellene kelniük a Lajtán, és lemásolni azt, ahogyan ez Ausztriában működik. Hatástalan hatástanulmányokra, végkielégítésekre ahogyan látjuk, úgyis milliárdok vannak, szerintem ez olcsóbb lenne.
Most mondta pl egy Dániában élő barátom, hogy egy vállakozás indításakor és üzemeltetésekor rengeteg mindent el lehet intézni on-line, de ha bármiben is bizonytalan az ember, akkor van számára EGY kijelölt segítő hivatalnok, akivel időpontegyeztetéssel bármikor találkozhat és együtt kitöltik amit kell.
Nálunk? Sokszor felhívjuk a hivatalok regionális vezetőit is aki maguk sem tudják hogy egy-egy új szabályt hogy kell értelmezni, mit hová kel leadni, stb...
Úgy érezzük hogy minden ilyen adminisztráció fő célja a pénzszedés és a büntetés.

Ne preferálja az állam a nagybirtokrendszer kialakítását. Erre ott van pl. a Magosz, szerintem nekik kismillió ötletük van már készen.

Vagy egy teljesen konkrét dolog: hogy legyen valódi pálinka és pezsgőkultúránk, ahhoz el kellene törölni a jelenlegi több tízmilliós kauciókat ezekben a szektorokban. Ausztriában pl nincs ilyen, ezért szinte minden faluban működik pár kis pöpec pálinkafőzde, ami el is tartja ezeket a családokat. De nálunk erősebb volt a nagy cégek lobbija, úgy ugye egyszerűbb mutyizni. Így az osztrák modellel ellentétben nálunk összesen van 1-2 tucat minőségi pálinkafőzde, a piac nagyon nagy részét pár nagy cég uralja, míg rengetegen isznak sokszor kétes eredetű házit, ha valaki pedig maga főz, akkor retteghet hogy a jutalék ellenében valamelyik szomszédja mikor jelenti föl.
Azt is lehetne említeni hogy sógoréknál mennyivel egyszerűbb falusi vendéglátás keretében a saját megtermelt bort és sonkát, egyebeket eladni, amennyire tudom nagyrészt adók nélkül és nagyon kevés adminisztrációval.
Azt kellene látni hogy itt nem csupán versenyképességről van szó, hanem az egész vidék jövőjéről.
De a helikopterek parasztok elleni használata azt jelzi számomra, hogy itt jelenleg megfontolt, komoly szándékok működnek a kistermelők fölszámolására. Vagy mondjon bárki hasonló területet az ellenőrzésekkor, ahol kb 5 hatóság így működik együtt, a parasztok ellen. Remélem nyártól javul a helyzet.

Ja és a cukrozás szerintem leginkább a mustsűrítményhasználat miatt szorult vissza, ami tény hogy jobb mint a cukrozás, de alapvetően ez még édeskevés a jobb minőség eléréséhez. Ja és a sokkal rosszabb minőséget képviselő invertcukrok illegális használatát nyilván nem tartalmazzák ezek a statisztikák.
Ha lenne jelentős minőségi előrelépés, akkor annak látszania kellene tömegében a szőlőültetvényekben.

Hullafotós,

"Tokaj kapcsán nem tudom, melyik út lesz a jövő. Tetszik a virágozzák ezer virág burgundiai szemlélete, fogyasztóként vágyom az ezerszínű tokaji pincékre és ízekre, de azt is tudom, h a (mikro, makro, agrár)ökonómia nem ezt támogatja, legalábbis nem a jelenünkben (a rentábilitás megkövetel egy kritikus méretet). E szempontból Burgundia az azonos jelen egy másik terében él és működik, az összevetés félrevezető."

Bocs de ezt nem értem. A pénzünkkel szavazunk. Minél többen vásárolnak úgy, hogy a minőség mellett megnézik azt is hogy egy-egy termék milyen háttérrel készül, akkor arról is döntenek hogy milyen irányba mozduljon a társadalom. ezen múlik hogy egy kisvárosban megmarad-e egy piac, ahol a pár kiló fokhagymát áruló néni is érvényesülhet és a profi kis családi középbirtok is vagy épül egy hipermarket ahol megkapod a világ minden tájáról a ki tudja milyen hátterű cuccokat.
Ha csak 10%-al többen gondolkodnának így vásárlásaikkor, akkor mondjuk összességében kb 100 magyar faluval több lenne ahol nem a pusztulás az úr hanem szépek megműveltek a földek, vannak az embereknek szép céljai és helyben maradnának a gyerekeik.
Meg kell nézni pl hogy a kétféle termési modell mennyire vonzó a következő generáció számára: nálunk pl a hagyományos utat (dömpingáron szőlőeladás a nagy cégeknek) egy fiatal sem követik, ezek vagy munkanélküli roncsok lesznek vagy elköltöznek, sokuk külföldre. A jó minőséget kitűző borászcsaládokban viszont szinte minden fiatal átveszi/tervezni átvenni a birtokot, vagy legalábbis a szakmában helyezkedik el. akkor pl nézzük meg, melyik esetben van esélye, hogy maradjanak Magyarországon magyar falvak? És ez mind a vásárlói döntéseken múlik. És van esély, mert nézzük meg a 0-ból 20 év alatt azért hová jutott a magyar borászat minőségi része. Egy jól dolgozó 5-10 hektáros borászatnak meg kell tudni élnie, persze ehhez a helybeli vásárlás/vendéglátás kultúrájának sokkal jobban el kell terjednie.

Hullafotós,

Ja és pont még az jutott eszembe, hogy pár napja egy ismerősöm mondta (szerintem igaza is van), hogy Tokajban sokszor hogyan megy az eladás. Van egy szerelemből született kisbirtok, pár hordóval. Nagy sikere van a boroknak, rögtön elfogynak, szinte kéz alatt. A tulajdonos felbuzdul,következő évben már lesz 10-20 hordó, ez is szépen elmegy. Tulajdonos még jobban föllekkesül, eladja valamilyét/hitelt vesz föl, beszoroz mindent tízzel vagy százzal, és utána jön a koppanás, hogy hoppá, az már nem megy el.
Úgy érzem a magyar piac nagyon kicsi, aki az újdonságokra is nyitott, az pár ezer ember max és ennyi nem tud eltartani egy nagyobb birtokot.
Ha most lottóötöst nyernék, akkor sem csinálnék 10 hektárnál nagyobb birtokot, csakis akkor, ha a külföldi piacokat profin meg tudom a kezdetektől célozni. De ahhoz meg Magyarország általános imázsa kevés/rossz.

@Kóstolómester: "Az a Kádár korszak alatt volt. "

Azt te csak hiszed. Sajnos. A magyar borszabályozás masszívan a kádárista szemléletet tükrözi. Bálint tökéletesen leírta a helyzetet.

Abszurd a pályázati rendszer, abszurd a foglalkoztatással kapcsolatos hercehurca. Abszurd a bor forgalomba hozatalával,kimérésével kapcsolatos értelmetlen bürokrácia.

@loading: Nem térek én ki a felelősség alól, hogy nekem mint termelőnek tudnom kell, hogy mi lenne a helyénvaló rendszer. Nyilván egy vaskos könyvet tele lehetne írni, hogy min kellene változtatni... A teljesség igénye nélkül:

1. a must cukorfokát ne lehessen javítani semmilyen módon olyan években ahol ésszerű hozamkorlátozással és szüreti időponttal simán el lehetne érni a 18.5-19 mustfokot. A sűrítményezés engedélyezésével gyakorlatilag a szőlőt nem csak bort termelő szőlő felvásárlókat motiválja a jelenlegi szabályozás arra, hogy ne az érett szőlőt vegye meg, hanem az éretlen lészőlőt és azt elég neki sűrítménnyel feljavítani. Ezzel gyakorlatilag folyamatosan nyomják le a felvásárlási árakat és teszik tönkre a borkultúra alapját jelentő szőlőtermelő gazdákat. Ha nem lehetne mustfokot javítani akkor kénytelen lenne a bortermelő megvenni a 19 mustfokos szőlőt tisztességes áron. Abszurd dolog azt hinni, hogy a most 600-700 forintos bor lényegesen drágább lenne azért mert a jelenlegi 30-40 forintos ár helyett mondjuk 150 forint lenne. Lehet, hogy növekedne a 600 forint 700 forintra, de gazdák ezreinek lenne biztosítva a megélhetése és szőlőből készülne a bor nem pedig sűrítményből. Bornak csak azt lehessen hívni ami csak tőkén érett szőlőből készült és amiben csak ugyanazon évjárat, ugyanazon termőhely terméséből készült manipulálás nélkül. A többire találjanak ki más nevet. Régen erre volt például a lőre. Nincs ezzel a névvel semmi baj, ha tudjuk, hogy mit jelent.

2. Ne kerüljön súlyos tízezrekbe (és hat palackba) egy egy bor engedélyeztetése és ne kelljen 6-8 hetet várni az eredményre (aminek amúgy semmi értelme). Legyen 2-3 napos az OBi vizsgálat és kerüljön párezer forintba és oldják meg 1-2 palackból.

3. Az OBI jellegű hatóság folyamatosan szondázza az összes piacon jelen levő bort és ellenőrizze a borok beltartalmi értékeit és azonnal zárják be örökre az olyan pincéket ahol csalás van. Ezen vizsgálatok eredményét folyamatosan hozzák nyilvánosságra függetlenül az eredménytől.

4. A szőlőműveléssel kapcsolatos foglalkoztatás legyen egyszerűbb és az állam ne a gépparkbővítést támogassa pályázatokkal, hanem a foglalkoztatást. Ne a százmilliós tőkével rendelkező nagybirtokoknak adjanak további százmilliókat a gépesítésre, hanem a borkultúra és a minőségi bortermelés bölcsőjét jelentő családi és kisbirtokok kézműves, emberi munkát igénylő termelési modelljét támogassák. Ne csak a holló legyen szigorúan védett a Somlón, hanem a vásárhelyi szőlőmunkás, napszámos is legyen védett. Ne legyen nagyobb becsülete elmenni Ajkára benzinkutasnak 70k zsebbe nettóért mint ennek kétszereséért törvényesen szőlőt művelni a Hegyen. Legyen normális törvényi szabályozása az idénymunkának és ne olyan társadalombiztosítási modell legyen ami csak az évi 200 munkanapon 8-16 óra közötti irodai munkára működik.

... és még sorolhatnám napestig. Hidd el, bornírt sötétség van a hatóságoknál és a politikai döntéshozóknál.

@pinotnoir_777:
Ha a "helybeli vásárlás kultúrája" alatt a belföldi fogyasztást érted, elfogadom. Tokaj, mint válságövezetekkel (Abaúj, Borsod, Szabolcs) körbeszomszédolt térség kapcsán az ettől lokálisabb, valóban helyi minőségi borfogyasztásra tartok tőle még sok évet kell vánunk.

Apró fogyasztói döntéseinkkel a helyi termelőket támogató összefüggés alapigazság, de ettől a falu, főképp az agrártermelés nem fogja automatikusan reneszánszát élni (csak erre fogékonyak körében), ui. ez ettől összetettebb, többtényezős képlet.

Ezektől függetlenül ugyanakkor érdekes lenne megvizsgálni, h a most minőségi termelőknek nevezett pincék milyen anyagi forrásból jutottak el ideáig 20 év alatt. Úgy érzem meglepődnénk a politikai szimpátia alapján döntött pályázati százmilliók, kül/belföldi pénzügyi befektetők, vagy esztelenül felvett banki hitelek részarányán. Attól tartok kevesebb lenne az organikusan fejlődő pince, mint gondolnánk. Ez persze nem vonja kétségbe a minőségi pincék termelésének legitimációját.

@Hullafotós: "Szándékosan nem kapcsolok borvitába se kormányt, se kormányzatot, se politikai elitet, mert sehová sem vezet. A politikusaink tehetnek minderről népszerű, ámbátor agyonrágott toposzával nem zülleszteném AG szépreményű blogját, ahol ne feledjük, csak vendégek vagyunk."

Miért? Legjobb borbarátom GY a kormánynak dolgozik és hihetetlen anyagi háttérrel rendelkezik, én magamnak dolgozom, érzelmileg és politikailag független vagyok és elégedett, T barátunk narancssárga jelvénnyel feszít és 3,5 órán át szól a Kárpátia zenéje a kocsijában miközben Villányba húzunk. Mindhárman együtt utazunk és nem vitatkozunk. Mellesleg engem onnan ismersz meg egy pincetúrán hogy én előbb utóbb MEGKÉRDEZEM a borászt hogy milyen politikai álláspontja van. Ez nagyon érdekes mert van úgy hogy két egymás melletti pince teljesen más nézetet vall és nem bírják egymást.
Nincs ebben semmi drámai, sőt szórakoztató. Idősebb Weninger például azt mondta hogy ő ugyan nem magyar de szocialista szimpatizáns mert magyarországi birtokainak ez kedvezőbb.
Szerintem a politika fontos ha közömbös tudsz maradni mindegyik irányra csak ezt a fajta függetlenséget nem könnyű elérni...

Hullafotós,

Az utolsó bekezdésre reagálva: a mi borvidékünkről tudok csak igazán alapos ismeretk alapján írni: itt, aki továbbra is jól él a mezőgazdaságból, az nagyrészt a volt téeszelit, akik a privatizációkor hozzájutottak a közös vagyon legnagyobb/legjobb részéhez. dzsippeket vezetnek, külföldön nyaralnak, nagy házakban élnek, miközben szőlővel és gyenge borokkal nepperkednek főleg. Főleg ők kapják a pályázati pénzeket, szép nagy új több títmilliós traktorokat szereznek. Én ilyen emberektől viszont egyetlen igazán jó bort sem kóstoltam.

Aztán van a pórnép, aki az előbbiektől és a pár mammutcégtől 30-40 forintokat kap a szőlőért, ez ráfizetés, ezért inkább kivágják a szőlőt. A gyerekeik pedig elvándorolnak.

És vagyunk maroknyian akik próbálnak széllel szemben menni és megmutatni, hogy a borvidék anyagi és társadalmi pusztulása nem a természeti adottságaink miatt van, azok sok helyen igen kiemelkedőek bármilyen összehasonlításban, hanem a társadalmi folyamatok, a hit, a nyitottság és persze a piacok hiánya az ok. Azért írtam előre a hitet és a nyitottságot, mert persze előbb kiemelkedő borokat kell készíteni és csak utána szabad várni hogy erre a piac reagáljon.

Mellesleg mi tavalyig még az egész Unióban alanyi jogon járó földalapú támogatást sem vettük föl (most az anyagi tűzoltás vitt rá, már van egy kisbabánk), pont azért hogy megmutassuk: minden hátszél nélkül, csak a saját munkánkra támaszkodva is lehet...Meg azért, mert rengeteg emberben elhitették azt, hogy a "vidékbe öntik a pénzt azok meg mégis panaszkodnak", miközben 20 év alatt valójában a végórákig jutott a magyar vidék, persze egy szűk agrárburzsoá réteget kivéve.
És akkor közeleg a végóra, amit a magyar földeladás liberalizációja jelent.

Kóstolómester,

Ha Weninger pont szóba került: na vele (az ifjabbikkal) lenne nagyon érdemes ebben a témában interjút készíteni, mik is a tapasztalatai az osztrák illetve a magyar hatóságokkal, szabályozással. Én hallgattam őt erről pár percig és elhűltem...

@BZoltan: ok, de tudnád-e ezt paragrafusokba tenni és úgy letenni, hogy csak a következő sorszámot és a pecsétet kellene csak rátenni? Sajna, kezdem azt érezni, hogy csak így lehet előrejutni.

@loading: Na jogász, az látod nem vagyok :)

Amúgy a legtöbb szabályozási dolog amit felsoroltam olyan erős lobbiérdekeket sért, hogy jelenleg semmi realitása nincsen annak, hogy ilyen irányú változásra esély legyen. Legalábbis forradalom nélkül :)

itt-ott elhangzott mar, de ismetelnem: Szepsy immar 60 ha folott birtokol teruletet, azaz nem kistermelo (de csak kb. 40 ha-ja terem).
Viszont: a Kiralyudvar manapsag csak kb. 40 ha-rol szuretel (bar lehet, ez kesobb bovul, sokkal nagyobb teruletuk van, kb. 100 ha).
Az valoban erdekes, ahogy a tokaji borvidek "megfogni latszik" Hwang urat :-)
A kicsi-nagy vitahoz pedig megemlitem, hogy sok nagy termelo, pl. Burgundiaban, fel tud dolgozni kis teteleket is, nagyobb odafigyelessel. A nagysag tehat nem osszeferhetetlen a kis mennyisegben keszitett, "elit" borral.
Az a megfogalmazas tetszett, hogy a borasz is olyan, mint a filmrendezo: minden alkotassal ujraindul, es vagy ujbol kivagja a rezet, v. kevesbe...
Amugy tegyuk hozza azt is (nem ujdonsag), hogy nem kell mindig csucsbort inni. Kiver a hideg, ha valaki, beallitvan egy pincehez, ugy szol a boraszhoz, hogy: nekem csak a legjobb borat mutassa meg! De Szepsynek igaza van - szukseg van csucsborra, az altala jol elmondott okok miatt.
Varom a komolyabb interjuk folytatasat, jo otlet!

Mellékszál, de azért szólok: január 18-án 19 órai kezdettel Szepsy borvacsora (13000 pénz) lesz az Abszintban.

@BZoltan: "Nyilván rengeteg pénzt is bele lehet/kellene tolni az agráriumba és szűkebben a szőlő és bortermelésbe. A borzasztó az az, hogy erre vannak EU-s keretek is, csak éppen nem oda és nem úgy jutnak el ezek a pénzek ahova kell. Rendszerint ezekből a forrásokból pont azokat támogatják akiknek nincsen rá szüksége. De ez az én privát véleményem. Sajnos politikai szándék a nagyobb és tőkeerősebb cégek támogatása és ívesen tesznek a kisebb termelőkre meg a vidéki agrármunkások érdekeire."

Bocs, mondanál konkrétumot is, amire a véleményed alapozod? (Kimondottan a szőlő-bor támogatások kapcsán, természetesen.)

@Enemy No 1: A többi hozzászólásomban írtam bőséggel konkrétumot. Amit nem írtam le azt okkan nem írtam le. Vannak dolgok amiket nem egy blogon kell megbeszélni.

De kérlek írd le a te véleményed, ha te máshogy gondolod, látod a dolgokat.

@BZoltan: "Konkrétum" alatt azt érteném, ha a Magyarország számára jóváhagyott szőlő-bor "ún. nemzeti boríték" támogatási intézkedései közül megjelölnéd, hogy melyik esetében kedvez a szabályozás a nagyoknak, a kicsik rovására. Mert ez lenne az, amikor az áltam Tőled idézett szöveg 3. és 5. mondatát igazolnád.

@Enemy No 1: Konkrétum az az ami ott van a birtokokon, az ültetvényekben és a pincékben. Sétálj ki a valóságba és csodálkozzál rá, hogy kik és milyen pénzből tudnak fejleszteni.

Ügyesen vannak megfogalmazva azok az intézkedések, ha felületesen (vagy elfogultan) olvasod akkor tényleg az lehet a benyomásod, hogy milyen demokratikus és egyenlő az egész. De ha meg is akarod valósítani az intézkedés vélt szándékát akkor rá fogsz jönni, hogy nem fog menni.

Kezdve azzal, hogy a pályázatosdinak neki sem érdemes állni ha nincsen konkrét adminisztratív csapat a hátad mögött és/vagy fizetett pályázatírók, de folytathatnám napestig.

Engedelmeddel nem akarok paragrafusokon és bekezdéseken nekiállni szőrszálhasogatni. Ez nem az erre alkalmas fórum és ilyen témákról nem szeretek anonim partnerekkel beszélgetni.

De mondom, kíváncsi vagyok a te véleményedre. Az még anonim is érdekel, hogy te hogyan látod a helyzeted. Szerintem családi kispincék ezreit újították fel az elmúlt évek során? Szerinted az 1-8 hektáros birtokok százat stafírungozták ki gépekkel, támfallal, feldolgozóépülettel? Tényleg érdekelne, hogy te mit látsz mert bevallom én azt látom, hogy a 10 hektár alatti birtokok azok mind saját pénzből küzdenek mint kismalac a jégen, ameddig a milliárdos hátterű nagybirtokok zsipsz-zsupsz kapnak erre-arra tíz/százmilliókat.
De komolyan mondom, hogy örülnék ha megmutatnád, hogy rosszul látom a helyzetet. Mindenkinek jobb lenne ha tévednék :)

@BZoltan: "Engedelmeddel nem akarok paragrafusokon és bekezdéseken nekiállni szőrszálhasogatni. Ez nem az erre alkalmas fórum és ilyen témákról nem szeretek anonim partnerekkel beszélgetni."
Pedig az lenne a konkrétum, mert minden más kijelentés, ítélet sajnos a szubjektivitás veszélyét hordozza magában. Igaz, ezt nem szokás beismerni, mert kényelmesebb megfellebbezhetetlen igazságokat mondani.

Hogy a tárgynál maradjak: nem a kérdésemre válaszoltál, mert azon fejlesztések, amikről írsz (gép, épület, feldolgozó), azok a vidékfejlesztési beruházás-ösztönző támogatások körébe tartoznak, és nem ágazat-specifikusak. Én egyértelműen és nevesítetten a kizárólag a szőlő-borban igényelhető, a szektor "saját" támogatásaira kérdeztem rá, ott milyen szabályozás-alapú megkülönböztetést ismersz. Amennyiben a "támfal" alatt a szőlő támberendezését érted, akkor ez az egyetlen közös pont, ami jelenleg az egymás-mellett-elbeszélésünket összeköti, itt valóban van egy minimális méret-kritérium. De remélem, hogy a 0,25 hektáros ültetvénymértet még nem tekinted a "milliárdos nagybirtok" kategóriájának...

@Enemy No 1: Mielőtt félreértésbe kerülnénk. Én szubjektív vagyok, elfogult és konkrétan érintett a témában. Nem akarok és nem is fogok független kívülállónak mutatkozni, mert nem vagyok az. Tudok sok-sok konkrétumot, de mint írtam ez a fórum nem alkalmas ezen téma részletesebb kifejtésére főleg nem a nevét, arcát nem vállaló beszélgetőtárssal. Mindezt persze a legnagyobb tisztelettel.

A támfal pedig nem támberendezés.

De továbbra sem írtad le a te saját véleményedet a témában. Érdekelne, tényleg. Ha pedig az érdekeltséged és a neved is hozzáírod akkor meg egész komoly súlya is lenne a véleményednek.

Enemy No 1,

Hirtelen pl az OBI gyakorlata jutott eszembe: egész Európa legdrágábban dolgozó hivatala, és nekem ugyanúgy 21 ezer forintot kell fizetnem egy 180 palackos minitétel után (plusz 6 palackot ebből a kevésből), mint pl egy félmillió palackos nagy tétel után fizet egy nagyüzem. Amit én fizetek az obinak egész évben az durván a bevételem 3%-a, ami azért elég jelentős. Ha tokaji kispince lennék, akkor ez akár ennek a háromszorosa is lehetne.
Meg ott van eleve az adminisztráció: minden évben annyi új, részben öncélú, betarthatatlan vagy értelmetlen plusz terhet kapunk a nyakunkba, hogy egyre inkább már akármilyen kis méretben is külön adminisztrátor alkalmazása merül fel, ami megintcsak kevéssé méretfüggő igen magas plusz költség. Pl egy könyvelő is havi 10-20 ezer Ft. a feleségem közgazdász diplomával rendelkezik, agilis, céges tapasztalattal rendelkezik mégis sokszor komoly stresszt és fejfájást okoz neki a nyakunkba zúdított egyre durvább adminisztráció. Legtöbbször alig lehet információkhoz jutni, ha lehet, az legtöbbször csak cinikus módon annyi, hogy megjelölnek több tíz oldalnyi jogszabályi szöveget, ami rendszerint további jogszabályokra utal. Na jogi diplománk, az nincs.
Pl a mostantól életben lévő alkalmi munkavállalást szabályozza, egy újabb dolog ami leginkább a kicsiket sújtja, akiknél nincs pénz külön adminisztrátorra.
De azért nem látom be, hogy a NEM ágazatspecifikus dolgok, amikkel a kicsik helyzetét lehetetlenítik el, miért ne lennének relevánsak ebben a kérdéskörben. Én is azt látom hogy sokkal jobb helyekre is juthatnának a pénzek vidéken.
Emlékszem még, még amikor a borbarátnál dolgoztam, meghívtak egy nagy egri szőlész-borászati megaberuházás megnyitójára, ahol a megyei politikai vezetők támogatásával egy már amúgy is tőkeerős nagy cég kapott igen komoly pályázati pénzeket.
a megnyitón sok szomorú kispince-tulajjal is találkoztam, aki szvsz akkor is az egri borminőség megújításában főszereplők voltak, na ők szomorúan elmondták, hogy ebből a megaberuházás-projektből kb 50 kis felfelé törekvő családi vállalkozást lehetett volna a legnehezebb első időszakban megsegíteni. De persze nem ez történt, pedig szerintem az egri borkultúra, gasztronómia úgy mérföldekkel előrébb jutott volna.
Meg már ebben a hozzászólás-folyamban is többször leírtam: szinte mindenhol a volt közös vagyon legértékesebb részét a volt politikai és TSZ-elit szerezte meg, és ezek, ahogy látom, ráadásul a legritkább esetben hoztak fejlődést a településeken piacképes, előremutató termékekkel, legtöbbször a tudatlanabb helyi paraszti réteg kihasználásra (nepperkedés) és a pályázatok "ügyes" lehívására rendezkedtek be.

@pinotnoir_777: "De azért nem látom be, hogy a NEM ágazatspecifikus dolgok, amikkel a kicsik helyzetét lehetetlenítik el, miért ne lennének relevánsak ebben a kérdéskörben. Én is azt látom hogy sokkal jobb helyekre is juthatnának a pénzek vidéken. "

Üdv. Szerintem sehol nem olvashattál olyat, hogy a "nem ágazat-specifikus" dolgok ne lennének fontosak. Ha elolvasod a fenti "vitát", akkor láthatod, hogy BZoltán tett egy általánosító kijelentést, aminek kapcsán én bátorkodtam rákérdezni, hogy _egy_adott_részterület_ tekintetében alá tudja-e támasztani bármivel az állítását. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja, de gondolom presztízs-veszteségnek tartaná ezt beismerni, ezért inkább kibúvókat keres. Az ő dolga.

Amiről Te írsz: OBI-val, alkalmi munkaválallással, indokolatlan többlet-adminisztrációval, politikai hátszéllel megsegített óriás-beruházásokkal, átmentett TSZ-vagyonokkal, stb. kapcsolatos problémák. Ezeket sem ezen a blogon, sem másutt nem vitattam, nem fejtettem ki a Tiéddel ellentétes véleményt. Nyilván nem véletlenül. Amit viszont továbbra is elutasítok, az az, hogy egytől-egyik minden egyes támogatási intézkedésre azt lehessen mondani, hogy "a csúnya gonosz állambácsi ezt a pénzt is kizárólag a csúny gonosz dúsgazdagoknak adja oda, kizárva belőle a szegény kistermelőket", mert ez annál kicsit összetettebb dolog... Tudom természetesen, hogy a bonyolult jelenségeket alaposabban szemügyre venni, neadjisten saját szerepünket is kritikai szemlélettel végiggondolni már jóval macerásabb dolog, ráadásul kiderülhet, hogy nem olyan egyértelműek a szerepek, mint egy halivudi filmben filmben.

Szóval én csak annyit kérek, hogy ha valaki állít valamit, akkor szíveskedjék alá is támasztani azt valamivel. Nem azért, hogy legyen mibe belekötnöm, hanem azért, mert ha kiderül, hogy megalapozott az állítás, tanulhassak belőle, sőt, esetleg továbbítani is tudjam valaki illetékeshez, aki vagy kezd vele valamit, vagy nem.

Kedves Enemy No 1,

Bár itt még nem látszik a hozzászólásod a nickedre kattintve olvastam amit írtál.

Semmi szükség nincsen a személyeskedésre sem pedig a provokatív beszólásokra.

Konkrétan és egyértelműbben leírtam, hogy bizonyos dolgokról nem akarok és nem is fogok itt, ebben a formában nyilatkozni. Pontosan azért mert én nem név és arc nélkül írom ide amit leírok, hanem a valós személyemet és érdekeltségemet vállalva, valódi felelősséggel.Nem viccből nem sorolom fel azokat a pályázatokat amiket kizárólag tőkeerős és komoly adminisztrációs háttérrel rendelkező nagy cégek tudtak csak igénybe venni. Ha akarod ezt megérted, ha pedig akarod az engem nem zavar.

Nem tartom presztízsveszteségnek azt, hogy te anonim módon kérsz valamit én pedig úgy döntök, hogy nem válaszolok rá. Jogomban áll azt leírni amit akarok. Ha te úgy gondolod, hogy ettől kevésbé igaz amit írtam (írtunk) az a te szíved joga.

Messze nem arról van szó, hogy az állam gonosz lenne vagy, hogy bűn lenne gazdagnak lenni. Fantasztikus és jó dolog, hogy vannak gazdag emberek és cégek akik a magyar bortermelésbe fektetnek és jó dolog, hogy ezek a cégek kapnak állami támogatást.
A probléma az az amit Bálint is írt, hogy hasonló mértékben a kisebb termelők (cirka 2-10ha) működésére nincsen olyan méretre szabott támogatások amik az ő méretükre jellemző problémákat oldja meg. Például egy 100 hektáros birtokon fontos az, hogy legyenek nagy kapacitású traktorok és gépek amik sokba kerülnek, egy 4 hektáros kézműves birtokon az ilyen pályázatok irrelevánsak. Ha 500 millióból akarsz pincészetet építeni arra hamarabb kapsz 100 milliót pályázatból mint 100 ezret ha csak félmillióból ki akarod pofozni a 80 négyzetméteres pincédet.

Ha erről a témáról konstruktívan akarsz beszélgetni akkor javaslom figyelmesen olvasd el amit a Bálint írt és amit én is írtam...majd írd le a te saját véleményed.
Tényleg és komolyan érdekel.

Ma regel olvastam Wille-Baumkauff Márta véleményét itt: www.magyarborkulturaert.hu/?p=2532

Ő is ugyanazt írja le amint Bálint: "A családi birtokok helyzete egyre nehezebb, nem bírjuk az egyre növekvő adminisztrációt, és bevételünk nem teszi lehetővé, hogy erre külön munkaerőt vegyünk fel."

Mi ez ha nem a tőkeerős nagybirtokok előnyben részesítése?

Egy kisebb termelőnek nincsen lehetősége napi 8 órában a jogszabályokat, pályázati kiírásokat bújni és azok kapcsán lobbizni, talpalni.

A telepítési pályázaton kívül én nem hallottam kisbirtokot pályázati pénz nyerni... ellentétben ugye a tőkeerős nagybirtokokkal.

@BZoltan: "Konkrétan és egyértelműbben leírtam, hogy bizonyos dolgokról nem akarok és nem is fogok itt, ebben a formában nyilatkozni. Pontosan azért mert én nem név és arc nélkül írom ide amit leírok, hanem a valós személyemet és érdekeltségemet vállalva, valódi felelősséggel.Nem viccből nem sorolom fel azokat a pályázatokat amiket kizárólag tőkeerős és komoly adminisztrációs háttérrel rendelkező nagy cégek tudtak csak igénybe venni."
1) A hozzászólásaid alapján enm tűnsz annyira butának, hogy ne érthesd meg (különösen, hogy sokadjára írom), hogy én nem a beruházási támogatásokról beszélek, hanem a szőlő-bor ágazati támogatásokról (hiszen Te is az "ágazatra" hivatkoztál), úgymint: szerkezet-átalakítás, szeszesitalpiaci lepárlás, mustjavítási támogatás, illetve korábban a krízislepárlás. (A kivágási támogatás kicsit más tészta.) Itt szeretnék konkrét példát olvasni a hátrányos megkülönböztetésre, de eddig megkerülted az egyenes választ azzal, hogy vélhetően emiatt hátrányod származna.

2) Folytatva az előző bekezdés utolsó mondatával, és immár tényleg nem az én vesszőparipámról, hanem az te vesszőparipádról beszélve: nem igazán tudom, hogy milyen kockázatot jelentene, ha a beruházási támogatások közül jelölnéd meg azt, ahol a nagyok számára előnyt biztosít a szabályozás (mert erről volt szó, nem az egyedi mutyiról). Én pl. megnéztem az egyik olyan EMVA támogatás ("Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás") kedvezményezettjeinek listáját a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján, ami révén igen sok szőlész-borász vállalkozás nyert eddig. egy adott féléves időszakban közel 650 egyéni vagy társas vállalkozás, a 49 lapból az elsőn 600ezertől (ez minden bizonnyal szőlő-boros cég) 20 millióig (vélhetően tejtermelő), az utolsón 440ezertől 4,4 millióig terjednek a támogatási összegek, imho köztük is van szőlő-boros. Lehet a listán csemegézni, és azt keresni, mi az átlagos támogatási összeg, amit borászatok kaptak. Vélhetően 100 forint támogatást nem lehet igénybe venni, de azért legyünk racionálisak: biztos, hogy 100ezres nagyságrendű támogatást kell osztani, ami egy termelő ágazatban inkább a szociális kategória, és aminek az ellenőrzési, illetve adminisztratív költségei már a támogatási összeg jelentős hányadára rúgnak? Szerinted hol kellene meghúzni a határt, mekkora méretig érdemes a Te szemszögedből támogatást adni borászatoknak, hogy adott pénzösszeg a vertikum egészét tekintve a leghatékonyabban szolgálja a bortermelés fejlesztését? és akkor most a végén ismét emlékeztetnélek, hogy a 2) pont az nem az én lovam, hanem a Tiéd...

Bocsánat: "Vélhetően 100 forint támogatást nem lehet igénybe venni" - ez természetesen 100ezer forint lett volna, illetve elnézést a helyesírási hibákért és kisbetűs megszólításokért is, még nehezen megy a betűvetés.

@Enemy No 1: Nem emlékszem, hogy konkrétan és specifikusan azon pályázati típusokról írtam volna amiket te sorolsz fel. Én azt írtam, hogy "rengeteg pénzt is bele lehet/kellene tolni az agráriumba és szűkebben a szőlő és bortermelésbe. A borzasztó az az, hogy erre vannak EU-s keretek is, csak éppen nem oda és nem úgy jutnak el ezek a pénzek ahova kell."

Nem vagyok jogász és nem paragrafusokban szoktam beszélgetni. Ezen állításomat továbbra is tartom. Nem hátrányos megkülönböztetésről beszéltem, hanem arról, hogy ha a valóságot megnézed akkor azt látod, hogy a pályázati pénzek ilyen vagy olyan okkal a tőkeerős nagybirtokokhoz csorognak be és nem a kistermelőkhöz. Az oka ennek nem összeesküvés avagy panamázás, hanem profánul az amit Bálint is leírt neked meg én is. Olvas el kérlek, érdemes.

Azt meg tételesen tényleg nem vesézném ki, hogy kik, mire és milyen pénzeket kapott, mert valóban sértenék ezzel érdekeket és tudod ma Magyarországon ez nem feltétlenül szerencsés dolog. Nézz le, nevess ki, sajnálj le, de ez van.

@BZoltan: >>Én azt írtam, hogy "rengeteg pénzt is bele lehet/kellene tolni az agráriumba és szűkebben a SZŐLŐ ÉS BORTERMELÉSBE. A borzasztó az az, hogy ERRE VANNAK EU-s KERETEK is, csak éppen nem oda és nem úgy jutnak el ezek a pénzek ahova kell."<<

E kijelentésedhez kértem alátámasztást, megnevezve azon támogatási formákat, ami a SZŐLŐ ÉS BORTERMELÉS EU-S KERETÉBE tartoznak.

>>Nem vagyok jogász és nem paragrafusokban szoktam beszélgetni.<<
Nem jogásznak kellene lenned, hanem hitelesnek, szavahihetőnek, aki igazolni tudja azt, amit mond, és arra a kérdésre válaszol, amit feltettek neki, nem pedig arra, amire ő szeretne.
>>Olvas el kérlek, érdemes.<<
Más témában minden bizonnyal el fogom olvasni amit írsz, de ezek után Te sem gondolod, hogy látatlanban bármit is el fogok hinni bármit is.

@Enemy No 1: @BZoltan: Ebből lassan krimit is csinálhattok, miért nem kéritek el egymás számát és beszélitek meg ott, ha egyszer BZoltan itt bizonyos dolgokról nem akar írni, Enemy No 1 meg nem hajlandó nagy közönség előtt felvállalni személyiségét, akkor ez 2 ember vitája azt meg lehet telefonon is. Lehet nem beszélnétek el egymás mellett.

@fiatalborivo: Én nem vitatok semmit. Ha nagyon eltérünk a témától akkor pedig majd Albert szól.

@AG 2.0: Lesz folytatása a riportnak (aka riportsorozat) más borászokkal a közeljövőben? Esetleg előzetes?

@loading: lesz, igen, de nem hetente, sok a munka. mármint a boron kívüli. előzetest nem mondok, mert ember tervez, aztán ki tudja, mi lesz :)

@pinotnoir_777: "Hirtelen pl az OBI gyakorlata jutott eszembe: egész Európa legdrágábban dolgozó hivatala, és nekem ugyanúgy 21 ezer forintot kell fizetnem egy 180 palackos minitétel után (plusz 6 palackot ebből a kevésből), mint pl egy félmillió palackos nagy tétel után fizet egy nagyüzem. Amit én fizetek az obinak egész évben az durván a bevételem 3%-a, ami azért elég jelentős. Ha tokaji kispince lennék, akkor ez akár ennek a háromszorosa is lehetne. "

www.agroinform.com/program/Konferenciak-szakmai-forumok-XI-Szoleszeti-Boraszati-Konferencia-Eger/20100120-1107/

Jan. 22. péntek, 16.00: Harcz Zoltán igazgató, MgSzH Központ, Borminősítési Igazgatóság – A borminősítés és ellenőrzés rendszere 2010-től.

Ha van rá módod, menj el, mondd el, kérdezd meg.

@Enemy No 1: Összemosol két olyan mondatomat amelyeket én nem ok nélkül fogalmaztam meg két külön mondatba. A szőlő és a bor termelést lehet sokféleképpen támogatni anyagilag, nem csak az ezen karaktersorozatot a nevében foglaló pályázati keretekből.

Te itt nagy nyilvánosság előtt a hitelességemet és a szavahihetőségemet kérdőjelezed meg. Ezt azért én túlzásnak találom.

@BZoltan: A hitelességed te magad ástad alá (az én szememben) azzal, hogy egy pontatlan, általánosító, és félismeretekre alapozott kijelentésed nem tudtad alátámasztani, mert
- nem vagy jogász,
- bajod lehet belőle, ha konkrétumot írsz,
- nem láttad még a fényképemet,
- nem is azt mondtad, amit,
- lehet, hogy azt mondtad, de nem arra gondoltál,
- stb.
- stb.
- stb.

Pedig a tényszerűség és a korrekt vita egy blog-on nem a valódi vagy nicknév használatának függvénye.

@Enemy No 1: drága barátom, ne mondd már, hogy nem látod, a kicsiket sanyargatják itthon mindenben, nem csak a borágazatban. Nyilván szándékosan, mert bármennyire szellemi mozgássérült hatökrökből áll is egy kormány, azért 7-8 év alatt még véletlenül is hozhatnának jó intézkedéseket.
Eltörölhették volna az idióta adminisztrációs terhek legalább egy részét. Nem tették, ezek folyamatosan nőnek. Ugyebár, nyilván magukból indulnak ki a főmuftik (ők lopni akarnak, csakis), csak nekik van házi adminisztrátoruk, könyvelőjük meg Bárándyjuk.
Vagy nem? Mi vagy te, OBI-osztályvezető? És miről beszélsz, hol élsz, a Marson?

@Enemy No 1: Kizárólag valódi emberek előtti hitelességre törekszem.

Te olyan mondatot, gondolatot akartál a hozzászólásomba magyarázni amit én nem írtam és olyan dolgot kértél rajtam számon amihez semmi közöm.

Tényleg nem vagyok jogász, ezért egy boros blogon, boros témában engedelmeddel a hétköznapi magyar nyelvet használom és nem a jogit. Főleg mert azt nem is beszélem. Emiatt a hozzászólásaimba nyilván bele lehet kötni, hogy jogilag nem precízek. Érdekes módon rajtad kívül mégis mindenki megértette.

Valóban lehet bajom abból, hogy beruházásokat sorolok fel amik pályázati pénzből készültek/készülnek. Valóban lehet bajom abból, hogy neveket, cégeket írok. Ezt csak az nem érti meg aki zacskóban élte az elmúlt 20 évét Magyarországon.

Te valóban olyan verbális agresszióval személyeskedtél ami engem riaszt és aggódással tölt el. Remélem alaptalanul.

Tényleg nem mondtam és nem is gondoltam azt amit te nekem tulajdonítottál. Nem írtam azt, hogy az EU szőlő és bor termelési pályázatjairól írok. Azt írtam, hogy lehetne támogatni a magyar szőlő és bortermelést. Valamint azt, hogy erre vannak keretek. Ez két állítás, ráadásul mindkettő igaz. A támogatásnak ezer meg egy módja van, nem csak az az egy kassza amiről te nem tudsz/alarsz elszakadni. Ahogy létezik több pályázati keret is.

Vedd észre, hogy te olyan dolgot kérsz rajtam arrogánsan, személyeskedve és kimondottan támadólag amit én nem írtam.

Félreértettél és bár erre hozzászólások óta próbálom felhívni a figyelmed te mégis kötöd az ebet a karóhoz.

A témáról a te saját véleményed persze még mindig nem írtad le.

Szerinted ma Magyarországon a pályázaton és más módon elnyerhető/megkapható közpénzekért egy kis cég ugyanolyan esélyekkel indul mint egy nagy-gazdaság?

@Hepci: Látom, az írás már megy, talán ideje lenne néha olvasni is, különösen, ha "válasz"-nak szánod a hozzászólásod, különben csak "szólás" marad.

kedves vitázók, egyszer más ügyben már jeleztem, ezen a blogon még én sem személyeskedhetek, úghogy benneteket is arra kérlek, ne lépjétek át azt a határt, amelyet mintha kezdenétek átlépni. amúgy is úgy érzem, ebben a vitában már csak körbejártok, úgyhogy ha releváns új elem nem merül fel, akkor talán befejezettnek is tekinthetjük őt. köszönöm.

@AG 2.0: még egy mondat mehet? Köszönöm!
@Enemy No 1: kedves vagy, de átolvastam, és előbb-utóbb felbőszít, amikor valahol egy Enemy vagy éppen Bubópestis hiteltelennek talál egy Bzoltánt. Ugye, érted miért?

@BZoltan: szinte az összes kérdésedre megtalálnád a választ a korábbi hozzászólásaimban, ha ez szándékodban állna, de minden jel szerint nem áll. Emiatt az arrogancia. A "személyeskedés" vádját visszautasítom, csak a hozzászólásaidat minősítettem, személyedet, borász-tevékenységed, autóvezetési stílusodat, házastársi hűségedet nem ismerem, értelemszerűen semmi ilyesmire nem is tettem semminemű megjegyzést. Azt meg végképp nem értem, hogy miért is kellene félned tőlem????

Utolsó kérdésedre (bár szerintem erre is megvan fentebb a véleményem) azért tömören: vannak olyan közpénzek, ahol igen, azonos feltételekkel indul egy kicsi, mint egy nagy, és nyilvánvalóan vannak olyanok, ahol a nagy előnyt élvez. (Sőt, még talán olyan is akad, ahol nem mérettől, hanem névtől függ a sikeresség.) Ha te következetesen és tántoríthatatlanul egybemosod a kettőt, akkor megítélésem szerint többet ártasz, mint használsz.