HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Ráspi Kékfrankos Selection 2007

2010.11.08. 08:00 AG 2.0

Csütörtökön megint nagy borozást csaptunk a Drop Shopban, mi tagadás, ezúttal sem maradtam színjózan, újabban nem bírok magammal, ha komoly pezsgők vonzáskörzetébe kerülök. A remek Billecart-okra persze a végén került sor – rettenetesen ízlettek egyfelől, megrendítették az anyagi helyzetemet másfelől, egyszer élünk –, de addig is elfogyott egy és más. Hogy miért az a termék a címszereplő, amelyik, máris megmagyarázom. Néhány héttel ezelőtt a fenekére néztem Horváth Ráspi József Gneis nevezetű öreg tőkés kékfrankos-válogatásának, de arra jutottam, egy palack alapján nem szabad véleményt alkotnom. Biztos vagyok benne, hogy ennek a fajtának egyetlen borától sem kaptam még többet soha illatban, ízeiben azonban nem hozta azt a fantasztikus összetettséget, amelyet az előzmények alapján várnom lehetett. A mindent meghatározó mineralitás és a savak intenzitása érték, de szempont a harmónia vagy annak a viszonylagos hiánya is. Félreértés ne essék, nem buta-otromba borról beszélünk, a palack minden további nélkül kiürült, közvetlenül Sebestyén Csaba kevésbé fajsúlyos, de jól sikerült Iván-völgyije után, csak épp nem egyenesedett ki minden kérdőjel. Ezért határoztam el a vendéglátó-ipari egységben, hogy teszek még egy próbát, ha tehetek. Előbb viszont kézenfekvő módon belekóstoltunk a 2007-es válogatásba – és ez a négyezer forintos bor visszakézből lenyűgözött bennünket. Ráspis illat mésszel, ásványokkal, gyümölcsökkel, hordófűszerrel, kicsit talán mélyebben, édesebben, mint máskor. Közepesnél izmosabb test, finom tannin, okos savak, ízek kavalkádja, egyensúly. Nem óriás, de olyan jó inni, hogy nem jó abbahagyni. Mindent vitt, tartotta a lépést a Gneisszel és az egyébként dettó kvalitásos Schiefer Szapary Blaufränkisch 2007-tel is. Vaskos 7 pont. A második nekifutás után és a megtélés nehézségei ellenére úgy vélem: a Gneis is itt tart most. Ám az idő talán neki dolgozik.

32 komment

Címkék: 2006 kékfrankos hétpontos ráspi sopron 2007 gneis

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jo par honappal ezelott egymas utan kostoltam a sima 07, valogatas07 es gneisz 06ot. visszaolvasva a benyomasaimat a valogatas akkor is hozta a het pontot, viszont a gneisz erre is ratett egy lapattal. biztosan erdemes lesz ranezni ujra a tel folyaman
Miért, mi nem tetszett konkrétan a Gneiszben / mi volt a kétkedés okozója? Vékonynak tűnt? Öregnek? Ízmentesnek?
@Szomjas Gödény: "ízeiben azonban nem hozta azt a fantasztikus összetettséget, amelyet az előzmények (értsd: az illat) alapján várnom lehetett."
Én vagy 2 hónapja kóstoltam szintén a DS-ben.. Nem ízlett. Hűvös, köves, soproni savanyú. Mintha egy normál 2005-ös vöröset kóstoltam volna. Lehet nem volt szerencsém.
ezek a pezsgők életveszélyesek mindkét szempontból, egyetértek...:-)
Sose értettem igazán miért jó az öreg tőke?! A szakirodalom szerint a fiatal tőkék adják a legjobb komplex mustot (most nem ugrik be melyik CdP használ kizárólag fiatal tőkét épp emiatt) aztán 20 év után már érdemes az újratelepítésen gondolkozni. Egyetlen logikus előnyét látom az öreg tőkének, ez pedig, hogy zöld szüret nélkül lehet "természetesen" hozamkorlátozást elérni (egyszerűen nem terem már annyi, mint a fiatal tőkéken), de ez nem minőségi különbség, csak anyagi, hiszen spórolni lehet a munkán.
@iLane: Én talán úgy olvastam, hogy ez az összefüggés azért nem lineáris. Egy darabig, kb 20-30 éves korig a tőkék egyre értékesebb, komplexebb, talán időtálóbb borokat adnak, ekkor van a tőke a csúcson, ott aztán jó darabig platón, utána viszont hanyatlásnak indul, és ekkor lehet érdemes újratelepíteni..
@drbarta: szőlészeti könyvek szerint az első 2-3 (!!) szüret a legjobb minőség. Gyakorlatban nem tudom, mivel magam nem szőlészkedem.
@iLane: Szőlészeti ismeretekkel én sem rendelkezem! Valóban hallottam olyat, hogy a szűztermés olykor meghazudtolja önmagát, mindenesetre ténynek tűnik, hogy világ-szinten nagy presztizsű termelők, a presztizs boraikba az idősebb tőkék, nagyobb karakterrel rendelkező termését rakják, míg a fiatalabb tőkék termése, az általában a termékskála alacsonyabb szintjét képviselő tételekbe megy.
@iLane: ehhez légyszi dobj valami szakirodalmat is, nem vagyok profi, de ilyet nem is hallottam és nem is olvastam sehol, de legfőképp nem is tapasztaltam...

A szűzterméseket hallom néha én is kiemelve, de azt is csak szóban és a borászoktól. Szóval nekem is új, amit mondasz.

@AG 2.0: Köszi, akkor ez volt az egyetlen problémád vele.
@iLane: Nem tudom milyen szakirodalomban olvastál ilynet, de biztosíthatlak, hogy nettó és orbitális marhaság, hogy a fiatal tőke komplexebb mustot adna. Ez pont fordítva van.

A fiatal tőkék első 1-2 termése nagyon magas cukortartalommal bírnak, mivel ritkán teremnek 10-20 dekánál többet és ilyen alacsony hozammal a cukorérettség korábban várható.

Az idősebb tőkék gyökérzete fejlettebb és a növény ellenálló-képessége jobb. Egész egyszerűen semmilyen szempontból nem jobbak a fiatal ültetvények az idősebbeknél.
Ha mán itt tartunk, meg hogy a napi kötözködésem meglegyen, mutasson mán valaki egy olyan konkrét tanulmányt, amiben össze van hasonlítva az öreg és a fiatal tőkék bora "jóság" szempontjából. Adatokkal, tényekkel, kóstolói véleményekkel(bár ez szubjektív, de egye fene) alátámasztva.
Mán csak azért is, hogy na burkolózzon a legenda homályába ezen különbség
:))
@Szomjas Gödény: idézet következik aztán mindenki saját belátására bizom hogyan értelmezi:

"During the first two to three crops, the trunk and arms are still quite thin and over-wintering carbohydrate reserves are relatively low, which limits the vigour of shoot growth. This frequently results in a very good fruit to leaf balance, and well-exposed fruit, and consequently the first few crops from a vine can be of very high quality. Famous examples of outstanding wines from very young vines include the early crops at Domaine de la Romanée-Conti after replanting in the 1940s and Stag's Leap SLV Cabernet Sauvignon 1973, from three year old vines.
[...]
By the time the vine is about twenty years old the declining vigour can slowly restore the fruit to leaf balance that was enjoyed in the early years but yields also decline. Old vines in premium sites may achieve fruit prices that can justify continuing to harvest at such low yields, and vine age may be used as a selling feature of the wine."
/Study guide for the WSET Diploma/

Nekem ebből az derül ki, hogy a lényeg a metszés, a szőlő karbantartása, hozamkorlátozás és nem a kor. A fiatal szőlő azért jó, mert ott még nem kell ezen dolgozni (plusz jó a hozam), az idősnél meg már nem kell vele dolgozni, viszont folyamatosan csökken a hozam. Azt viszont nem birom kiolvasni belőle, hogy a szőlő kora és minősége közvetlen összefüggésben lenne.
@iLane: Ez, így, ebben a formában és ebben a megfogalmazásban bizony ostobaság.
A szőlő karbantartása (mily meglepő, tegye fel a kezét aki ezt nem tudta) valóban fontos, sőt a hozamkorlátozás is (ezen sem hiszem, hogy sokan elcsodálkoznának) kulcsfontosságú kérdés.
De még a gondolat is abszurd, hogy érvelni kezdjünk egy olyan trivialitás mellett, hogy az idősebb tőkék jobbak mint a 2-3 évesek.
@Tóth Ferenc: Hát, ha megtalálom még, akkor elküldöm,
asszem tán az ausztrál borkutató (műfajunk brit tudósai, csak mondjuk ők komolyak) vizsgálódtak a témában, és valami olyasfélére jutottak, hogy analitikailag nem nagyon lehet különbséget kimutatni, viszont a borversenyeken statisztikailag kimutathatóan jobban szerepelnek az öreg tőkés borok, a különbséget csak érzékszervi szinten erősítették meg.

De szerintem kérdezd meg bármelyik borászt, akinek van öreg tőkéje - én még nem hallottam fordított véleményt.

@iLane: Hát, ilyet még senkitől nem hallottam, ez a szöveg nekem igen fura...
@Szomjas Gödény: akkor mégegyszer: jók az öreg tőkék, de nem azért jók, mert öregek. Egy jól karbantartott fiatal szőlő hozamkorlátozással ugyanazt tudhatja. Különbség a befektetett munkában és jövedelmezőségben lehet...
@iLane: Értem mit mondasz, csak mindenki mástól az ellenkezőjét hallom, ezért nehéz napirendre térni felette. Meg ha jól rémlik a fent idézett emlékeim alapján, akkor nem csak nekem szoktak tetszeni ezek az öreg tőkés cuccok, hanem valakik megnézték, hogy a borbíráknak vakon is szoktak tetszeni... de majd figyelek az ilyen irányú véleményekre is eztán, hátha hallok még.

És persze köszi a Study Guide-os anyagot!
@iLane: Ez még így is rosszul hangzik. Ha azt mondanád, hogy a tőkék kora egy fontos, de nem az egyetlen meghatározóan fontos tényező a komplex és minőségi bor készítésében akkor az igaz lenne.

Meglepő, hogy ilyen kitartóan védesz egy olyan butaságot ami szakmai körökben fel sem merül, annyira nonszensz. Mindenki, mindenhol tudja, hogy az idősebb tőkék jobb bort adnak mint a fiatalok.

Remélhetőleg most már te is :)
nálam ez a kérdés úgy volt elkönyvelve, hogy, amint BZoltán is irta, az öreg tőkéknek fejlettebb a gyökérzete. Értsd talán úgy is, hogy mélyebbre hatol az ásványokban esetlegesen gazdagabb rétegek felé. a többi tényezőhöz nem értek, de lehet még más hatása is a mély gyökereknek.
@BZoltan: A jó vitának az a lényege, hogy mindenki érvel és próbálunk tanulni belőle. Nem védem én a WSET álláspontját csak szeretnék tisztán látni, ezért kérdezek. Örülnék ha lenne valami racionális magyarázat, azon túl, hogy "triviális" meg hogy "mindenki tudja"...
@iLane: A te általad belinkelt idézet sem azt mondja, hogy az első években a legjobb a gyümölcs minősége (pláne nem azt , hogy komplexebb), hanem annyit, hogy az első termések is tudnak jó minőséget produkálni, és vannnak híres termelők, akiknek vannak kiemelkedő tételeik fiatal tőkékről. Ez utóbbi tételek jelenléte nem azt jelenti, hogy ugyanezen termelők a legnagyobb boraikat is igyekeznek fiatal tőkékről szedni.

Szerintem ezek nem annyira egzaktul feltérképezett területek, mintahogy a mineralitás megjelenése a borokban is sok vita kiindulópontja.

Annyi viszont mindenképp tény, hogy számos hihetetlen nagy szakmai elismertséggel bíró termlő 20-30 évesnél fiatalabb tőkék termését nem rakja a csúcsborba.
@iLane: Nem WSET álláspont az amiről te írtál, hanem a legnagyobb tisztelettel egy ordas marhaság.

Mondom, groteszk és teljesen abszurd a gondolat is, hogy érvelni kelljen azon trivialitás mellett, hogy az idősebb tőkék jobb bort adnak mint a 3-5 évesek.

Ha a fiatal tőkék tényleg jobb bort adnának mint az idősebbek akkor a világ legnagyobb presztízsű termelői 10-15 évenként újratelepítenének. Megtehetnék, de mégsem teszi. Senki. Soha, egyetlen termelőről nem hallottam aki a fiatal tőkéket preferálná az idősebbekkel szembe.

Racionális magyarázat pedig bőséggel hangzott el. Az idősebb tőkék gyökérzete fejlettebb, nagyobb mélységből szed biztosabban, tisztább és ásványi anyagokban gazdagabb vizet. Az idősebb tőkék természetes ellenálló-képessége jobb mint az új telepítéseké. Az idősebb tőkék jobban bírják a fagyot, szelet, jeget és az időjárás más viszontagságát.

Gyakorlatilag semmilyen racionális érv nem támasztja alá azt a véleményt, hogy a fiatal tőkék jobbak lennének. Ugyanis nem azok.
@Szomjas Gödény: Tehát egy újabb legenda, amibe kapaszkodhatnak az elvi/érzelmi alapon borászkodók és holdudvaruk
tenkjúverikamacskát :))

"érzékszervi szinten erősítették meg."
Nekem meg az alföldi borok a legjobbak :))
@Tóth Ferenc: ezt most nem értem, ha folyamatosan a borászkodóktól hallja az ember, hogy milyen jók az öreg tőkék, de ez szerinted korántsem magától értetődő, akkor miért tőlem várod a választ? Faggasd a termelőket a válaszért.

Azt sem értem, hogy kiket értesz elvi/érzelmi alapon borászkodók alatt. Kik az ellentábor? Az elvtelenül / érzéketlenül borászkodók? Ők a jó fiúk, vagy akiknek van mibe kapaszkodni?

Élvezd az alföldi borokat, nagyszerű, hogy végre van egy lelkes hardcore rajongó! Őszintén sajnálom, hogy ilyen kevesen vagy a nagyvilágban - legalábbis számomra mostanság még úgy tűnik.
@Szomjas Gödény: Egy legenda igazolását várom. Bárkitől.

Miféle ellentábor? Van a borászatnak egy vadhajtása, ami remélem gyorsan el fog sorvadni. Ők az elvi/érzelmi alapon borászkodók(ettől még a boraik lehetnek jók), és a fogyasztóik, akik feltétel nélkül szentírásnak veszik ezeket az elveket(olvass vissza)
Közük nincs a szakmához.
@Tóth Ferenc: légvárakra lősz nukleáris rakétával, szerintem picit beragadt az a lemez...
@Tóth Ferenc: Miért baj az, ha valakinek elvei vannak és miért baj az ha valaki a munkáját érzelmi alapon, mondhatni szenvedélyesen végzi?

Amúgy pontosan mely termelőket tartasz te olyan vadhajtásoknak akik reményeid szerint gyorsan el fognak sorvadni?
@Tóth Ferenc: Nekem is az a kérdésem, mint BZoltánnak, hogy kiket tartasz ebbe az "elvi/érzelmi alapon" borászkodó kategóriába esőknek - gondolom itt valami "vudu-jelenségben" hívőkre gondolsz, ami általában biodinamikát, meg ilyesmit jelent - de ez csak tipp, ezért kérdezem, hogy kicsit konkrétabban mit jelent a megfogalmazásod?
@Szomjas Gödény: nem rossz a tipp, de én inkább nem nevesítenék, egyrészt mert ennek a blognak szerintem nem ez a célja, másrészt pedig a vakhittel szemben értelmetlen vitatkozni.
@Tóth Ferenc: azért azt ugye érzed, hogy épp ezért nem száll vitába senki veled sem..? ;)
@Tóth Ferenc: Ezt írtad: "Van a borászatnak egy vadhajtása, ami remélem gyorsan el fog sorvadni."

Engem tényleg és őszintén érdekel, hogy mi ez a vadhajtás? Kik a képviselőik? Konkrétan, aki á-t mond az mondjon b-t is.

Amúgy nem értem ezt a vakhit dolgot sem. Szerinted az lenne a helyénvaló ha az ember amolyan bizonytalanul, hitetlenkedve és mindenkitől előre elnézést kérve végezné a munkáját?
Miért bűn az, ha az embernek van hite, meggyőződése és magabiztosan, lelkesen és szenvedélyesen teszi a dolgát?

Ráadásul még te is elismered, hogy az ilyen "vakhitűek" borai is lehetnek jók. Akkor meg mi a baj?

Én tényleg csak nem értem, hogy mi a probléma. Pontosabban azt, hogy mi a te problémád.
@iLane: Szerintem kettős lehet az ok: egyrészt a sokkal kiterjedtebb gyökérzet. Ennek is duplán van jó hatása: egyrészt mélyebb rétegekből veszi fel a mikroelemeket, ahol más lehet a kialakuló borkarakter, mintha csak a felszín közeléből tenné. Másrészt szárazság esetén sokkal kevesebb stressz érheti, mert sokkal lejjebb nagyobb eséllyel van egy kiegyenlített vízháztartású réteg. Szerintem pl a tanninösszetétek ezen is múlhat? azért selymesebb tanninúak az öreg tőkék, mert kevesebbet és kevesebbszer szenvednek a tőkék átmeneti vízhiánytól. Ha egy szintnél nagyobb a szárazságstressz, akkor szerintem rusztikusabb tanninok alakulnak ki, mert egyszerűen féloldalassá válnak az érési folyamatok a növényben.

Természetesen ha tökéletes a talaj és altalaj, tehát a felszín közvetlen közelében is van egy ásványos, és jó vízgazdálkodású réteg, akkor ezek a különbségek az öreg tőkék javára sokkal kisebbek.

De ezenkívül hiszek abban is, hogy egyszerűen a szőlő is élőlény, és idősebb korában lenyugszik a "hormonrendszere", mennyiség helyett minőségre gyúr, kiegyenlítettebb, harmonikusabb a vegatatív és generatív folyamatok közti egyensúly .

Konkrét mostani példa: hétfőn beszélgettem Ráspival aki azt mondta, hogy az idei extrém nehét évben az öreg tőkék ugyanolyan elbánás (növényvédelem, zöldmunka dűlők...) mellett nagyon szép termést adtak, kiemelkedő borokra lát ezekből esélyt, míg a fiatal ültetvényekből fajtától függetlenül csak alapborok lesznek, nem tűnnek túl nagy ígéretnek.

De pl mondhatnám a Moric birtokot is, ami a tágabb régiónkban a legnagyobb nemzetközi sztárbirtok, és ott is évről-évre az öreg tőkék adják a legjobb borokat, ezt az én kóstolási tapasztalataim is alátámasztják.
süti beállítások módosítása