A szekszárdi Szeleshát nagyjából két évvel ezelőtt robbant be a szubkultúrába, kész birtokkal, átgondolt választékkal, letisztult címkedizájnnal, nem utolsósorban a 2007-es évjárat egységesen színvonalas boraival. Hogy a vállalkozás honlapja is messze átlag feletti, az a bónusz. Úgy emlékszem, bejött minden, amihez hozzáfértem, a pinot noirtól a Háromfiún át a Nomád merlot-ig, bár érdekes: a csak mostanában kóstolt Nyék cabernet sauvignon nem ízlett, kevésbé találtam színesnek-gazdagnak a kelleténél. Menet közben kicsit talán csitult az érdeklődés, most viszont már a 2008-asoknál tartunk javában, ami első tapasztalataim szerint újabb fellendülést hozhat. A merlot a Szeleshát első számú szőlőfajtája, nemcsak Nomád szintű szuperválogatás készül belőle, hanem alapkategóriás termék is, amelyet nem sokkal kétezer forint feletti áron kínál a közönségnek a kereskedő. Ha az első pillantáskor még nem is – mély rubinszín –, az első szippantás után már biztosan tudtam, hogy ez az én borom. Orrban sok-sok érett-friss gyümölcs, a kézenfekvő szilva mellett különféle bogyósok, plusz fűszeresség és úgynevezett pörkölési aromák mutatóba. Legalább közepes test, hibátlanra csiszolt savak, visszafogott, barátságos tannin. Gömbölyű, ivós és jó ízű, lecsengése tiszta és száraz. Mostanság az ilyen típusú vörösborokat fogyasztom a legszívesebben. Teljesen egyértelmű 6 pont.