hát, ez a nem semmi! 71 éves bort kóstolni... most irigylem az érintett léhűtőket! ;)

Legutóbb én is láttam ezeket a szépkorú borokat a lisztferihegyi reptér csudaszép új termináljában.
Bevallom, engem meghökkentett. Biztos, hogy ezeket a ritka és igazán különleges borokat neonáradatban szobahőmérsékleten és az utazó ember számára kényelmes páratartalmú, zajos, rázós helyen érdemes tartani?
A régiek szerint pincét még földút mellé sem érdemes építeni, mert a lovaskocsik keltette rezgések nem tesznek igazán jót a bornak.

A reptéri borkínálat nekem amúgy sem tetszik, de ez gusztus kérdése. Ami viszont nem gusztus kérdése, az az, hogy az euróban fizető vásárlók lényegesen drágábban kapják meg az amúgy sem éppen szemérmesen árazott borokat. Na ez gusztustalan.

@BZoltan: nincsenek kint. ami kint van a mintapalackokban, az tea. alatta, szuperprofi borhűtőben, tökéletes körülmények közt, kulcsra zárva vannak ezek az aszúk. az árakat a heinemannban én korrektnek láttam a legtöbb esetben. kétszeres-háromszoros árakat láttam viszont a hungaricum shopban

Ejha, gratula! Nem lehetett semmi. Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy a modern, új stílusú 99-es, 2000-es aszúk milyenek lesznek 2060-ban (talán még megérhetem). Messzebb jutnak-e, vibrálnak-e majd gyümölcsösségükkel jobban évtizedek múlva is, mint a klasszikus régebbi stílusúak....és még hatalmasabbra építik-e majd azt a bizonyos mítoszt. Remélem igen.

@AG 2.0: Na ez jó hír, hogy legalább a fény, hőmérséklet és páratartalom korrekt. Persze a rezonancia attól még nem tesz jót a bornak, de gondolom ez már kisebb kockázati tényező.

Igen, az a hungaricum shop dobta le nálam a láncot. Gyomorforgató. Jártam az európai boros országok fővárosi repterein és általában korrekt áron lehet a helyi tömegtermelők korrekt borait megvenni. Nálunk abszurd módon nem erről szól a dolog.

Azt még elviselem, hogy aznap délutánra kész is vagy a poszttal - megszoktam. De hogy még ugyanazt a három bort hozod ki ugyanabban a sorrendben első háromnak, ahogy nálam is volt, az már erős túlzás.

@palack: na elmentek ti mind a... :D

Ez szép és jó, de képeket plíz!

Kerházas bort dícsérni???? Lesz itt perpatvar, ha megjönnek a keményvonalasok...

@Pierr Kardán: dehogy lesz. nincs itt perpatvar sose :)

@palack: Lesz esetleg cikk a MA-n is ezekről a borokról? Szívesen olvasnám.

Igen, ezek nagyon jó borok, de "presztizs" borok. Az viszont nagyon sajnálatos, hogy akármennyi átépítés, tulajdonos váltás után megmaradt a szabadrablás a reptéri boltokban, éttermekben. Erre miért nem figyel pártunk és kormányunk? Ugyan olyan "ország image" romboló,mint az 1 millós gulyásleves.

A helyiséget bérelni sem két fillér ám egy ilyen helyen, főleg ha tudják, hogy mit akarsz ott nyitni...

Nekem eladó egy 1937-es évjáratú 3 puttonyos tokaji aszu, zárjeggyel, tökéletes állapotban. Akit érdekel a dolog, kérem írjon a dustin20091@hotmail.com címre.

@Sck:: Ó igen.. Fél liter víz 540 Ft.a Liszten. Rómában a Fiumicino-n 4Euroért 7,5 dl hűtött víz, egy espresso és egy cafe latte jár, pedig ott is bérlik az üzletet.. Ja, hogy nem annyira pofátlanul éhesek?.

Írnám én is szívesen, hogy írígykedek, de még nem léptem túl a rohadék-rohadék-rohadék fázison :D

Nagyon jó lett a poszt, és most sikerült jól megmagyarázni számomra is, hogy ide miért nem kell pontszám. Gratulálok az íráshoz, a részvételhez, meg a régiaszú-tapasztalatok bővítéséhez is. Palacknak részvétem.

Van egy borhűtőben tartott, 1975-ös, 5 puttonyos Oremus Aszúm... kíváncsi vagyok, mennyit érhet :-)

@Nebelraser: ez a bor elvben forgalmi tétel, de most csak 1972-est látok a bortársaság honlapján:
www.bortarsasag.hu/hu/wine/oremus-5-puttonyos-aszu-1972-tokaj
ennél valamivel kevesebbet, mivel a 72-est tartják nagyobb évjáratnak. mégis inkább azt mondanám, bontsd ki születésnapodra, desszertnek :)

én csak egy 1969-es aszút ittam eddig, mint legrégebbi magyar bort, illetve egy olasz traminit a Garda tónál, ami 1958-as keltezésű volt, és 2 dl 150 euró volt belőle kimérve.
mindkettő olyan volt, mintha selymet ittam volna. döbbenetesen finom, összehasonlíthatatlanul kellemes, királyi érzés.

@demisec: én még csak 94 éves leszek akkor, semmiség

@www.Bisex.hu: " mintha selymet ittam volna" ez így egy elég fura hasonlat, mert biztos, hogy soha nem ittál még selymet, tehát nem tudhatod milyen az. De ha mégis ki akarnád próbálni a selyem ivást, pld. megennél egy selyem sálat, akkor lehet hogy megfulladnál tőle. Tehát semmikép se jó ez a gondolat.

Nekem volt otthon 1 karton 88-as 5 puttonyos.
Elmentunk vakàciora és az otthon maradt kolyok rendezett 1 hàzibulit,amin az osszeset megittàk;
mikor felfedeztem a dolgot és uvoltve felkérdeztem a gyereket,csak nézett és azt mondta,hogy szar volt. Azota nézegetem az ures uvegeket, a Tokaji a kedvenc borom.Ha arra jàrok veszek 1-t.

Nekem is volt már szerencsém 1940-es aszút kóstolni,(igaz akkor még csak 56 éves volt) szintén "Kerházas" volt nagyon izgatott voltam, hogy micsoda élményben lessz részem, és miután megkóstoltam kissé csalódott voltam, mivel nem nyújtott többet, mint a sorban kóstolt 88-as aztán néhány perc múlva jöttem rá, hogy az a nagy dolog, hogy még mindig szép, még mindig él éltes kora ellenére.

@cser11: pontosan így van. ha mégis pontoztam volna (szmájli), a 68-as mondjuk kaphatott volna egy nyolcast, a többi kevesebbet. ehhez képest:
albertgazda.blog.hu/2010/12/12/szepsy_cuvee_2007

@európai: nem is tudom. Albert már leírta a lényeget, minden szavával egyetértek.

A Borászportál nyom egy 1959-es Tokaji Aszút. Az is érdekes lehet...
boraszportal.hu/hirszuret/20110526/kincset_talaltunk_mennyit_er_egy_1959_es_tokaji_aszu

Azt lehet esetleg tudni, ezek a régi aszúk voltak-e avinálva?

Gratulálok, ilyen kóstolón én is részt vettem volna... Egy dolgot azonban nem értek, az is lehet hogy csak elírás részedről. Hogy kóstolhattál 1940-es aszúeszenciát,amikor az aszúeszenciát mint "kategóriát" csak a 70-es években vezették be?

@thib-chey: Az 1940-es aszúeszencia nagy valószínüség szerint úgy jött létre, hogy a feltalált, megőrzött készletet az aktuális időszak állami szereplői - Magyar Állami Pincegazdaság Tokaj-Hegyaljai Üzeme, Tolcsvai-Tarcali Állami Gazdaságok, Tarcali Szőlészeti- Borászati Kutatóintézet - munkatársai az analitikai és kóstolási eredmények alapján ennek sorolták be. Sok esetben a háború elől elmentett, elfalazott készletek jelölése nem volt pontos. Csak az évjárat szerepelt egy fém lapon, és a címke lerohadt. stb

@Octopus: szerintem csak duplán dekantálva.........

a borravaló összevágott erről egy videót:
www.youtube.com/watch?v=9KQKqVGlxys&feature=player_embedded

@thib-chey: Igaz, hogy az aszúeszenciát csak 1970-től használjuk. A 6 puttonyos aszút pedig hivatalosan 1936-tól, mégis nagyon sok palackon már jóval korábbi évjáratokon is láthatjuk ezeket a minőségeket. Ennek egyszerű a magyarázata.
Nálunk a múzeumban van például 1912-es évjáratú, a címkéje szerint aszúeszencia. Ez a bor abban az időben maximum 5 pottonyos aszúnak készíthették. Tudomásom szerint 1936-tól kötelező a Tokaji Aszúknál az analitikai vizsgálat.( palackos forgalmazásnál) Az itt megállapított értékek alapján az adott időpontban érvényes puttonyszámot kapja meg az aszú. Ezért van 1906-os 6 puttonyos aszú és 1940-es aszúeszencia.

A Tokajhegyaljai Borgazdasági Kombinát jelentős részét az 1990-es évek elején privatizálták. Eladták a szőlőket és a pincéket, legtöbb esetben a benne lévő évjáratokkal.Így jutottak hozzá a külföldi tulajdonban lévő pincésztek nagy mennyiségben példáúl az 1972, 1975, 1981, 1983, 1988-as évjáratokhoz. Ezeket a borokat ők értékesítették, de igen csak kifogásolható címkékkel. Mindegyik címkén ezt olvashatjuk. Termelte és palackozta. például az OREMUS KFT. Így lett az 1972-es évjáratunk OREMUS aszú, pedig semmi köze hozzá mint termelőnek. A bort a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát készítette. Az OREMUS csak forgalmazta.

@Octopus: 1797-től használták Tokaj-Hegyalján engedélyezett módon az avinálást. Ennek mértéke változó volt. Az 1924-es bortörvényünkben jelenik meg először ez az érték. A tokaji aszúknál a maximális alkoholtartalmat 18% vol-ban adták meg. Ezt az értéket az 1929-es bortörvény 18,5% vol-ban rögzítette. Ez a 18.5 % 1959-ig volt érvényben, ekkor egy törvényerejű rendelettel módosították az előző bortörvényt. 1959-től nem érdekelte a hatóságot a hordóban lévő bor alkoholtartalma. Azt rögzítették, hogy a fogysztóhoz kikerülő aszúk 16,5 % volnál magasabb alkoholtartalmú nem lehet. Ezt használták a rendszerváltásig.

@vigbor: kíváncsi lennék, vajon a fenti borok esetében besegített-e az avinálás abban, hogy ilyen szépen elálltak, avagy a másik oldalról nézve, a mai, sokszor 10-es alkoholú aszúk képesek lesznek-e így érni.

18,5%, mint felső határ? Az már gyakorlatilag portói... azt nem tudod véletlenül, hogy mi volt a jellemző érték abban az időszakban? Felteszem, azért ilyen nagy a felső limit, mert voltak borok, amelyek elérték ezt. Ej, de szívesen kóstolnék egy olyan aszút...

@vigbor: és arról tudsz most ki avinál Tokajban?

@Octopus: Az általam mért legmagasabb természetes alkoholtartalom egy erjedés eredményeként, az 1983-as évjáratból származó fordításnál volt, 16,2 v/v %. A spontán, természetes erjedés során a jelen lévő élesztő populációban vannak, hidegtűrő, ozmózisos nyomást tűrő, alkoholtűrő változatok is, tehát itt magas lesz a tényleges alkoholtartalom. A fajélesztős tételeknél, az ozmózis (cukortűrő) törzsek gyorsan beindítják az erjedést, de a 11-12 v/v %-os alapbor, ami az aszúval visszahígul 8 v/v % alá, hamar meg is fog állni az erjedésben, gondolom legfeljebb 12 v/v % körül, mert nem bírja az ennél magasabb alkoholt az ilyen törzsek többsége. Pont ezért nincs meghatározva minimum alkoholtartalom az aszúkra.
Természetesen az ilyen alacsonyabb alkoholú aszúk fejlődése nem a shery típusú avinált édes borokra fog emlékeztetni.

@shiraz: Az, hogy valaki esetleg avinál tokajban, az egy köztörvényes bűncselekmény, melyről a borászati hatóságot kellene megkérdezni. Tekintettel arra, hogy a bor jellegét el nem rontó magasfokú borpárlat beszerzése, szállítása, tárolása jövedéki szabályok szerint kell, hogy történjen, nagyobb, kereskedelmi tételek esetében ez nem igen valósítható meg. Ez persze nem zárja ki, hogy kissabb családi pincéknél, egy-egy hordónál ne történjen manipuláció, de ez 1995-1998 óta, nem igen jellemző.

@hegyaljai: A hatóságnak eljárni kellene miatta. Megkérdezni mást is lehet.

@Szomjas Gödény: akár még a macskámat is

@vigbor: @hegyaljai: köszi a válaszokat!

@AG 2.0: nahát, milyen macskád van? (tényleg, avinál(od)?)

@Octopus: Érdekes a története az avinálásnak.
Ez egy kényszer szülte borkészítési eljárás. Mi a Tokaji Aszúnkra böszkék vagyunk, de arra senki nem gondol, hogy az 1700-as években volt csak világsiker ez a bor. Az 1700 as évek végén fordulat következett be a borok értékesítésénél. A korábbi időszakban ép,hogy kiforrt a bor már a készletet hordóstól megvásárolták. Ha tömören akarok fogalmazni akkor nem volt szükség hegyalján pincetechnológiára.A bor magyar pincében erjedt és lengyel pincében érlelődött.
3-4 egyidőpontban jelentkező tényező következtében bennt maradtak a borok a hegyaljai pincékben és itt jön a lényeg, ezek a borok hordókban voltak tárolva. Köztudott, hogy a hordós borok a tárolás során évente veszítenek az alkoholtartalmukból. Ha egy bizonyos érték alá csökken az alkoholtartalom akkor újra erjed a bor és csökkenti a cukortartalmát. Ez a folyamat játszódott le Hegyalján is. Évekre, évtizedekre ott maradt az eladatlan készlet és beavatkozás nélkül kiegyenesedett száraz aszukká válnának. Elvesztik a világhírüket az édességüket. Az őseink a cukortartalom megőrzésére, az újra erjedés megakadályozására általában 3 megoldást javasoltak. 1. Palackozzák le a bort, így meggátolható az alkohol csökkenése. Ezt a megoldás kevesen alkalmazták mivel igen drága volt a palack abban az időben. A második megoldásnál bizonyos időszakoként a hőkezelést. Ez hasonló folyamat mint a pasztörizálás. Tökéletes megoldást adott az élesztőgombák eltávolítására, de nagyobb mennyiségű bor esetén igen költséges.

A harmadik megoldás, és ez vált gyakorlattá,az avinálás.

A bor alkoholtartalmát minden esetben az újraerjedési szint fölött tartani. ez két féle módom végezhették. A már kierjedt aszút öntötték fel borpárlattal, illetve az aszúszemek kiáztatása után rögtön belekerült az alkohol. Az alkoholtartalom felső értékét nem tartották fontosnak. Az első bortörvényünk ismertetésében,melyet a Fölmívelésügyi Mimisztérium adott ki ez szerepel: a spriritusz ne lógjon ki. Az 1900-1945 közötti időszakban a külföldre palackozott aszúknál feltüntették az etiketten, a címkén az alkoholtartalmat. Ez nálam lévő palackokon átlag 15% vol. Annyit biztosan tudunk, hogy az 1908-as bortörvény életbelépéséig hazánkban ha kén és kénessav jelenlétét kimutatták a borban akkor azt borhamisításként kezelték. Ebből adódik, hogy az 1908 előtti palackozások szulfidmentesek és avináltak. Az 1908-1924 közötti időszakról nem sok információnk van. 1924- től már pontosan ismerjük az engedélyezett értékeket.

Nagyon érdekes egy terület, ma írtózunk erről beszélgetni, hogy az őseink megemelt alkoholtartalmú bora vagy a mai technológiával előállított és tartósított bor az igazi. Szerintem két teljesen különálló borról beszélünk. Érdemes összekóstolni őket akkor mindenki megérti, hogy ezt miér írtam.

A tokajink történet 3 fajta borról szól. Ha becsülnénk a multunkat akkor mind a háromnak elérhetőnek kellene lennie.

Túl hosszú lett.. de még ide tartozik. A 4. fajta tokaji aszú amely 1975- 1986 közötti évjáratok. Ez nagyon nagy mennyiségben készült. Ez nem aszú! Nagyon sokan ezt a borhamisítási eljárást keverik össze az erdeti célból történt avinálással.

Az 1800-as évek stílusábann készült aszúk ízvilágának megismerésében tudok segíteni.

Végezetül. Ma is készül avinált technológiával tokaji aszú hegyalján. Nem tíltott eljárás, de nem kerülhet Tokaji szamorodni, máslás, fordítás, aszú névvel forgalomba. Úgy tudom, hogy tájborként forgalmazható OBI engedéllyel.

@shiraz: Van pár ismerősöm aki az 1800-as évek stílusában készíti a borait. Szulfid mentesek és megemelt alkoholtartalmúak.

A véleményem általában ismert ez ügyben. Én nem tartom mormálisnak, hogy egy kétszáz évig készített stílusú aszút ma ne kóstolhassanak meg a magyarok. Tudjatok- e, hogy milyen aszút ivott Ferenc József, és Horty kormányzónk?
Nem volt sportszerű a kérdés.

Talán ez jobb. Holnaptól betiltják Lisztet,hogy csak Bartókot hallgathassák.

1700 tól napjainkig 3 jelentősen eltéró sztílusban készült aszú hegyalján. Miért nem ismerhetjük meg mindet?

@vigbor: Az igazságszolgáltatás is más volt a középkorban mint manapság. Néha érdemes lenne karóba húzni egy egy köztörvényest, vagy kalodába zárni, csak hogy megtudjuk milyen is volt régen a büntetésvégrehajtás.

Vicc nélkül. Engem nem érdekel, hogy milyen bort ivott ferencjóska. Ezt a kérdést én bulvárszenzációhajhásznak tartom. Engem az érdekel, hogy milyen bort iszunk most és milyen bort fogunk inni 50 év múlva.

@BZoltan: azért azt a kalodába zárást nem kéne olyan gyorsan elvetni... :]

@BZoltan: Zoltán Te nagyon jól tudod , hogy ma milyen bort iszunk.

Milyen bort fogunk inni 50 év mulva. Jó kérdés, de látszik egy tendencia.

Az őseink egy időben ragaszkodtak a hegyi szőlő fogalmához. Ez valószínű, hogy visszajön. Ők azt mondták, hogy ahol búzát és kukoricát lehet termelni oda vétek szőlőt telepíteni. Egyszer szükség lesz a területekre és újra rájön a magyar arra, hogy a Somlói bor a Somló hegyen termett szőlőből készül. Az 1830-as években volt egy tendecia amit nem sikerült végrehajtani. Hegyalján minden szoknyán és sík részen lévő szőlőt kiakartak vágatni.
50 év mulva egy fejlett borkúltúrával talalkozhatnak hazánkban.Ha megnézzük, hogy a rendszerváltáskor, honnan indultunk és hol tartunk akkor egy hihetetlen gyors fejlődést láthatunk. 50 év mulva a borászaink a borisszák igényeit fogják kielégíteni. Nagyon jó adottságokkal rendelkezünk, így egyre természetközelibb borokat ihatunk.

Hegyalját nem tudom. Kétszáz éve csökken a boruk minősége és nem látszik érdemleges változás. Itt szerinten a piac rendesen működik. Egy palack jó Somlói, Badacsonyi fehér bor 2.000-3.000 Ft között kapható. Ez egy jó vörösre igaz. Hogyan lehet akkor az, hogy egy nagy munkaigényű tokaji aszút már 1000-1500 forint között megvásárolhatunk. Sajnos ilyen a minősége.

Van még egy ami szerintem megtörténik. Kötelező lesz a dűlő szerinti borkészítés és bornyílvántartás a sok apró kütyüjével, mert a technikai feltélek talán már most is lehetővé teszik a mesterséges borok tökéletes kimutathatalan összerakását. Ezen a területen 50 év mulva egy komoly háború várható. Természetes bor- mesterséges bor között. Ezért fog jelentősen megemelkedni az állami ellenőrzés.

@vigbor: A trend sajnos az, hogy nagy-somlói bort konkrétan lehet _NEM_ somlón termett szőlőből is csinálni, már most is. Ha jók az értesüléseim (márpedig jók, mert a hegybíró mondta) akkor ez még lazulni fog a jövőben. Ha pedig összehasonlítasz egy mostani borvidéki térképet a 19. századi térképpel akkor azt látod, hogy a piacon jelen levő borok túlnyomó része olyan területekről származik amik régen nem tartoztak az adott borvidékhez.
Ez a trend, mert a pénzes nagybirtokoknak ez az érdeke. Ők a hosszútávú érdekekkel nem foglalkoznak. Sajnos.

Én nem hiszek abban, hogy a jövő a dűlőszelekcióé lenne. Például azért mert a Somlón nincsenek dűlők (tényleg nincsenek). A növekvő állami ellenőrzésben sem hiszek. Inkább a helyi ellenőrzésben látok fantáziát.

Amiben én nagy jövőt látok az az Alföld. Beteg állapot, hogy a hegyi bort termelni hivatott borvidékeken pancsolják sokan az olcsónak szánt borokat (lásd: 1500 forintos aszú és 1000 forintos somlai) miközben az Alföldön kiválóan gépesíthető területeken igen tisztességes ivó bort lehetne az 500-600 forintos kategóriába készíteni.
Ha az Alföldön tömegesen készítenék a korrekt asztali borokat akkor a hegyvidékinken vissza lehetne térni az oda illő borok termeléséhez.

@vigbor: köszönöm a választ, egyszer mutathatnál ilyen aszút.

@shiraz: Gyertek el.
Mutatok egy különleges ízvilágot.
1967. 5. p. kiegyenesedett száraz
1983. A szúeszencia
1988. 5 puttonyos aszú.
1996. 6 puttonyos aszú.
1996 Száraz Szamorodni
2001. Ó furmint.
2005. Fordítás.
2005. Máslás.
Mosóbor.

@BZoltan: Kedves Zoltán! Valószínű, hogy nagyon sok mindenben egyetértünk. Egy nagy különbség azért van közöttünk. Te belülről vizsgálod a témát én meg kivülről.
Az őseink a "hegyiszőlő" fogalmához ragaszkodtak,ma példáúl elképzelhetetlen ötletük volt.Hegyaljan az 1830-as években a borok minőségének védelme érdekében ki akarták vágatni a szoknyán és a síkividéken lévő szőlőket.

Ma Szepsy nem kap telepítési engedélyt a hegyoldal felső részére, mivel ott a filoszéra vész óta elvadult, ligetes terület van, melyet védenek.Ezen a területen a tudatlanság már bűn. Szándékosságot nem feltételezek. A Híresebb borvidékeinken volt egy időszak amikor a minőségi borok védelmében nem engedték a szoknyára a szőlők telepítését. Ahol a búza és a kukorica is megterem oda nem telepíthető szőlő.

Nagyon érdekes az 1893-as bortörvényük 1898-ban kiadott ismertetése. Itt részletesebben ecsetelik ezt a témát.

A homoki borokban egyetértünk.

@BZoltan:
Van egy kérdésem.

Irod: Engem az érdekel, hogy milyen bort iszunk most és milyen bort fogunk inni 50 év múlva.

Miért a mával kezdődik az ötven éves skála?
Szerintem ez egy több száz éves folyamat.

@vigbor: A tudatlanságot illetőleg fájdalom de nagyon egyetértünk. A gazdák és a hivatalnokok tetesem részének a leghalványabb gőze sincs arról, hogy milyen volt a szőlészet és a borászat a háború és a filoxéra előtt. Arról meg, hogy milyen volt a 10-18. században végképp gőzük sincs.
Példának említeném, hogy az új Somlói termékelírásban a Somlói Sárfehér (de a gohér, mézes fehér, kéknyelű és minden ősi fajta is) mint fajta tiltva van a Somlón. A hegybíró pedig magabiztosan erre csak annyit mond, hogy hát most nincs a Somlón ilyen fajta.
Végtelen a sötétség és nem is látom a kiutat, mert a változtatást elérni képes befolyásos nagybirtokok a saját napi érdekeiket nézik és nem a borvidék hosszútávú jövőjét. Nem mellesleg nekik sincs halvány gőzük sem, hogy mi volt a Somlón. Komolya abszurd, hogy képzett, értelmes és fiatal borszerető emberektől irreális elvárás, hogy elolvassanak 50-100 oldal régi szakirodalmat.

Hogy miért a mával kezdem? Azért mert ma ma van. Az én érdeklődésem nem akadémikus érdeklődés, hanem gyakorlati. Leginkább az érdekel amiért felelősséggel tartozom és amit befolyásolni tudok.

@BZoltan: Nem irreális elvárás, erre valók pl az termelői önszerveződések. Ha valami mondjuk a Természetesen Somlóért Borász Kör tagjaként szeretne termelni/palackozni, akkor lehet egy felvételi követelmény, hogy ismerjen a fontosnak tartott közös alapokat.

@vigbor: Nem hiszem, mostanában inkább az fenyeget, hogy átnevezik Bartókot is Lisztre :)

@Szomjas Gödény: Ilyen önszerveződésre van esély, de elenyésző. A nagyok nem tudnak és nem is akarnak önkorlátozó szabályokat vállalni, a legtöbb kistermelő pedig szeret jóba lenni a nagyokkal és nem szívesen társul olyan dologba ami a nagyok érdekeivel ellentétes.

@BZoltan: 50-100 oldal régi irodalom elolvasása valójában olyan lenne mint a magasugrásban a 120 cm. De én emlékszem valami Petrovics nevű kocsmárosnak a fiára aki azt írta "Én nem írok, nem olvasok, én magyar nemes vagyok". Behelyettesíthető, hogy".....én magyar borász vagyok!" Ugyanott tartunk mint 180 éve, hogy akiknek az országot kellene előre vinniük azok nem tudják, hogy merre. Persze az összefogással kapcsolatban kialakult véleményük van: ő lesz a vezető, az elnök, a többiek meg menjenek utána. :)

@BZoltan:

Honnan indultunk és hová tartunk?

A kérdés első részének megismerésében tudok egy picit segíteni. Optopus, Shiraz, Gödényt szívesden látom egy régi világ ízeire. Sok mindent elárulnak ezek a borok. Pár borisszát még szívesen látok.
Mondogatni szoktam, hogy az a nemzet aki nem vállaja a multját annak nincs jövője. Ezt az állítást a borra is igaznak tartom.

@Octopus: Tokajhegyalján, az 1800-as években alklamazott technológiájával készített borok kóstolására meghívlak. Részleteket később egyeztessük.

@shiraz: Vedd úgy, hogy van egy meghívásod.

@vigbor: köszönöm, a mikort, holt kérlek majd jelezd előre.

@vigbor: ha véletlen marad hely, és beférek a "borissza" keretbe, szívesen bekuncsorognám magam nagy tisztelettel!

@shiraz: Valószínű, hogy a héten megkapom a hiányzó borokat. A tervezett időpontról küldök egy értesítést.

@Parci: Nem kell kuncsorogni. Szivesen látlak.

@vigbor: köszönöm!

@shiraz: Megérkeztek a borok. Szabad a pálya.

@Parci: Megjöttek a borok. Az időpontot egyestessük.

@vigbor: remek, most látom hogy Te is váci?

@vigbor: no, akkor itt is: nagyon köszönjük a kóstolót, kisebb reveláció volt, ezen felül még jó és érdekes is!

@Parci: Mi azért is vagyunk, hogy a vendégeink jól érezzék magukat, de itt nem erről volt szó.

"Ismerd meg a multad, becsüld meg a jelent és határozd meg a jövőt."

Mi az adottságainknak megfelelően a multat hangsúlyozzuk, ezért tudunk lehetőséget adni egy kihaló félben lévő borkészítési eljárás ízvilágának a megismeréséhez. Elég furcsa érzés 100 évet visszaugrani a borkultúrában. Itt nincs viszonyítási alap és csak az érzékszerveink döntenek. Ezért érdekes ez a kóstoló.

Örültem, hogy eljöttetek.

@vigbor: szorítok, hogy legalább páran a szakmából ráharapjanak. a változatosság a magyar borban mindenképpen izgalmas dolog (akkor is, ha időnként mélyelméjű emberek kitalálják, hogy épp melyik fajtánkkal kéne beborítani az országot), nem volna jó, ha pont a saját hagyományos módszereinkkel készülteknek ne jutna hely.

biztos vagyok benne, hogy lesz folytatás, talán épp mádon. a máslásból úgy is mindenképpen szereznem kell a zasszonynak. is. :)

Én már nem hiszek a "szakmában". Ez egy több évtizedes folyamat amely nem tűri meg az egyedi, sajátos, kizárólag magyar ízvilágot. Lehet, hogy mi túldimenzionáljuk e kérdést, de azért remélem, hogy a bor több mint egy élelmiszeripari termék.

Hegyaljára visszatérve, aki nem becsüli meg a multját annak nincs jövöje!

Például: Világörökség része lett Tokajhegyalja, de az örökségben nincs benne a borunk és az évszazados borkészítési eljárásunk.

Egyszerűen nem értem, hogy mit védünk!
Ráadásul azokat a borokat és borkészítési eljárásokat amit a világörökség szellemében még készítenek, nem lehet palackozva forgalmazni. Ez ma tiltott borkészítési eljárás. Nem tudom, hogy kinek az érdekét szolgálja?

Ha érdekel a máslás, akkor tudok hozatni Mádról és valahogy eljuttatom hozzád.

@vigbor: Köszönjük, nem csak tanulságos volt a látogatás, élményszámba is ment! Egy mádi látogatás mindenképp bekerült a naptáramba, hogy teljes körűen tudjak tájékozódni a témában.
De jó szívvel tudom ajánlani bárkinek, ez biztos.

@vigbor: Te az évszázados borkészítési eljárás alatt az avinálást érted?

Mindentől független azzal _NAGYON_ nem értek egyet, hogy aki nem becsüli a múltját annak nincs jövője. A múltat ismerni kell és vállalni, de becsülni nem szükségszerűen. Szerinted a németek akkor becsüljék a nácizmust? Mi magyarok becsüljük az évszázados hagyományainkat a kisebbségek és a nemzetiségek elnyomásában? Minden nemzet és ország történetében vannak kevésbé vidám kevésbé dicsőséges fejezetek amiket ismerni és vállalni mindenképpen kell, de becsülni nem biztos.

@BZoltan: jajjmá', legyen "aki nem veszi komolyan a múltját". :)

@Szomjas Gödény: Count me in.

@vigbor: Szentesi is sokat jár a levéltárba, szintén megszállottan gyűjti és olvassa a régi feljegyzéseket, "feltámasztott" egy csomó tradicionális fajtát, és jópár borászt megfertőzött mindezzel. :) van azért érdeklődés. persze, akik igazán megtehetnék, azok magasról tesznek rá, ez tény. sajnos.

a máslást nagyon köszönöm, ám ha úgy is szerveződik valamikor egy túra mádra a közeljövőben, akkor egyszerűbb úgy mindenkinek, úgyhogy egyelőre ezt megvárom.

@Parci: Legyen, de akkor az legyen. Én annyira nem örülnék annak ha pár évtized múlva valaki elkezdené nyomatni a pancsolt borokat, hogy hát annak mekkora hagyományai voltak egykoron :)

Nem minden dicsőséges és fényes az ami múltban történt. Pont az a sok munka és az a nehéz, hogy kiválogatni azokat a technológiákat és fajtákat amik tényleg jók azok közül amiket a kor kényszere szült. Az avinálás például egy rossz kényszer volt.

@BZoltan: "régen minden jobb volt" :) (senki sem állította)