A fenti címmel és "a Pannon Bormíves Céh kiáltványa a szőlész- és borásztársadalomért" alcímmel fogadott el állásfoglalást november 6-ai közgyűlésén a közel harminc neves termelőt tömörítő szervezet – elnök: Gere Attila, ügyvezető társelnök: Heimann Zoltán –, amelyet leginkább a városligeti Pannon Bországgyűlés, illetve a Pannon Bormustra révén ismer a szélesebb közvélemény. A céh néhány évvel ezelőtt a legfontosabb borászszervezetek egyikének számított. Amennyiben most megfogalmazott törekvései sikerrel járnak, jelentősége ismét megnőhet. Hajtás alatt tehát elolvashatják a kiáltványt betűről betűre, és ha gondolják, mondhatnak róla valamit. Az biztos, hogy soha nem volt fontosabb nagyon határozottan kiállni a természetesség és a hitelesség mellett. Na meg tenni is értük. Kíváncsian várom a fejleményeket.

"A világ borászata kettévált. A tengerentúli tömegbortermelés az élelmiszeripar kategóriáiban gondolkodik, kemény kihívások elé állítva és komoly versenyhátrányba hozva Európát. Az európai és a magyar borászkodás nem állhat le verekedni tőle idegen szabályok szerint. Egyetlen megoldás van: megőrizni a hitelességet és a természetességet.

Értékrendünkben és az európai uniós szabályok szerint a bor nem szimpla élelmiszer-ipari termék. Az európai borrendtartás az európai termelők érdekeit szolgálja. Az eredetvédelem és a termelési eljárások betartása nem erkölcsi kérdés, hanem az egyetlen járható út.

Magyarországon különösen nehéz a helyzet. A magyar bor elmúlt húsz éve sokak számára sikertörténetnek tűnhetett. Szinte a semmiből születtek a kiváló borok. A jó borok új borkultúrát szültek.

A 2004-es EU-csatlakozás óta azonban a  magyar borpiac egyensúlya megbomlott. A magyar borok mellett bizonytalan eredetű és minőségű borok jelentek meg. Az új helyzet kezelésére nem vagyunk képesek.

A borpiac válságához hozzáadódott az elmúlt két év általános gazdasági válsága. A több évtizedes megtérüléssel működő szőlőültetvények pénzügyileg ellehetetlenültek. A következő években sok ezer hektár szőlőt fognak kivágni, támogatással vagy anélkül.

Az elhagyatott szőlők, az eltűnő borvidékek, a megfogyó kereslet, a szűkülő piachoz túlméretezett beruházások terhei, a botrányok visszhangja után már nem hunyhatunk szemet a válságjelenségek fölött. Immár a hiteles nevekbe vetett bizalom is megrendülhet.

Állást kell foglalnunk. Nem a borbotrányokról. A magyar szőlő- és bortermelés jövőjéről.

Eltűnő-összezsugorodó borvidékeken hosszú távon nem maradhatnak fent életképes szőlő- és borosgazdák, gazdaságok, nem ápolható a borvidékek hírneve, nem építhető a borúti mozgalom.

Elaprózott borvidéki rendszer, csak elméletben létező borrégiók, lefelé kiegyenlítő borvidéki rendtartások, széthúzó, legitimitást nélkülöző szakmai szervezetek, végveszélybe került bormarketing-szervezet, a szakmára rátelepedő kereskedelem, az import ellenőrzésének hiánya, a felemás színvonalú gasztronómia, az EU-pályázatok anomáliái – mindezek sürgős lépéseket igényelnek.

Vegyük saját kezünkbe dolgainkat! Egységes érdekképviselet, egységes intézményrendszer, egységes jövőkép nélkül nem tudjuk merre menjünk, nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat. A szakmának össze kell fognia. A szétaprózott, hatalmi meccsekben egymásnak feszülő szervezetek helyett egységes, a jól felismert közös érdekeket képviselni tudó BORTESTÜLET-et kell létrehoznunk. Olyan szervezetet, amely méretéből és súlyából fakadóan partnerévé tud válni nemcsak a magyar hatóságoknak, hanem az Unió lobbicsatáiban is erősnek, tényezőnek mutatkozhat.

A Bortestületet minél előbb létre kell hoznunk! Más lehetőségünk nincs.

Ha rendet teszünk, a rend lehet a válság pozitív hozadéka. A rend a jövőnket jelenti."