Albert gazda

A Planina Borházról először írok, eddig nem is kóstoltam a boraikat, pedig már hallottam róluk szépet eleget. Elsősorban a pécsi borozósoktól, akik váltig állítják, nemcsak a Pécsi borvidék, hanem konkrétan Mohács környéke is több figyelmet érdemelne annál, amennyit mostanában kap. Nagyjából tíz éve Eberhadt György igyekezett beépülni onnét a köztudatba, voltak sikerei, de nem bírta megvetni a lábát a fősodor közelében, engem azóta nem értek érdemleges benyomások. A Planina Borházat 2003-ban alapították, motorját-mindenesét Horváth Zoltánnak hívják, négy hektáron gazdálkodnak, fehéret, sillert, vörösöket is készítenek, ha további részletekre is kíváncsiak, ide kattintsanak. A Lárfa az aktuálisan új évjárat első vörösbora, portugieserből, kékfrankosból és néróból házasítják, a februári busójárásra időzítik piacra juttatását, és Budapesten sem kell érte sokat fizetni. A 2007-esről roppant lelkesen írtak például itt, egyáltalán nem csodálkozom. Meglehetősen sötét szín, lilás árnyalatokkal. Fűszeres illat, cukrozott gyümölccsel és pici csípősséggel, amit azonban kedvelni szoktam a nagyon fiatal vörösökben. Friss ízek-zamatok, a meggy és a cseresznye környékéről, a bor meleg karakterű, mégis üde és lendületes, mintha csipetnyi szénsav is játszana benne, kedves újboros kesernyével a háttérben. Tannin szinte nincs, a savak okosak, bizsergetőek, a 14-es alkohol édesíti, de nem borítja fel, nem teszi nehézkessé. Jó inni. Hadd kapja meg az 5 pontot.