HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

Plachutta Grüner Veltliner 2009

2010.07.14. 08:00 AG 2.0

Előre jelzem, eszem ágában sincs elvenni a gasztrobloggerek kenyerét, étteremkritikák nem lesznek itt, ez sem az. Amiért a Plachutta bejegyzést kap, az természetesen a bor, annak ellenére, hogy pontozási rendszerem szerint a konyhának történetesen nemzetközi, a ház veltelinijének pedig pannon klasszis minősítést kellene kapnia. Ewald Plachutta a klasszikus bécsi marhakonyha felvirágoztatója, a legismertebb osztrák szakácsok egyike, éttermeit ma már a fia, Mario viszi. A Bűvös szakács e posztjában sok mindent megtudhatnak róluk, nem szívesen merülnék el a részletekben. Az osztrák főváros szívében található Plachutta előtt többször elsétáltunk az elmúlt években – ennek korábban volt Michelin-csillagja, az idei listán nincs rajta –, ám a borsosnak tűnő árak miatt soha nem tértünk be. Vasárnap viszont kikeveredtünk Nussdorfba, és ha ott voltunk, megnéztük a bejárat elé kifüggesztett ajánlatot. Úgy találtuk, most az egyszer érdemes tennünk egy próbát. Hogy megérte, nem kérdés: ettünk egy Beinfleischt – húslevessel, pirított krupmlival, tormával, spenóttal hozzák ki a főtt marhát, nemcsak finom, az adag is emberes – és egy nagyszerű schnitzelt, fogyasztottunk bort, nem keveset, vastag borravalóval 75 eurót fizettünk. Top 5-ös éttermi élményeink egyikét hozta ez a napos délután, innen nézvést nem sok a pénz. Különösen, ha a lényegre térve elmondom: az étterem válogatta kamptali zöldveltelininek achteljét 3,90-ért mérték, és elképesztően zamatos és tartalmas volt. Az első pohár után a változatosságot hajszolva Hardegg-rieslinget kértem – hozta a hatost csont nélkül –, utána azonban még két körre visszatértem a veltlinerhez. Ház bora 7 pontért – kell-e több a boldogsághoz?

12 komment

Címkék: ausztria hétpontos zöldveltelini 2009 plachutta kamptal

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazda most már térj vissza a magyar borokhoz, mert elfogynak a kommentek....:)
Kérésedben van valami, de én mindig szivesen olvasom Albert külföldi kalandozásait.
@valópapa: lehet h nem mindig a kommentek száma számít... ;)
@valópapa: hát azért ha barta dokinak vagy még két-három embernek adtam egy jó tippet, az elég is :)
Félreértés ne essék. Én is kedvelem ezeket a "külföldi boros" írásokat, de most egymás után volt négy, hozzászolni meg sajnos tényleg kevesen tudnak.
Valóban köszönettel tartozom Albertnek, tényleg az ő tippjei indítottak el riesling-őrültek útján. Remélem egy nap eljutok oda, hogy én is szolgálhassak néki majd kipróbálandó tippekkel.:)

Mindenesetre kicsit én is sajnálom, hogy a rieslinges-bejegyzéseknél nem alakult ki semmilyen beszélgetés:(
@drbarta: ennek tényleg az lehet az oka, hogy kevesen ismerik őket. én például még soha egyet sem kóstoltam. mondjuk külfölddel eleve hadilábon állok, talán még az olasz borokat "ismerem" valamennyire. majd pár év múlva, nem lehet mindent egyszerre inni. :)
@Parci: Pedig nagyon érdemes megismerkedni velük. És hála a riesling.hu -nak ma már nem annyira vadregényes dolog itthon is beszerezni néhány szép példányt. És az bennük a szép, amit már sokszor mondtam, hogy már egy alapborban is csodálható az az áttetszőség, elegancia, precizitás, karcsú test melletti aromagazdagság, ami a hazai kínálathoz képest újdonságot jelent. A magasabb kategóriában egyre nagyobbak és komplexebbek lesznek, de a varázs már ott van a lépcső legalján is.
@drbarta: persze, nem is azt mondtam, hogy nem érdekel a téma, hanem hogy véges a kapacitásom, és egyszerűen még nem jutottam odáig a "listában". :)
Bár itt zöldvelteliniről van szó, bevallom, én régi rajnai rizling rajongó vagyok. véletlenül, évekkel ezelőtt, volt alkalmam kóstolni egy akkor 20 éves Mosel-Saar Ruwer-t. Végül ez segitett nekem megérteni azt amiről Hamvas Béla a bor filozófiájáról irt. (És persze a Györgykovács Imre által oly nagylelkűen felbontott 1992-es Hárslevelű.)
süti beállítások módosítása