Nem nagyon bírok eljutni a borfesztiválra minden nap, szerdától vasárnapig, ha kétszer sikerül, abból a második már ajándék. Magyarán: mindig igyekszem az egy fixre vehető alkalomból kihozni a legtöbbet. Ebből adódóan ha feljutok, beleszabadulok a felhozatalba alaposan, iszom és iszom szakadatlanul, ötven-hatvan bort biztosan megkóstolok, a huszadik környékén szégyenszemre elkezdek köpni, így ügyesen kihúzom a végéig. Nyolc óra munka, nyolc óra élvezet, de nem egymás után, hanem egyszerre. Arra gondoltam, összeállítok egy top 15-öt abból, ami megvolt csütörtökön. Most is sokkal több maradt ki, mint amennyi belefért, de hát nem lehet másként. Az alábbi lista nem úgy értelmezendő, hogy ezeknél jobbak aztán egyáltalán nincsenek, hiszen nem egy esetben a szóba hozott pincészetek is lehetnek büszkék fajsúlyosabb, tekintélyesebb tételekre. Egy mérhetetlenül szubjektív csomag ez, semmi más. Kedves olvasóimat arra kérem, fogadják töredékes beszámolómat megértéssel, és egészítsék ki, ha van hozzá kedvük.

15. Andrássy Kúria Sárgamuskotály Must 2009. Mióta Zsurki Sándor, a Pajzos-Megyer volt főborásza a tarcali pincészethez szerződött, minden másképp van. A borok ízletesek és tartalmasak mind. A fesztiválon a literesbe töltött must a legnépszerűbb, dől a közönség megállíthatatlanul. Nem véletlenül: a termék finom, és szesz nélkül is jó kedvre derít.

14. Béla és Bandi Balaton 2008. A  Bortársaság jól tette, hogy felkarolta a traktoristákat, ez a boruk is telitalálat. Olaszrizling, szürkebarát, sauvignon blanc, az ivóborok gyöngye. Illatos, kedves, telt, nagyon jó kortyolgatni, akár egész palack is elcsúszhat fölöttébb rövid idő alatt. Hibátlan.

13. Káli Kövek Rizling 2008. Szabó Gyulának, az imént is hivatkozott kereskedés mandulás emberének ez az első évjárata, olasz- és rajnai rizlinget házasított jó érzékkel a Balaton-felvidéken, gyümölcsös-minerális bor, selymesen szép savakkal, jelentős lendülettel.

12. Németh Attila Concubina 2007. A leginvenciózusabb mátraaljai termelőnek rengeteg izgalmas kísérleti bora van, hogy messze ne menjünk, a 2008-as chardonnay 10 feletti savval sokkolja a gyanútlan fogyasztót. A legtartalmasabb dolgai értelemszerűen a késői szüretelésű olaszok és muskotályok – és a mádi Alana telitalálatairól még nem is beszéltünk, különös tekintettel a 2005-ös 6 puttonyos aszúra –, engem azonban a fehér Concubina szokott meggyőzni. Ha az alap rendben, a felépítménnyel sem nagyon lehet gond. A Concubinában nincsenek különleges kunsztok, magas alkoholja ellenére könnyed, szép, harmonikus és ízletes, annyi pénzért, amennyi, senki sem találhat sok különbet.

11. Pannonhalmi Apátsági Pince Tricollis 2008. Az imént tárgyalt Németh Attila-bor párja. A Pannonhalmi Apátsági Pincészet alapházasítása, talán kevesebb kanyarral, de még több kedvességgel. Könnyed, virágos-gyümölcsös, kedves. Játszik, nem akarja abbahagyni, nem lehet szabadulni tőle. Meg kell inni, nincs mese.

10. Malatinszky Kúria Illatos 2008. Ugyanaz vörösben, mint az előbbiek fehérben. Malatinszky Csaba ez ideig a magasabb súlycsoportokra helyezte a hangsúlyt, de lentebb is jó. Kadarka és turán házasítása. Könnyed, illatos, gyümölcsei szépek, savai moderáltak, tanninja nincs, ára ezer forint környékén.

9. St. Andrea Magyalos Kadarka 2007. Kadarka, de más műfaj. Lőrincz György már az első évjáratban is nagyon szép fehérbort készített a Magyalosról. Mármint vörös volt az, még ha nem is annyira, de illatában, ízeiben leginkább jól sikerült furmintra emlékeztetett. Az iskola maradt, de a 07-es fajsúlyosabb, és én is kezdek rájönni, mit kell keresni benne. A kiürült pohár illata késői szüretekre emlékeztet.

8. Gizella Pince Furmint Battonage 2008. Szilágyi László meglehetősen egyedi borokat készít Tokajban, ez a furmint a seprőfelkeverés ellenére sem a burgundi iskolát követi, lazább, barátságosabb, mint az óriások.

7. Dobogó Pincészet Szerelmi Furmint 2007. Mióta Domokos Attila, a Tűzkő Birtok – lánykori nevén Eurobor Kft. – exfőborásza átvette a Zwack-érdekeltség munkájának irányítását ezen a téren, a minőség zökkenésmentesen ível felfelé. Szépek a furmintok, még szebbek a későiek. És pinot noir is lesz. A Szerelmi-dűlő furmintja úgy kedves, hogy közben tartalmas és ásványos is egyúttal.

6. Balassa István Betsek Hárslevelű 2008. A tokaj-hegyaljai új nemzedék legtehetségesebb borászainak egyike 2006-os Mézes Mály furmintjával kapott el először. Most is kiváló volt az a bor, de a frissen töltött Betsek hárslevelű is a spiccre kívánkozott. Mézes-minerális illatok, zamatos zamatok, tartalmas lecsengés. Évek óta mondom, a hárslevelűre legalább annyira kéne figyelni, mint a furmintra.

5. Gere Solus 2007. A Solus történetéről nem kell sokat beszélni, a 2000-es volt az első, ez a hatodik, két évjárat kimaradt. Az ország legjobb merlot-inak egyikét tisztelhetjük benne. Illata mély és édes karakterű, ízében zsenge kora ellenére is kijönnek az érettebb, komplexebb, bordóiasabb karakterek. Akik eddig is szerették, azoknak most sem lenne helyes kihagyniuk, akik nem, viszonyuljanak Villányhoz nyitottabban.

4. Sauska Cabernet Franc 2006. A villányi Sauska Pincészetről már elmondtam a magamét, de szívesen önismétlek. Tökéletes darabok minden szinten, minden kategóriában, a sillertől a kékfrankoson, a pinot noiron és a 7-es cuvée-ken át a válogatott fajtaborokig. Számomra a cabernet franc a csúcs, ilyen szintű rétegzettséget magyar vörösben ritkán érezhetni.

3. Györgykovács Imre Juhfark 2006. Bármi történik Somlón, Györgykovács Imre örök favoritom marad. Rendkívüli olaszrizling, ízletes hárslevelű, szép tramini, kedves-köves sárgamuskotály. A sztár a több mint 60 gramm maradékcukrot tartalmazó 2006-os juhfark. Vonzó édesség, telt korty, lenyűgöző savak, perfekt egyensúly, és a végéről a fajta határozott-kemény eleganciája sem hiányzik.

2. Szepsy Úrágya Furmint 2007. Szepsy István kicsit megijesztett a 2005-ös szárazakkal, de a 2006-osak helyrebillentették lelki egyensúlyomat. A 2007-esek meg azt bizonyítják, hogy a legtekintélyesebb magyar borász még mindig joggal áll a csúcsok csúcsán. A Nyulászó burgundias és szikár, egyúttal tartalmas, a Szenttamás ásványossága már-már túlzás a magamfajta számára, az Úrágya meg mindennek a teteje. Illatában gazdag, ízében szélesen-komplexen hömpölyög, nem lehet betelni vele.

1. Légli Ottó Landord Chardonnay 2007. Tudom, hogy magyar fajta kívánkozna egy ilyen magyaros sor végére, de nincs mit tennem. A dél-balatoni Légli Ottó a 2007-es évjáratban hatalmasat alkotott. A rajnai rizlingről és az olaszról megfogalmaztam már a szuperlatívuszokat, a chardonnay-n a sor. A Landord-dűlő korábbi gyümölcsei nyomába sem érhetnek ennek. Szépek voltak, de ilyen minerális-gyümölcsös frissességet, ilyen perfekt egyensúlyt nem tudhattak. Szó sincs róla, hogy 10 pontos lenne ez a Landord – a 8 azért megvan visszakézből –, de érték és ár annyira összevág, hogy csak. Még sok ilyet akarok.