Megvolt kedden a megújult mátrai tőkések budapesti bemutatkozása, a múlt héten kihagyott rengeteg program után a Paulay Ede utcába eljutottam szerencsésen, helyesen tettem. A Karner Gábor, Losonci Bálint, Szecskő Tamás trió előzetesen azt ígérte, hozzák barátaikat is, ebből kifolyólag hét kisebb-nagyobb pince dolgait lehetett megkóstolni. Voltak meglepetések, egészen komolyak is, a jelek szerint okosan alakulnak a fejlemények arrafelé. Úgyhogy nem is a belső hármas munkásságára koncentrálnék ebben a bejegyzésben, az új felfedezetteket dicsérném inkább. Bár nyilván a régiek is megérdemlik a kedves szót: Losonci Bálint első, 2010-es zöldveltelinije kiforratlanul is ígéretesnek tűnt, Szecskő Tamás turánja most is érdekes volt, Karner Gábor pedig jókorát lépett a 2009-esekkel. A már piacon lévő, majdnem vörösbor siller és a még hordóminta vitézföldi kékfrankos is komplexebb, kifinomultabb, izgalmasabb, mint régebbi évjáratú elődeik; utóbbi volt egyébként a teljes mezőny legszebb verese. A legszebb fehér tárgyában nem könnyű dönteni – persze nem is muszáj –, meggyőzően magas volt a színvonal. Laczkó Gyula egy bort hozott, a remek tartású, tiszta ízű, gondosan iskolázott, a kelleténél egy szelíd árnyalattal fásabb 2009-es szürkebarát erős kezdésnek bizonyult. Udvardi Szabolcs és Egedi Péter kispincéjétől is a szürkét szerettem jobban – azért a kékfrankost sem sokkal kevésbé –, zamatai, arányos szerkezete, hosszú lecsengése nagyot birkózott a hordóval, és győzött. Ludányi Balázs – aka Centurio Borház – 2009-es Fay-dombja ízlett, a 2008-as szürkebarát pedig jobban tetszett egy fokkal, mint akkor, amikor írtam róla. A termelőtől megtudtam, új hordókat vásárolt nemrégiben, az öreges bizonytalanságtól nem kell többé tartani tehát. Ludányi két késői szüretelésű sárgamuskotályt is hozott, egyik különb volt, mint a másik: a 2009-esben csípkedett a 13-as alkohol, de a megállapodottabb, kiegyensúlyozottabb, szebb savú 2008-as kivágta a rezet hibátlanul, 7 pont talán kevés is lenne neki. Benedek Péter boraira nem utolsóként kerítettem sort, hogy utolsóként tűzöm tollvégre, annak természetesen oka van. Az alapkategóriás chardonnay-t és sauvignon blanc-t legfeljebb átlagosnak mondhatnám, a három dűlős tételt viszont messze átlagon felülinek. A Borhyból származó hárslevelű is jólesett, de az epreskerti chardonnay és sauvignon blanc még jobban. Egy nagyobb kortyból messzemenő következtetéseket levonni sarlatánság, mégis megkockáztatom: a gyümölcsös-ásványos, telt, élénk, zamatos chardonnay-t országosan is a legkiválóbbak közt illendő számon tartanunk mostantól.
Meglepetésborok a Mátrából
2010.11.24. 10:00 AG 2.0
9 komment
Címkék: mátra losonci szecskő karner benedek laczkó centurio udvardi egedi
 
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2010.11.24. 10:03:24
AG 2.0 · http://albertgazda.blog.hu 2010.11.24. 10:24:05
de hogy tetszettek a borok?
muskotály küvé 2010.11.24. 11:22:42
Kadarnet 2010.11.24. 12:28:26
2010.11.24. 13:12:24
a benedek dűlős chardonnay kiemelésével maximálisan egyetértek, örömmel nyugtáztam, mert nálam is az volt az ott kóstolt ötből a legjobb.
karner gábor sillerje is zseniális, pedig egyáltalán nem iszom rozét/sillert amúgy. vitézföld 2009 nagy ígéret.
szecskő rubintos továbbra is nagy favorit, bálint geregje szintén hozza a stabil minőséget (a 2009-est pláne várom).
egedi péterék kékfrankosa nekem jobban tetszett a szürkénél (olyannyira, hogy azzal meg is öntöztem magam bőségesen egy pörgetésnél, amibe túlságosan beleéltem magam).
ludányi/centurio 2009-es sárgamuskotály 8 pont. :)
@Kadarnet: nem, már nem az. kilépett, és ki tudja mi okból, jópár domainnevet gyorsan le is foglalt.
Kadarnet 2010.11.24. 15:11:58
Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.11.25. 00:24:38
Remélem tudják folytatni a srácok nagy(ob)ban is!
Nem vicces egyébként, hogy vörösben mindenki karcsúbb, savasabb, de takaros kis borokat csinál, egyértelmű az északi, hűvösebb klíma, fehérekben pedig tkp mindegyik borban a nagy, kerek, húsos, gyümölcsös, 14-es alkoholú madonnát ábrázolják a nagy didikkel?
Szívesen megnéznék a vörösökhöz hasonlító, afféle "burgundias" fehéreket, hihetetlenül megszaladt a fantáziám, hogy miket lehetne ott még összehozni, amit eddig nem toltak az előtérbe a borászok. Olyan, mintha két eltérő borvidéket kóstolnék fehérben, illetve vörösben. És nekem most a vörös tűnik a valódi/helyes/igaz/szimpatikus iránynak.
pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.11.25. 07:22:43
Az utolsó gondolathoz: azért Szecskő Tamás Turánja pl markáns kivétel ez alól vörösben(általánosságban osztom, amit leírtál), de amúgy nekem fehérben pont ilyen terveim vannak főleg majd a rajnaival, meg Tamással a napokban pont arról beszélgettünk, hogy a legtöbb fehér fajtához nálunk érdemes hűvösebb fekvéseket keresni.
De a lényegre térve: nem lehet véletlen, hogy több évszázadon át itt is a kadarka volt a fő fajta.
ps: köszönjük mindenkinek, aki eljött!
Losonci Bálint
Daeril 2010.11.25. 20:46:20
A fehér vörös kérdésben annyit szólnék hozzá, hogy bár nem ismerem Tarján, Pata, Szücsi mikroklímáját de a rédei borokat kóstolva az a véleményem, hogy fehérből csak az igazán későn érő fajták hoznak kiemelkedő borokat (számomra).
A rédei mikroklíma túl meleg augusztusban és töppeszti a koraérőket (még éretlenül) savat éget a cukor meg elszalad.
A Szecskő Turán meg a Losonci Kékfrankosok nem éppen filigrán burgundi bakfisok szerintem...