Albert gazda

Csehországról továbbra sem a bor jut a népek eszébe, hanem, pedig nem hülyeség megkóstolni a legjavát. Mondtam ezt régebben is, mondom megint. Az úgy volt, hogy az olvasó írt levelet még valamikor nyár elején, azzal, megy Prágába, és ha már ott van, nemcsak sörözne, venne…

Indexes projektként csináltunk egy érdekes bikavértesztet, szegény Vincze Béla botránya adta az ötletet, az lett volna a prekoncepció, hogy bemutassuk, nemcsak a hamisítványoké a világ, hanem a jó magyar bor jó, pláne a rossz mellett. A kétkezi fogyasztót igyekeztünk szimulálni,…

Az előző rész tartalmából: mondtam néhány mondatot az ezerjóról és fejlődéséről a Kádár-, a rendszerváltás- és a modern kori időkben, majd négy sík vidéki került terítékre; az első felvonás győztese Font Sándor 2008-as soltvadkertije lett. A másodikban izmosabb…

Ezekben a napokban nem könnyű egri bortermelőnek lenni, a glicerinbotrányt elemző véleménycikkem első megjelenése után több olvasói levelet is kaptam, amelyek eszmei mondanivalója annyi volt: a magyar bor ocsmány, ihatatlan lőre. Ebben a helyzetben célszerű határozottan és…

A Vylyan készítette az első pinot noirt Magyarországon, amely mindenestül olyan volt, mint egy pinot noir. (Közbevetőleg: mióta volt szerencsém a Comte de Vogüé sorához, azóta elég jól tudom, hogy a pinot-nak nem kötelező világospirosnak és vékonynak lennie, ám ez egy másik…

A Gróf Degenfeld sárgamuskotályának méltatása közben jegyeztem meg, a két muscat közül legalább a lunelből bizonyosan tudhatnak komoly borokat készíteni az arra hivatottak. Ezáltal kapásból alacsonyabb polcra helyeztem az ottonelt; utóbbit nem szokás tehetséges fajtának vélni.…

A magyar fogyasztó legfeljebb azért kapja fel a fejét, ha a kanadai borászkodásról hall, hogy kételyeit fejezze ki, mondván, mit akarnak ezek ott északon. Én is elég erősen csodálkoztam, amikor sok évvel ezelőtt a nagy nemzetközi borversenyek édes díjazottjainak listáját…

Szentesi József a garázsrajongók nagy-nagy kedvencévé vált az elmúlt fél évtizedben. A Maligán borétterem korábbi tulajdonosa tudomásom szerint nem olyan régen adta borászkodásra a fejét, de gyorsan befutott, mindenekelőtt a vájtínyűek körében. Én két éve találkoztam…

Szűk két év után megint eljutottam az aradhegyaljai Balla Géza pincéjébe, végigkóstoltunk egy derekas sort, ettünk báránypörköltet, jólesett nagyon. 2007 őszén hordóból vettünk magunkhoz szép tételeket, ezek palackban vannak már, elházasítva így vagy úgy, más az élmény.…

Ahogy arról néhány poszttal ezelőtt már szó esett, a portói nem érdekli különösebben a magyar közönséget, hiszen egyrészt édes, másrészt hozzáadott szeszt is tartalmaz, nem a természetes borkészítés gyümölcseinek etalonja tehát. Holott roppant finom tud lenni. Szó sincs…

Bussay László az ezredforduló óta jelentős kedvencem, de különösen akkor borultam le nagysága előtt, amikor néhány éve szerencsém volt megkóstolni egy-két korosabb, öt-hat éves olaszrizlingjét és egyebét. Olyan gyönyörűen érettek, tartalmasak és harmonikusak voltak, hogy…

A Cloudy Bay a legismertebb és a legjobb új-zélandi pincészetek egyike. A 80-as közepén alapították, gyorsan befutott, hátszele erős, már csak a tulajdonosa miatt is, amely nem más, mint az LVMH Group; az LV a Louis Vuittont, az M a Moet-t, a H a Hennessyt jelenti. A Cloudy Bay sauvignon…

Ahogy mindig, idén is elhatároztam, bejárom rendesen a Szigetet, tisztességesen végigkóstolom a borfelhozatalt, de természetesen ezúttal sem sikerült a dolgok lényegéig hatolnom. A Wineage standját pl. egyszerűen nem találtam meg (aligha faraghatnának belőlem életképes…

A muskotály a rendszerváltás előtti évtizedek legnagyobb magyar borhazugságainak egyike – van még néhány, a badacsonyi szürkebaráttól a debrői hárslevelűig –, sokan ma is úgy tudják, a muskotály édes, és kész, rokonaim jelentős része például kizárólag pacsulis…

Több tucat magyar borászt kedvelek nagyon, de az biztos, hogy Lőrincz György a két legszeretetreméltóbb egyike – hamarosan a másikról is fogok írni, őt Györgykovács Imrének hívják, és az utóbbi időben mintha kisodródott volna a fősodorból –, még azt is simán…