HTML

Albert gazda

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Friss kommentek

  • 2colours: Aha. Szóval Hamvas széttrollkodott mindenkit néhány közhelyért? Még mindig nem az igazi... (2017.04.20. 19:47) A félreértett Béla
  • frezerxp: az előző hozzászóllást igencsak megkérdőjelezhető, ugyanis magyarországon még nem találkoztam olya... (2013.09.09. 20:35) Jean Balmont Cabernet Sauvignon 2008
  • rszabi: Nagyon vártam már. Napi szinten fog frissülni az új blog is? (2012.07.31. 12:44) Hát akkor igyunk
  • AG 2.0: iszunk.postr.hu/ (2012.07.30. 17:21) Tervek
  • önkéntes rendőr: Na asszem, az étterem be is zárt... (2012.07.04. 13:55) Ráspi Zweigelt Válogatás 2007

Címkék

2003 (16) 2005 (17) 2006 (68) 2007 (121) 2008 (132) 2009 (93) 2010 (22) alföld (18) aszú (17) ausztria (20) badacsony (20) balassa (10) balaton (41) bikavér (10) bock (14) bott frigyes (15) cabernet franc (18) cabernet sauvignon (34) chardonnay (30) chile (10) demeter zoltán (19) eger (39) emberek (11) etyek–buda (23) franciaország (13) furmint (47) gere attila (10) gondolatmenetek (37) hárslevelű (16) hatpontos (143) heimann (15) hétpontos (104) hilltop (11) hírek (42) hollóvár (10) jásdi (17) kékfrankos (19) légli (20) losonci (15) mátra (20) merlot (25) négypontos (66) nobilis (13) nyakas (10) nyolcpontos (48) olaszország (18) olaszrizling (37) oremus (12) ötpontos (129) pécs (11) pincék és borászatok (22) pinot noir (19) programok (20) rajnai rizling (24) ráspi (15) rendezvények (44) rozé (11) sauska (22) sauvignon blanc (16) somló (16) somlói apátsági pince (11) sopron (15) st. andrea (21) szászi (11) szekszárd (43) szentesi (14) szepsy (20) takler (16) tiffán (15) tokaj (93) vida (11) villány (55) wachau (11) Címkefelhő

A St. Andrea 2010 áprilisában

2010.04.26. 08:00 AG 2.0

Lőrincz György borait lassan tíz éve szeretem. Az első meghatározó élmény a két hete megidézett 2000-es Merengő cabernet franc volt, aztán jöttek sorban a többiek. A 2002-es pinot noir, a 2003-as Merengő bikavér, a Tóbérc kékfrankos, a kadarkák, középkategóriában a Napborok, a Kutyafájátok. Nemcsak én kedveltem meg a termelőt termékestül, nem is csak azok, akik az év borászára ráböknek, hanem a publikum is. Az Alkesz első, még tiszta szavazásán az olvasók elsöprő többséggel emelték a mestert a piedesztál tetejére, sőt egy évvel később is ott tartották. Mindez régen történt, ördög se tudja, mi lenne ma. A népek mindig új sztárokra vágynak, és hajlamosak megfeledkezni régi kedvenceikről. Hallani olyan hangokat is, hogy Lőrincz György beleszürkült a mezőnybe. Na ezzel az állítással kész vagyok harciasan vitatkozni. Azt gondolom, hogy a St. Andrea ma messze az Egri borvidék legperspektivikusabb, leginnovatívabb, legfejlődőképesebb borászata. A borok évről évre egyre szebbek, kifinomultabbak, kifejezőbbek. Minderről helyben, a pincében gyűjtögettem a bizonyítékokat szombaton, egyenest a hordókból, 2009-es évjáratú mintákon keresztül. Sokan tudják, akik nem, azok megtudják: Lőrincz György organikus és biodinamikus módszerekkel is próbálkozik. Hogy ennek milyen konkrét hatása van, fogalmam sincs, ám azt állítom, hogy az érlelődő-alakuló tételek ideje jöttén újabb lépést jelenthetnek a fejlődés útján. Először természetesen fehérekkel ismerkedtünk, amelyek nagy erénye a korábbi évjáratokban jellemző fásság háttérbe szorulása. Némelyek éppen a gyakran domináns barrique jelleg miatt utasítják el a St. Andrea-fehéreket, remélem, végre tényleg a termelő nyeri a csatát az új fa ellen. Megjegyzem, már korábban is érzékeltem a változást, a legújabb Napborokban vagy a Boldogságosban olyan játékosságot és vibrálást találtam, ami nagyon is jókedvre derített. Kóstoltunk most olasz- és rajnai rizlinget, hárslevelűt, szürkebarátot, sauvignon blanc-t, viognier-t, chardonnay-t – utóbbi ferenchegyi verziójáról eszembe jutott Burgundia –, a legfontosabb közös jellemzőjüknek az intenzív, színes, mégsem túlzó savakat találtuk. Ez jó hír a jövőre nézve. A vörösökhöz két irányból kell közelíteni. Egyrészt van a pinot noir, amely a 44 hektárnyi terület negyedén terem. Mintha ettől a fajtától várná a borász a legtöbbet, és mintha ezt tudná megfejteni, megfogalmazni a legkevésbé. Érdekes ez: a 2002-es és a 2003-as St. Andrea-pinot-k kiválóra sikeredtek, könnyed eleganciájukkal közelítettek a 8 pontos magasságokhoz. Ám a későbbi évjáratokban nem bukkantam hasonló izgalmakra, igaz, az is lehet, nem figyeltem eléggé. Egyelőre a 2009-esekről sem bírok mit mondani. Annyira fiatalok és kialakulatlanok, hogy képtelen vagyok olvasni bennük a jövőt. Komoly anyag valamennyi, mélyebb színekkel, finom savakkal, markáns tanninokkal, ám érésük jelenlegi szakaszában nekem nem mutatták meg a mélységüket. Nem úgy a kékfrankos, a merlot, a cabernet franc, amelyek vállvetve ígérték, színvonalas lesz a 2009-es Merengő. Tetszett egyébként a kadarka, a még mindig fahordóban formálódó rozé nemkülönben, de a legnagyobb meglepetést a nebbiolo okozta. Úgy emlékszem, igen-igen kevés van belőle, további sorsa bizonytalan, de az fix, hogy struktúrája és csersavkészlete Piemontot idézi, annak legjobb formájában. Lőrincz György elárulta, az értékesítés volumenében 40%-ot nőtt a St. Andrea a válságos 2009-es évben. Azt hiszem, ezt csak folyamatosan emelkedő színvonallal lehet megcsinálni.

14 komment

Címkék: st. andrea eger lőrincz györgy pincék és borászatok

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

megvallom őszintén, én mostanában inkább a csalódottak közé tartozom. a 2006-os áldás nekem nem működik, a 2006-os sima pinot noir - bocsánat, hogy ezt mondom, de - rossz, a boldogságos korrekt. (bár a múlt heti somlói körút után némileg idézőjelbe került)

hogy némileg pozitív is legyek: pont tegnap bontottunk egy 2006-os ferenchegyi pinót (derítetlen), az nagyon érdekes volt. eleinte, mert estére szétesett.
@Parci: csatlakozom. Lőrincz György borai közül leginkább az alábbi típusokkal találkoztam az elmúlt pár évben: szétesett (Kutyafáját és Pinot Noir szűretlen darabok), túlárazott és/vagy kevéssé izgalmas (Áldás), túlbarikált (Napbor).
Ez nekem sok volt, szóval nálam egyelőre a StAndrea rákerült a "mellőzőlistára". Egyelőre jól bírom, megvonási tünetek nélkül. Remélem, ők is. :)
@Hepci: tényleg, az Akutyafáját 2.0-t le is felejtettem a listáról. bár nálam a másik oldalra került. (jó ivású, korrekt anyag volt) ettől függetlenül mostanában én is másfelé nézelődöm. egyszerűen annyiféle (jó) bor van itthon, fürdik az ember a lehetőségekben, nem érdemes "leragadni". :)

más: ami a 40%-os növekedést illeti, talán pont tavaly volt, hogy egy határozott lépéssel itt-ott kvázi felezték az áraikat. gondolom ez, meg az Év borásza díj, meg a (szerintem is megérdemelt) folyamatosan növekvő népszerűség együtt tették meg hatásukat.
@Hepci: Szerintem az Áldás az árcsökkentés után már jobb vétel. A 2006-os nekem bejött, a 2007-eset nem kóstoltam. Az alap pinot-ja először nagyon nem jött be, de jót tett neki az idő. Most már szebb.
De az is igaz, hogy inkább iszom Orsolyát a 3-5 eFt-os kategóriában, mint St. Andreát.
@loading: egyébként én is ezen felbuzdulva vettem az Áldásból, de engem nem győzött meg. az alap pinóról örömmel hallom, hogy javul, van még belőle pár (rajtam kívülálló okokból). Orsolyában egyetértünk.
Nemrég merítettem én is egyet a borok közül. Az új fehérek nekem is határozottabban jobbak voltak az előző évjáratoknál. Gyuri valami olyasmiről beszélt, hogy egy bizonyos Szepsy Istvánhoz ellátogatva rá kellett jönnie, hogy nem csak új barrique hordó lézetik...
Az alap pinot nekem felejthető volt, a többi vörös pedig hordóhangsúlyos. Így a legjobban a 2008-as Napbor és talán a Hárslevelű ízlett. A 2007-es Áldás nekem is csalódás. Kíváncsian várom vörösekből az újabb évjáratokat.
@felvetés: hihi, ehhez a felismeréshez kivételesen nem kellett volna Szepsyhez látogatni. Elég lett volna, ha pár netes boros felületen tovább görget a posztok alatt, a kommentek közé. :)
@Hepci: hát azért az elég durva lenne, ha bárki is kommentekből tanulna borászkodni
@AG 2.0: miért, kinek készítik a borokat, ha nem a borkedvelőknek? Akiknek egy része a fórumokon fossa a szót, többek közt arról, hogy baromi hordósak (voltak?) a Szentandi fehérborok. :)
@Hepci:

nono, nem azt mondtam, hogy a fogyasztó véleménye nem számít. inkább arra gondolok, hogy a fogyasztó véleménye sokféle. hogy innen ragadjam ki a példát, szerintem a szentandrea perspektivikus pince, és kedvelem, nálad mellőzőlistán van. most akkor kinek higgyen szegény doktorlőrinc?

:)
@AG 2.0: én nem zsigerből mellőzök dolgokat/termékeket, hanem tapasztalatból (leszámítva, ha valakit **cinek vélek). Az általam kóstolt St. Andrea borok olyanok voltak, amilyennek leírtam őket. A korai időkben nem találkoztam velük, az utóbbi 2-3 évben meg negligáltam őket.
Így nincs konfúzió, Doktorlőrinc se lesz megvezetve. Azért valószínűbb, hogy tesz az ilyen seggfejek véleményére, mint a Hapci. Az AG 2.0 által leírtak viszont melengetik a szívét. :)
@Hepci: persze, hogy nem zsigerből, hát épp erről beszélek. neked olyanok voltak a tapasztalataid, nekem meg ilyenek. van, aki túl fásaknak érzi a szentandrea-fehéreket -- korábban egyébként én is, természetesen --, de van, aki nem. vagyis csak annyit akartam mondani, hogy mivel a benyomások és így a kommentek nem egyformák, nem alapozhatják meg egy borász filozófiájának a korrekcióit
@AG 2.0: sőt, továbbmegyek: nyilván egy speciális és szűk réteg olvassa a boros blogokat, tévedés volna őket rögtön "a piaccal" azonosítani. a St. Andi nem 1 hektáros borászat, muszáj "tömegeknek" eladni a borokat, az meg nagyon másképp bír átlagosan viselkedni, mint H(e/a)pci, AG, Parci stb.
@AG 2.0: tegnap, nyilván tudat alatt a cikk hatására is, felbontotam egy 2006-os örökkét, emlékeim azt sugallták, hogy ez volt az első olyan fehér szent andrea bor, amit nem találtam túl fásnak. kérem tisztelettel: remek állapotban volt a bor, érett, nagyon szép, nem túlzó hordófűszerekkel, hat-hét pont, ráadásul nem figyeltem oda és négy óra alatt el is fogyott az egész palack.
süti beállítások módosítása