Ha mostanában azt kérné tőlem valaki, mondjak három borvidéket, amelyek igazán dinamikusan fejlődnek, Somlót biztosan megnevezném. Egyre-másra bukkannak fel az érdekes termelők, új színeket festenek az amúgy is csinos képre, nívós borok sorát produkálják, mennek előre lendületesen. Rég elmúltak már azok az idők, amikor Somlót összesen két gazda, Györgykovács Imre és Fekete Béla munkásságának ábrázolásával kellett-lehetett leírni. A Somlói Tavasz Egyesület tagjai többedszer mutatták meg magukat szerda este a Festetics-palotában, amennyire bírtam, végigkóstoltam a szortimentet, talán három termelőt hagytam ki, Fekete Bélát pl. csak azért, mert szeptemberben megvolt a skanzenben. Nem ízlett minden, de bővében voltam a kellemes élményeknek. Az mondjuk nem jó, hogy néhányan még mindig a hosszú fahordós érlelést és a kőkemény savakat tartják üdvözítőnek, az ilyen típusú borok közül csak a Csordás–Fodor 2006-os juhfarkszelekcióját értékeltem. A Ság-hegyi Dénes Hegybirtokot is megnéztem Szentendrén, most olyat kértem, ami akkor nem volt, a 2009-es tartályminta szürkebarát és furmint is ígéretes. Ahogy Kolonics Károly sűrű és izmos juhfarkjai dettó azok. A Laposa Pince teljes választéka bejött, a könnyed elegancia nagy rajongója vagyok. A Szent Ilona Borház–Kreinbacher Birtok páros előbbi felétől főként a 2007-es olaszrizlinget találtam finomnak, utóbbi a 2007-es brut pezsgővel és a juhfarkkal járt a kedvemben. A Tornai Pincénél megint teszteltem a teljes prémiummezőnyt, míg nyáron a Városligetben az olaszrizlinget véltem a legérdekesebbnek, addig most a furmint és a juhfark vitte a prímet, és a cuvée is ott volt a spiccen. A két 2008-as hordóminta alapján az újabb évjáratban markánsabb, karakteresebb, kevésbé legömbölyített borokkal lépnek majd színre Tornaiék. Györgykovács Imre 2008-asokat hozott, régi kedvencem megbízhatóan folytatja, amit ezer éve elkezdett. Leginkább a traminit szerettem, olyasfajta különlegesség, mint a Várban top 3-as késői juhfark, most nem jutott szóhoz. Takács Lajos vitathatatlanul a legjobb somlóiak egyike, saját, összetéveszthetetlen stílussal. A négy 2008-as közül a sauvignon blanc és a furmint került az első két helyre, de a hárslevelű is kiváló. A nap borát a Somlói Apátsági Pince produkálta a meghökkentően komplex és tartalmas 2008-as olaszrizlinggel, amelyből sajnos nem készült annyi, hogy piacra kerülhessen, legfeljebb helyben férhetnek hozzá a szerencsések. A Hilla viszont simán elérhető, és igazán kedves. A 2007-es juhfark már majdnem teljesen elfogyott, előbb-utóbb jön a következő. A nap termelője díj legyen ezúttal Spiegelberg Istváné. Úgy emlékszem, még nem volt szerencsém a magyar–német gazda boraihoz, az első mintavétel alapján meg szeretnék velük ismerkedni mélyebben. Hibátlan sor volt mindenestül, tiszta ízű, tartalmas, okos savú, gerinces, egyenes borokkal. Nem olcsóak, de megérik a pénzüket.