Hihetetlen, hogy rohan az idő, vége az áprilisnak is, lássuk, miből éltünk. Először is szembetűnik, hogy ebben az időszakban elhanyagoltam az ezer környéki kategóriát, alig egy-két bor került terítékre onnét. Annyi írható a javamra, hogy nekiláttam feltérképezni a mostohagyermek portugiesereket, kettőről meg is mondtam a magamét, a harmadikról szóló bejegyzés holnap élesedik. Inkább korrekt termékekkel találkoztam ezen a fronton, mint izgalmasakkal, de nem adom fel, haladok tovább. Az április amúgy összességében fehércentrikus volt, három kimondottan érdekes tétellel. Első helyen Demeter Zoltán birtokfurmintját kell említenem, csütörtökön újabb palacknak hágtunk a nyakára, nagy esélyese ez a 2008-as az év bora kompetíciónak. Bott Frigyes 2007-es Vinculumja sokadszor bizonyított, és szívesen fogyasztottam Ruppert Ákos chardonnay-ját is. Mielőtt színt váltanék, édesben első évjáratnak remek a Breitenbach-furmint, de főként Bott Juditék nagyszerű sora vitte a prímet mostanában. A vörösöknél Vida Péter 2007-es prémiumborai szolgáltak rá a kiemelésre, és végre egriek is a képzeletbeli górcső alá kerültek. Nemcsak szólóban, borversenyileg és helyszíni szemleileg is, Lőrincz Györgyöt és Sike Tamást érdemes volt meglátogatni. Ha már az utazásnál tartunk: a bécsi Welt Wein Festival természetesen az év legnívósabb rendezvényei közé került, különös tekintettel a burgundi felhozatalra. Májusban is vár ránk egy és más, nem lankadhatunk.