Albert gazda

Azt nem merném állítani, hogy a 2007-es Landord a legjobb magyar chardonnay, amihez valaha is szerencsém lehetett, de hogy a belső hármasból nem maradna ki, az nem kérdéses. Ahogy az is valószínű, hogy ennél különb bort Légli Ottó még soha nem készített. A kategorikus…

A szüleim Hajdú-Bihar megyében élnek, ha hétvégéken megyek-jövök, nem mindig autópályázom, néha a 4-es főutat választom. Elég régen felfigyeltem már Ceglédtől nem messze konkrétan erre az objektumra, terveztem, tervezgettem, hogy megismerkedek Kökényék boraival –…

A Tűzkő Birtok sem mai csirke, a rendszerváltás tájékán hozta létre az Antinori és a Mazzei família, úgy emlékszem, a kezdetekkor Zwack Péter is benne volt, hogy mennyivel, ki tudja. Akkor még úgy hívták, hogy Eurobor Kft., ez nem hangzott különösebben jól, a Bátaapáti…

Kaptam egy barátomtól egy palack bort, azt mondta, egy barátja készíti, akinek ez az első próbálkozása, ha jól értettem. Megkóstoltam, és azt gondoltam, nocsak, belépőnek ez egyáltalán nem kevés. Aztán utánanéztem, hátha van valami háttér az interneten, annak ellenére…

Rókusfalvy Pált különös alaknak látom a magyar bor érdekfeszítő világában. Tévés személyiségként nem szerettem őt, ami nem nagy kunszt, az ember hajlamos gonoszul gondolkodni emberekről, akiket gyakran lát, de egyáltalán nem ismer. A médiások mellett szegény politikusok…

Törökország a világ negyedik legnagyobb szőlőtermelő országa, a borpiacon viszont nem számít annyira fontos szereplőnek. Ennek nem elsősorban vallási okai vannak, ahogy azt az egyszeri ember gondolná. Sokkal fontosabb az a tény, hogy a termelés több mint 90 százalékát…

Bourgogne-ra úgy szokás tekinteni, mint a világ tetejére, nemcsak vörösben, fehérben is. A legjavát viszont földi halandónak nem könnyű megismernie az árak miatt, ezért amit tudunk, többnyire nem saját tapasztalatainknak, hanem olvasmányélményeinknek köszönhetően véljük…

A Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék jó sokáig a legfehérebb foltok közé tartozott, legalábbis az én térképemen. Az első színeket a Pannonhalmi Apátsági Pince festette fel a képre, az igényes vállalkozás érdemei elvitathatatlanok. Az utóbbi időben mások is kezdenek…

A burgundi chardonnay elvben a világ legjobb száraz fehérbora, kár, hogy a legjavát nem annyira sima ügy megfizetni, mint hozzájuk képest az osztrák vagy a német toprizlingeket. Montrachet-t vagy Batard-Montrachet-t például még soha nem ittam, de biztosan összejön legalább egyszer az…

Nagyon szívesen iszom ausztrál borokat. Mármint azokat az ausztrál borokat, amelyek közepesen lapos pénztárcával elérhetőek. Közben sajnálom, hogy a legjava egy ideje rettenetesen sokba kerül, semmivel sem kevesebbe, mint a francia vagy a kaliforniai ikonok. A Penfolds Grange ára…

Ahogy mindig, idén is elhatároztam, bejárom rendesen a Szigetet, tisztességesen végigkóstolom a borfelhozatalt, de természetesen ezúttal sem sikerült a dolgok lényegéig hatolnom. A Wineage standját pl. egyszerűen nem találtam meg (aligha faraghatnának belőlem életképes…

Nincs az a 100 pontos bor, amely mellett el lehetne menni szó nélkül, még akkor is – sem –, ha a nagy tekintélyű konkurencia már megírta a magáét, és hasonló következtetésekre jutott. A bennfentesek ismerik a történetet, a széles néptömegek kevésbé, ezért röviden:…

A Konyári família nem tud hibázni, ez most már biztos. Az Ikon Borászat Konyári János érdekeltsége – a családi pincészetet elsősorban fia, Dániel viszi az utóbbi időben –, partnere ebben a vállalkozásban, ha jól tudom, a borfalus Benza György. Egymondatos kitérő a…

A chardonnay soha nem tartozott kedvenceim közé – írja újabb vendégszövegében Szabó Zsolt, egyenesen Kanadából –, talán a Chablis-t és egyes burgundiai dolgokat kivéve. Ám azok a borok nem igazán megfizethetőek az átlagember számára. Talán az volt a baj, hogy…

Csak azért is szeretem a jól barrique-olt chardonnay-t, jelentettem ki a minap, de az is igaz, az utóbbi időben nem sokhoz volt szerencsém közülük. Az elmúlt néhány évben talán csak Gál Tibor 2006-osa volt igazi élmény, meg is kapta tőlem a 7 pontot. A St. Andrea pláne…