Voltam a Tokaj Oremusnál megint, előbb egy sor Mandolás furmintot kóstoltunk, a 2009-estől a 2003-asig, majd hat ötputtonyos aszút, 2006-ostól 1999-esig. Nekem aztán nincs bajom a Mandolással, konkrétan rajongtam több évjáratáért – a kilencvenkilencesért, a kétezresért, fénykorában a kétezerhármasért –, de ahogy gyakran, ezúttal is úgy éreztem, Hegyalja mégis a nemes édes borok hazája elsősorban. Azok az aszúk elképesztőek, a kétezerkettes és a kétezerhármas 9 pontos formában van, és ideje jöttén a kétezerhatos is ott lesz a spiccek spiccén. De nem borokat akarok elemezni most. Eszembe jutott valami. Bacsó András birtokigazgatóval egyebek közt arról beszégettünk, nincsenek könnyű helyzetben azok a borászatok, amelyek édessel akarnák meghódítani a világot. Lassabban megy, mint gondolták. Az emberek szárazat, ráadásul vöröset isznak mindenütt, és nem akarnak változtatni szokásaikon. Ezért muszáj keresni az aszú helyét a gasztronómiában, ezért kell kitalálni, aperitifnek jó-e, vagy vannak-lehetnek fogások, amelyek mellé odatehetnék, túl libamájon, desszerteken, ilyesmin; az utóbbi időben a fűszeres keleti konyhát is emlegetik ezen a vonalon. Megkérdeztem, mennyi aszú készülhet évjáratonként a borvidéken; abban maradtunk, legyen egymillió palack évente, átlagosan. Osztottam, szoroztam, arra jutottam, nem sok ez. Bár ahhoz persze sok, hogy a magyar piac fölvegye. Vagyis amikor azt állítom, a magyar bortermelőknek nem exportról kellene ábrándozniuk, hanem honfitársaikat kellene rábírniuk, hogy igyanak jót és sokat, akkor az Tokajra csak részben vonatkozik. A különbségtétel azért is indokolt, mert tartalmas vörös- és izgalmas fehérbor a világ minden táján található, aszúnk azonban csak nekünk van. És azért is, mert meggyőződésem, épp az aszúnak kell mennie elöl, húzni a szekeret, hogy mozdulhasson az egész. Nehéz ügy ez, értem, és nem is igazán tudom, hogyan lehetne feloldani a paradoxont, hogy ez a nemzeti kincs pont abban a kategóriában magaslik ki értékesen, amely iránt hosszabb ideje visszafogott az érdeklődés, és nem látni, meg fog-e ez a helyzet változni. Hát erre a témára biztosan nagy nemzeti stratégiát kellene szerkeszteni. Múltkor volt egy ötletem, hogy legyen az aszú a szilveszteri koccintás itala. Van egy másik is. Nem agyvihar eredménye, a gyakorlat szülte észrevétlenül. Egy ideje a nagyobb szabású kóstolásokat, baráti borozásokat édessel zárjuk. Amikor bírjuk. Mindig bejön. Nem is kell a legfajsúlyosabbnak lennie, hogy felfrissítsen, a legmasszívabb vörösök után is kiemelkedően teljesít. Úgyhogy itt van az aszú helye: az a dolga, hogy feltegye a pontot az i-re. Bárhol, bármikor. Már csak egymillió embernek kell elmagyarázni, hogy ez jó – és a haza fényre derül. Gyerekjáték.
Az aszú helye
2011.02.07. 06:00 AG 2.0
22 komment
Címkék: tokaj oremus aszú gondolatmenetek
 
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hegyaljai 2011.02.07. 08:50:48
e_easy 2011.02.07. 09:46:00
loading 2011.02.07. 11:24:53
Ezt viszem ajándékba is, mert ketten egyszerre megisszák és nem áll darabban a nem tudom meddig.
Benikuty 2011.02.07. 11:52:02
fugu 2011.02.07. 12:12:28
A kisebb kiszerelés elérhetőbbé tenné az aszúkat, és egyszerre el is fogyna. Fél liter sok egyszerre egy édes borból.
"Sajnálom a maradékot, inkább ki sem bontom".
Hihető.
loading 2011.02.07. 12:18:40
Elnézést az őszinteségért.
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.02.07. 12:28:00
Az édes borok fogyasztási szokásai világszerte már majd háromszáz éve folyamatosan csökken. Az első lökést a cukorrépából való cukorkészítés lehetőségének felfedezése (Andreas Marggraf, 1747) adta és Napóleon a brit cukorblokádra reagálva pedig parancsba adta a cukorrépa feldolgozók tömeges építését. Ezáltal elindult az édes borok renoméjának azóta is tartó csökkenése. Ezt a trendet megállítani már vagy kétszáz éve nem lehet és teljesen felesleges is arra számítani, hogy mérvadó változás lesz ezen a téren.
Ami viszont fontos és kulcskérdés lehet az édes borok piacát illetőleg az az, hogy kétszáz éve a nagy minőségű prémium borfogyasztás egy össztársadalmi szinten nagyon-nagyon szűk réteg kiváltsága volt és azon belül az édes borok népszerűsége nagy volt.
Mára viszont a minőségi borok piaca nagyságrendekkel nőtt meg.
Vagyis lehet, hogy a fogyasztók kisebb százaléka iszik édes bort, viszont sokkal nagyobb a merítés. Soknak pedig a kis része is több mint a kevésnek a nagy része.
Ez azt jelenti, hogy az édes borok termelői előtt manapság a kihívást a globális (de ez a helyi piacokra is igaz) piac fogyasztóival való kommunikáció és az ő asztalaikra való eljuttatása a fő kihívás.
Vagyis marketing és logisztika és infrastruktúra
Ügyesen, következetesen és hosszú távú kommunikációs stratégia, jó kereskedelmi partnerkapcsolatok és a jelenleginél lényegesen jobb borvidéki infrastruktúra az ahol a megoldás van.
Nem a szárazfurmint a megoldás, nem a bor a fő probléma. Szepsy István, Királyudvar, Demeter Zoltán (és még sorolhatnám) már megmutatták, hogy lehet bitang jó és jól eladható édesborokat csinálni. Nem ez a probléma. A fogyasztók tájékoztatása a hozzájuk való eljuttatás és azok a viszonyok amiket egy turista a borvidékeken tapasztalnak, na azok az akadályok.
Mindez persze szigorúan szerintem :)
Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2011.02.07. 12:29:15
Benikuty 2011.02.07. 15:05:05
Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2011.02.07. 18:29:28
Az aszú helye.. a poharamban van
:))
takács bálint - zsebtévé 2011.02.07. 21:22:34
tb - zstv
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.02.08. 05:59:34
zoli 2011.02.08. 09:26:59
Működik még ez a Tokaji Borminősítő Bizottság? Az összetételüket és a szándékaikat nemigazán ismerem, de vmilyen módon meg kellene különböztetni ocsút és aszút (lásd villányi kikerics, bár az se működik sajna olajozottan), majd kommunikálni, azzal nagyságrendileg redukálni lehetne a mellényúlási százalékot.
takács bálint - zsebtévé 2011.02.08. 10:20:04
Meglátom a polcon temérdek jónevű pincészet mégtemérdekebb szép butéliáját, 3-4-5-6 puttonyos változatban, nagyon távoli évekből és nem olyan távoliakból. Mindezt 3e Ft-tól felfele bármilyen árkategóriáig... Szóval fogalmam nincs, hogy melyik évjárat milyen volt aszú-szem-pont-ból Hegyalján és kitől-melyik-mennyiért jó vétel, melyik meg nem.
Nem kevésszer van itt posztolva aszú, annál ritkábban van hozzá ár és beszerzési lehetőség.
Szóval mire odaérek, hogy levegyek valamit a polcról, mindíg elbizonytalanodom.
Pedig rendszeresen olvasom az ehhez hasonló közösségi oldalakat.
Mellesleg, ha a BBuy listán szerepelhet 3-4e Ft-os bor, akkor lehetne ott néhány (esetleg könnyen hozzáférhető) aszú is akár 5-6e Ft-os árkategóriában.
tb - zstv
loading 2011.02.08. 10:49:40
@takács bálint - zsebtévé: "nagyon sokféle van, nagyon nem olcsó és nagyon nem tudom követni, melyik igazán jó vétel közülük"
Szerintem a meghatározásod bármely más bortípusra is illik. Egy "hétköznapi fogyasztó" szemszögéből pedig biztosan.
marvin__42 2011.02.08. 11:10:43
fugu 2011.02.08. 11:55:08
Van egy közös Egerben, és Tokajban. Az odalátogató idegen, aki nem ismeri a jobb termelőket, találomra választ azokból, amelyekkel találkozik. És nem a minőségiekkel fogadja a város.
"meg kellene különböztetni ocsút és aszút" Kulcsmondat. Miért lehet aszúként forgalomba hozni silány terméket? Ezektől el kellene venni az aszúként való forgalmazás lehetőségét.
muskotály küvé 2011.02.08. 12:03:00
Kézenfekvő lenne, ha a hagyományos külpiacok, pl. tőlünk északra is bevállalnának valamennyit az egymillióból, de ahogy többen is írjátok, elkeserítő "aszú"-kat lehet mondjuk egy pozsonyi hipermarketben látni. (Ezeket szerintem csak azért veszik, megerősítsék a hitüket, hogy az ő tokajiaik sokkal jobbak, mint a magyarok...)
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.02.08. 12:08:10
Elmegy a fogyasztó egy nagyobb boltba és mit vesz le a polcról ha Somlóit akar. Elmegy a turista a Somlóra és milyen pincékbe téved be? Milyen borokat mérnek a hegyen és környékén levő éttermekbe?
Nincs semmilyen ésszerű és működőképes termékdefiníció, nincsenek érthető termékkategóriák. A gyenge alapborok egy néven, egy kategóriában futnak a komolyabb borokkal. Ha pedig pedzegetni kezdené valaki ezt a problémát akkor vagy agyonhallgatják az illetékesek vagy ledorongolják.
fugu 2011.02.08. 14:29:49
Azt be kell ismerni, hogy néhány tokaji tétel árcédulája valóban meghökkentő (az átlag fogyasztó számára). Mi tudjuk mi áll a számok mögött, ezért magasabb az ingerküszöbünk.
kukko 2011.02.08. 16:38:46
Míg egy üveg bort akár együltő helyében is meg tud inni egy ember, az aszúhoz már társaság kell. Értő társaság. Akik nem azt mondják egy aszúra, hogy "jajj de jó édes".
Leírom, estetleg mások nem értenek egyet vele: édes bort kóstolni sokkal nehezebb, sokkal nagyobb figyelmet, hozzáértést kíván. Szerintem ez a legfőbb oka, hogy kevesen keresik, kevesen adnak ki rá annyi pénzt.
Ted Striker 2011.02.09. 15:59:13